Fürgeszöcskék

Fürgeszöcskék
	Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak ; (Orthoptera);
Alrend:	Tojócsövesek (Ensifera);
Öregcsalád:	Szöcskék (Tettigonioidea);
Család:	Fürgeszöcskék ; (Tettigoniidae); Krauss, 1902
Alcsaládok
	Acridoxeninae; Austrosaginae; Bradyporinae; Conocephalinae; Decticinae; Hetrodinae; Lipotactinae; Listroscelidinae; Meconematinae; Mecopodinae; Microtettigoniinae; Phaneropterinae; Phasmodinae; Phyllophorinae; Pseudophyllinae; Saginae; Tettigoniinae; Tympanophorinae; Zaprochilinae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fürgeszöcskék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fürgeszöcskék témájú kategóriát.

A fürgeszöcskék (Tettigoniidae) a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe tartozó szöcskék (Tettigonioidea) öregcsaládjának egyetlen recens családja (a Haglotettigoniidae család kihalt).

Elterjedésük[szerkesztés]

A fajok többsége trópusi. Magyarországon 43 fajuk él, ezek közül 14 védett, 3 fokozottan védett.^[1]

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Testalkatuk a sáskákéhoz hasonló, de csápjuk jóval hosszabb a sáskákénál; testhosszuk felénél mindig hosszabb, akár a testhossz ötszörösét is elérheti. A szintén hasonló alkatú tücsköktől egyértelműen megkülönbözteti őket, hogy lábfejük négy ízből áll, míg a tücsköké csak háromból. A nőstények tojócsöve széles, szablya alakú.

Bal szárnyukon úgynevezett ciripelő ér fejlődött ki. A bőrszerű bal szárnyacska a jobb szárny fölött fekszik; a ciripelő hangot a két szárny összedörzsölésével keltik.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

A növényevő sáskáktól eltérően a szöcskék többsége vegyesen táplálkozó ám előnyben részesítik a ragadozó életmódot, de vannak tisztán növényevők és ragadozók is. Ugyancsak feltűnő eltérés, hogy a sáskáktól eltérően a legtöbb szöcske éjjel aktív. De a hazai fajoknál ez nem jellemző. Sok faj szárnya redukált; ezek a fajok röpképtelenek.

A hímek elülső szárnytöveiket összedörzsölve ciripelnek – énekük általában hosszabb, gyakran élesebb, áthatóbb hangú a sáskákénál.

Petéiket a földben vagy növények megrepedt szárában helyezik el.

Rendszerezésük[szerkesztés]

Alcsaládok a fontosabb magyarországi nemekkel és fajokkal:

Acridoxeninae
Austrosaginae
Bradyporinae
- nyerges szöcske (Ephippigera)
  - közönséges nyerges szöcske (Ephippigera ephippiger)
  - nyerges pirregő (Ephippigera vitium)
kúpfejű szöcskék (Conocephalinae)
- kúpfejű szöcske (Conocephalus)
  - sarlós kúpfejűszöcske (Conocephalus dorsalis)
Decticinae
Hetrodinae
Lipotactinae
Listroscelidinae
dobolószöcskék (Meconematinae)
- dobolószöcske (Meconema)
  - doboló szöcske (Meconema thalassinum)
  - déli dobolószöcske (Meconema meridionale)
  - Meconema varium
Mecopodinae
Microtettigoniinae
lomhaszöcskék (repülőszöcskék, Phaneropterinae)
- cserjeszöcske (Barbitistes)
  - tarka cserjeszöcske (Barbitistes constrictus)
  - mediterrán szöcske (Barbitistes fisheri)
  - málnaszöcske (Barbitistes serricauda)
- virágszöcske (Leptophyes)
  - közönséges virágszöcske (Leptophyes albovittata)
  - sárgászöld virágszöcske (Leptophyes boscii)
  - erdélyi virágszöcske (Leptophyes discoidalis) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke 10 000 Ft
  - rőthátú virágszöcske (Leptophyes punctatissima)
- repülőszöcske (Phaneroptera)
  - zöld repülőszöcske (Phaneroptera falcata)
  - pontozott repülőszöcske (Phaneroptera nana vagy Ph. quadripunctata)
- Polysarcus
  - fogasfarkú szöcske (Polysarcus denticauda)
Phasmodinae
Phyllophorinae
Pseudophyllinae
Fűrészlábú szöcskék (Saginae)
- - fűrészlábú szöcske (Saga pedo)
- pókszöcske (Poecilimon)
  - Brunner-pókszöcske (Poecilimon brunneri) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke 10 000 Ft
  - Poecilimon affinis
  - Fuss-pókszöcske (Poecilimon fussi) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke 10 000 Ft
  - keleti pókszöcske (Poecilimon intermedius) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke 10 000 Ft
  - Schmidt-pókszöcske (Poecilimon schmidti) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke 10 000 Ft
Fürge szöcskék (Tettigoniinae)
- Decticus
  - déli szemölcsvesztő (Decticus albifrons)
  - szemölcsevő szöcske (Decticus verrucivorus)
- avarszöcske (Pholidoptera)
  - nagy avarszöcske (Pholidoptera aptera)
  - galléros avarszöcske (Pholidoptera fallax)
  - szürke avarszöcske (Pholidoptera griseoaptera)
  - bujkáló avarszöcske (Pholidoptera litoralis)
  - erdélyi avarszöcske (Pholidoptera transsylvanica)
- rétiszöcske (Platycleis)
  - púpos hátú rétiszöcske (Platycleis affinis)
  - nyugati rétiszöcske (Platycleis albopunctata)
  - szürke rétiszöcske (Platycleis grisea)
  - sárga rétiszöcske (Platycleis tesselata)
- lombszöcske (Tettigonia)
  - éneklő lombszöcske (Tettigonia cantans)
  - farkos lombszöcske (Tettigonia caudata)
  - zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima)
- Tylopsis
  - liliomszöcske (Tylopsis lilifolia)
Tympanophorinae
Zaprochilinae

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja - 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet - Védett és fokozottan védett állatok. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)

Források[szerkesztés]

ITIS szerinti rendszerbesorolása
Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237-4935 ISBN 963-282-451-2
Törzs: Ízeltlábúak – Arthropoda

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja - 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet - Védett és fokozottan védett állatok. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)

[1]