Szükségállapot (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szükségállapot
(The Siege)
Rendező Edward Zwick
Producer Lynda Obst
Edward Zwick
Executive producer Peter Schindler
Műfaj akciófilm
thriller
politikai thriller
Forgatókönyvíró Lawrence Wright
Menno Meyjes
Edward Zwick
Főszerepben Denzel Washington
Annette Bening
Bruce Willis
Tony Shalhoub
Zene Graeme Revell
Operatőr Roger Deakins
Jelmeztervező Ann Roth
Díszlettervező Lilly Kilvert
Gyártás
Gyártó 20th Century Fox
Bedford Falls Productions
Nyelv angol
+ magyar (mozis szinkron)
Időtartam 116 perc
Költségvetés 70 000 000 dollár[1]
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó USA 20th Century Fox
Magyarország InterCom
Bemutató USA 1998. november 6.
Magyarország 1999. február 25.
Díj(ak) 1 Arany Málna-díj
Korhatár USA R
magyar Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
Bevétel USA 40 981 289 $[1]
Earth flag PD.jpg 116 672 912 $[1]
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Szükségállapot (The Siege) 1998-ban készült politikai thriller, mely egy fiktív szituációval operál: terroristasejtek számos támadást hajtanak végre New Yorkben. A Szenvedélyek viharában és Az utolsó szamuráj rendezőjének filmjében Denzel Washington, Annette Bening és Bruce Willis játsszák a főszerepet.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anthony Hubbard FBI-ügynök azon fáradozik, hogy megakadályozza néhány buszokban elhelyezett bomba aktivizálódását New York Cityben. Miután egy terrorista alvósejt sikeresen elvégezve küldetését elpusztít egy buszt, az FBI azonosítja a felelősöket, és rajtaütést hajt végre. Az elkerülhetetlen lövöldözés közben a sejt egyik tagja életét veszti. Azonban az első sejt kiiktatása aktiválja a kettes számú alvósejt munkáját, aki szintén sikerrel jár a Broadway színház elleni merénylettel. A második sejtet is kiküszöbölik, a harmadik pedig az FBI terroristaellenes egységének egyik irodájára csap le. Az elnök válasza a szükségállapot kihirdetése és a hadsereg beküldése, aminek élén William Deveraux tábornok áll. Háromfrontos konfliktus alakul ki a szövetségi ügynökök, a hadsereg és a terroristák között.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang
Anthony "Hub" Hubbard Denzel Washington Kálid Artúr
Elise Kraft / Sharon Bridger Annette Bening Tóth Enikő
William Devereaux tábornok Bruce Willis Dörner György
Frank Haddad Tony Shalhoub Böröndi Tamás
Samir Nazhde Sami Bouajila Jakab Csaba
Danny Sussman David Proval Várkonyi András
Ahmed Bin Talal sejk Ahmed Ben Larby (eredeti nyelven)
Müezzin Mosleh Mohamed (eredeti nyelven)
Tina Osu Lianna Pai Nyírő Bea
Mike Johanssen FBI-ügynök Mark Valley F. Nagy Zoltán
Fred Darius Jack Gwaltney Lux Ádám
Floyd Rose FBI-ügynök Lance Reddick Galambos Péter
Bevándorlásügyi felettes Jeremy Knaster ?
Egyenruhás bevándorlásügyi William Hill ?
Khalil Saleh Aasif Mandvi Adil Zebruali
Williams rendőr Frank DiElsi Sinkovits-Vitay András
Henderson rendőr Wood Harris ?
Anita, FBI-ügynök Ellen Bethea Biró Anikó
Arab szóvivő Hany Kamal Móni Ottó
Vezérkari főnök Chip Zien Viczián Ottó
Wright szenátor Dakin Matthews Konrád Antal
Marshall kongresszusi képviselő John Rothman Varga T. József
Hadseregtábornok Jimmie Ray Weeks Galgóczy Imre
Hardwick ezredes Victor Slezak Bezerédi Zoltán
Tariq Husseini, autósbolt tulajdonosa Amro Salama Salinger Gábor
Önmaga (archív felvétel) Bill Clinton Csuja Imre
További magyar hangok
Albert Gábor, Biró Anikó, Bordi András, Csík Csaba Krisztián, Dengyel Iván, Katona Zoltán, Kertész Zsuzsa, Koncz István, Korbuly Péter, Kovács István, Némedi Mari, Orosz István, Szalóczy Pál, Varga T. József, Varga Tamás, Végh Ferenc, Welker Gábor, Wohlmuth István

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komoly visszhangot gerjesztett a film többek között a tekintetben, hogy az arab emberek internálását festi meg, különösen a nem sokkal 9/11 előtti időszakban. Ez az esemény valószínűtlen egy a film által meghatározott eseménysorozat forgatókönyvében.

Noha a filmet három évvel a szeptember 11-i támadások előtt mutatták be, néhány eleme emlékeztet a 2001-es történésekre, melyek közül leginkább szembetűnő az iszlám terroristák támadása New York városára, köztük az USA kormányzati épületeire, illetve a bekövetkezett arabellenes érzelmek a lakosság körében.[2]

Más kulcsfontosságú momentumok azonban, úgymint a szükségállapot és az arab-amerikai lakosok tömeginternálása, mindmáig nem következetek be.

A „blowback” szintén fontos eleme a filmnek. Ezt a kifejezést a CIA a külföldi bevetéseinek előre nem látható következményeire használja.[3] A Szükségállapotban mindez a következőképpen jelentkezik: Ahmed Bin Talal sejk és követői az USA szövetségesei voltak a Szaddám Huszein elleni harcokban. A CIA anyagilag támogatta a sejket, követőit pedig kitanította a különböző kémkedési és titkosszolgálati módszerek végzésére, a beépülésre és a bombagyártásra. Később politikai módszerváltás következett be, a támogatás abbamaradt, az arab szövetségeseket pedig kivégezték. Néhánynak azonban sikerült elmenekülnie, majd vízummal visszajutni Amerikába. A sejk és embereinek New York elleni merényletei a cserbenhagyás megbosszulása.

Ha hosszú távra tervezel, állapíts meg fokozatokat. Kezdj kicsiben és fejezd be nagyban. Ha nem követsz el hibát, jobban fognak rettegni, mint az Apokalipszis lovasait.

– Ismeretlen szerző egy interneten közzétett, terrorizmus-elmélettel foglalkozó dokumentumban.[4]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]