Szöveti faktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az 1ahw fehérje renderelt képe (PDB alapján)

A szöveti faktor vagy III-as faktor, trombokinéz, illetve CD142 egy fehérje a szubendotheliás szövetekben és a fehérvérsejtekben. A zimogén protrombin, trombinná alakulásának elindításához szükséges. Hibásan használt szinonimája a tromboplasztin.

Ez a gén kódolja a III-as véralvadási faktort, ami egy sejtfelszíni glikoprotein. Ez a faktor teszi lehetővé a sejtek számára, hogy elindítsák a véralvadási kaszkádot; mivel a VII-es véralvadási faktor nagy affinitású receptoraként működik. Ez így keletkezett komplex egy katalitikus folyamatot biztosít, amely a véralvadási proteáz kaszkád indításáért felelős; egyedi limitált proteolízis útján. Ezen proteáz kaszkádok más kofaktoraitól eltérően, amelyek nem funkcionális prekurzorokként cirkulálnak; ez a faktor hatékony kezdeményező és teljesen működőképes, amikor a sejtek felszínére kerül. A faktornak három doménje van: extracelluláris (sejten kívüli), transzmembrán, és citoplazmatikus. Ez a véralvadási útvonal egyetlen fehérjéje, amelynek a veleszületett hiányát még nem írták le.[1] A membránhoz kötött szöveti faktoron túlmenően, a szöveti faktor oldódó formáját is felfedezték, amely a szöveti faktor mRNS-transzkriptumainak alternatív összekapcsolódásának eredménye; amelyben az 5. exon hiányzik, és a 4. exon közvetlenül a 6.-hoz kapcsolódik.[2][3]

Szerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szöveti faktor fehérje szerkezete három doménből áll:

  1. Egy sejten kívül található domén, amely VIIa faktorhoz (aktivált proconvertin) kötődik. Ez VIIa-szöveti faktor kötés fehérje-fehérje kölcsönhatások révén jön létre, melyben mindkét molekula részt vesz.
    1. A VIIa faktor egy fehérje, amely több doménből áll. Az egyik ilyen domén, a karboxilezett Gla domén kalcium jelenlétében negatív töltésű foszfolipidekhez kötődik. Ez a kötődés nagymértékben elősegíti a VIIa-szöveti faktor fehérje-fehérje kötés kialakulását.
  2. Egy domén, amely áthalad a víztaszító (hidrofób) membránon.
  3. Egy sejtben található, huszonegy aminosav hosszúságú domén, amely a szöveti faktor jelző funkciójában vesz részt.

Funkciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Véralvadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szöveti faktor a VIIa szerin proteáz faktor sejtfelszíni receptora.

A szöveti faktor legismertebb funkciója, a véralvadásban játszott szerepe. A VIIa-szöveti faktor komplex katalizálja az inaktív X-es proteáz faktor aktív Xa proteáz faktorrá alakulását. A VIIa faktorral együtt, a szöveti faktor képezi a véralvadás szöveti faktor (külső) útvonalát. Ez szemben áll a kontakt aktiválási (belső) útvonallal, amely magában foglalja a IX-es faktort és a VIII-as faktort. Mindkét útvonal a X-es faktor aktiválásához vezet (közös útvonal); amely kalcium és foszfolipid jelenlétében egyesül az aktivált V-ös faktorral, hogy trombint képezzen (tromboplasztin tevékenység).

A véralvadási kaszkád.

Citokin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szöveti faktor a II.-es osztályú citokin receptor fehérjecsaládhoz köthető. Ennek a receptor családnak a tagjait a citokinek aktiválják. A citokinek kis fehérjék, amelyek a fehérvérsejtek viselkedését befolyásolják. Felfedezték, hogy a szöveti faktor/VIIa faktor kapcsolat jelző folyamatokat indít el a sejten belül. A szöveti faktor/VIIa jelző funkciója szerepet játszik az angiogenezisben és az apoptózisban.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonyos sejtek válaszul a véredények károsodására szöveti faktort szabadítanak fel; míg mások csak a gyulladásos mediátorokra válaszul (endothel sejtek/makrofágok).

A szöveti faktort olyan sejtek választják ki, amelyek általában nincsenek kitéve a véráramnak, mint amilyenek a szub-endothel sejtek (pl.: a simaizom-sejtek) illetve a véredényeket körülvevő sejtek (pl.: a fibroblasztok). Ez akkor változhat meg, ha a véredények károsodnak, például fizikai sérülés, vagy ateroszklerotikus plakkok megrepedésekor. Sérülés esetén a szöveti faktornak való kitettség lehetővé teszi a szöveti faktor/VII-es faktor komplex kialakulását. A VII-es faktor és a szöveti faktor kalcium-ionok jelenlétében egyenlő moláris komplexet képez, és ez ahhoz vezet, hogy a VII-es faktor aktiválódik a membrán felszínén.

A véredények belső felülete endothel sejtekből áll. Az endothel sejtek nem választanak ki szöveti faktort; kivéve, ha gyulladásos molekuláknak vannak kitéve, mint amilyen a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-alfa). Egy másik sejttípus - amely szöveti faktort választ ki a sejtfelszínén gyulladásos körülmények között - a monocita (fehérvérsejt).

Tromboplasztin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg a tromboplasztin egy általában placentáris forrásokból származó labor reagens volt, amelyet a protrombin idő (PT idő) vizsgálatához használtak. A tromboplasztin önmagában képes a külső véralvadási útvonal aktiválására. Laboratóriumban manipulálva létrehozható egy bizonyos származéka, az úgynevezett részleges tromboplasztin. Ez az anyag volt hivatott a belső véralvadási útvonal mérésére. Ezt a vizsgálatot APTI-nek, vagy aktivált parciális (részleges) tromboplasztin időnek nevezik. Később a tromboplasztin és a részleges tromboplasztin összetevőit is azonosították. A tromboplasztin a szöveti faktor és a foszfolipidek kombinációja; mindkettő szükséges a külső véralvadási útvonal aktiválásához. Ezzel szemben a részleges tromboplasztin csak foszfolipidekből áll, szöveti faktort nem tartalmaz. A szöveti faktor nem szükséges a belső véralvadási útvonal aktivációjához.

Interakciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kimutatták, hogy a szöveti faktor kölcsönhatásba lép a VII-es faktorral.[4][5]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tissue factor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Entrez Gene: F3 coagulation factor III (thromboplastin, tissue factor)
  2. Guo W, Wang H, Zhao W, Zhu J, Ju B, Wang X. (2001.). „Effect of all-trans retinoic acid and arsenic trioxide on tissue factor expression in acute promyelocytic leukemia cells.”. Chin Med J (Engl). 114 (1), 30–4. o. PMID 11779431.  
  3. Bogdanov VY, Balasubramanian V, Hathcock J, Vele O, Lieb M, Nemerson Y (2003. April). „Alternatively spliced human tissue factor: a circulating, soluble, thrombogenic protein”. Nat. Med. 9 (4), 458–62. o. DOI:10.1038/nm841. PMID 12652293.  
  4. Carlsson, Karin, Freskgård Per-Ola, Persson Egon, Carlsson Uno, Svensson Magdalena (2003. Jun.). „Probing the interface between factor Xa and tissue factor in the quaternary complex tissue factor-factor VIIa-factor Xa-tissue factor pathway inhibitor”. Eur. J. Biochem., Germany 270 (12), 2576–82. o. DOI:10.1046/j.1432-1033.2003.03625.x. ISSN 0014-2956. PMID 12787023.  
  5. Zhang, E, St Charles R, Tulinsky A (1999. Feb.). „Structure of extracellular tissue factor complexed with factor VIIa inhibited with a BPTI mutant”. J. Mol. Biol., ENGLAND 285 (5), 2089–104. o. DOI:10.1006/jmbi.1998.2452. ISSN 0022-2836. PMID 9925787.  

További olvasásra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gouault-Helimann M, Josso F (1980.). „[Initiation in vivo of blood coagulation. The role of white blood cells and tissue factor (author's transl)]”. La Nouvelle presse médicale 8 (40), 3249–53. o. PMID 392457.  
  • Mackman N (1995.). „Regulation of the tissue factor gene.”. FASEB J. 9 (10), 883–9. o. PMID 7615158.  
  • McVey JH (2000.). „Tissue factor pathway.”. Baillieres Best Pract. Res. Clin. Haematol. 12 (3), 361–72. o. PMID 10856975.  
  • Konigsberg W, Kirchhofer D, Riederer MA, Nemerson Y (2002.). „The TF:VIIa complex: clinical significance, structure-function relationships and its role in signaling and metastasis.”. Thromb. Haemost. 86 (3), 757–71. o. PMID 11583305.  
  • Versteeg HH, Peppelenbosch MP, Spek CA (2002.). „The pleiotropic effects of tissue factor: a possible role for factor VIIa-induced intracellular signalling?”. Thromb. Haemost. 86 (6), 1353–9. o. PMID 11776298.  
  • Fernandez PM, Rickles FR (2003.). „Tissue factor and angiogenesis in cancer.”. Curr. Opin. Hematol. 9 (5), 401–6. o. DOI:10.1097/00062752-200209000-00003. PMID 12172458.  
  • Golino P (2003.). „The inhibitors of the tissue factor:factor VII pathway.”. Thromb. Res. 106 (3), V257–65. o. DOI:10.1016/S0049-3848(02)00079-8. PMID 12356487.  
  • Engelmann B, Luther T, Müller I (2004.). „Intravascular tissue factor pathway--a model for rapid initiation of coagulation within the blood vessel.”. Thromb. Haemost. 89 (1), 3–8. o. DOI:10.1267/THRO03010003. PMID 12540946.  
  • Morrissey JH (2004.). „Tissue factor: in at the start...and the finish?”. J. Thromb. Haemost. 1 (5), 878–80. o. DOI:10.1046/j.1538-7836.2003.00219.x. PMID 12871349.  
  • Yu JL (2004.). „Oncogenes as regulators of tissue factor expression in cancer: implications for tumor angiogenesis and anti-cancer therapy”. Semin. Thromb. Hemost. 30 (1), 21–30. o. DOI:10.1055/s-2004-822968. PMID 15034795.  
  • Fernandez PM, Patierno SR, Rickles FR (2004.). „Tissue factor and fibrin in tumor angiogenesis”. Semin. Thromb. Hemost. 30 (1), 31–44. o. DOI:10.1055/s-2004-822969. PMID 15034796.  
  • Mackman N (2004.). „Role of tissue factor in hemostasis, thrombosis, and vascular development”. Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol. 24 (6), 1015–22. o. DOI:10.1161/01.ATV.0000130465.23430.74. PMID 15117736.  
  • Belting M, Ahamed J, Ruf W (2005.). „Signaling of the tissue factor coagulation pathway in angiogenesis and cancer”. Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol. 25 (8), 1545–50. o. DOI:10.1161/01.ATV.0000171155.05809.bf. PMID 15905465.  
  • Engelmann B (2007.). „Initiation of coagulation by tissue factor carriers in blood”. Blood Cells Mol. Dis. 36 (2), 188–90. o. DOI:10.1016/j.bcmd.2005.12.020. PMID 16473535.  
  • Furie B, Furie BC (2007.). „Cancer-associated thrombosis”. Blood Cells Mol. Dis. 36 (2), 177–81. o. DOI:10.1016/j.bcmd.2005.12.018. PMID 16490369.  
  • Mackman N (2007.). „Alternatively spliced tissue factor - one cut too many?”. Thromb. Haemost. 97 (1), 5–8. o. PMID 17200762.  
  • Wiiger MT, Prydz H (2007.). „The changing faces of tissue factor biology. A personal tribute to the understanding of the "extrinsic coagulation activation"”. Thromb. Haemost. 98 (1), 38–42. o. PMID 17597988.