Szénmonoxid-mérgezés
| Szén-monoxid-mérgezés | |
 |
|
| Szén-monoxid molekula modellje. | |
|
|
|
| Angolul | Carbon monoxide poisoning |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | T58. |
| BNO-9 | 986 |
| Adatbázisok | |
| DiseasesDB | 2020 |
| MedlinePlus | 002804 |
| eMedicine | emerg/817 |
| MeSH | C21.613.455.245 |
A szén-monoxid-mérgezés szén-monoxid gáz belélegzése okozta mérgezés, amely akár halált is okozhat. Az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amelyet legtöbbször a helytelenül használt tüzelőberendezés okoz, de más oka is lehet.
A szén-monoxid-mérgezett betegnek friss levegőt kell adni, szabad légutakat biztosítani és szükség esetén lélegeztetni. A szénmonoxid ellepte helyiséget gyorsan ki kell szellőztetni. Szénmonoxid-mérgezés esetén az elsősegélynyújtónak fokozott figyelmet kell fordítania arra, nehogy segítés helyett saját maga is bajba kerüljön.
Kocsis Attila, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete és Egyesülete elnöke 2009. október 14-én így tájékoztatott: Budapesten 44 ezer veszélyes kémény van, ezekből 23 ezer bármikor szénmonoxid-mérgezést okozhat, és majdnem százezer budapestit veszélyeztetnek. Országosan százezer is lehet a veszélyes kémények száma.[1]
A szénmonoxid-koncentráció emelkedése szén-monoxid érzékelővel jelezhető.
Az Amerikai Egyesült Államok Fogyasztói Termék Biztonsági Felügyelete legalább egy szén-monoxid riasztó felszerelését ajánlja minden lakásban (illetve a lakás minden szintjén), Magyarországon azonban nem terjedtek el ezek a műszerek. Hazánkban minden évben több száz szénmonoxid-mérgezés történik és több tucatnyian halnak meg.[2]
Tartalomjegyzék |
Leírása [szerkesztés]
A szén-monoxid tökéletlen égés során keletkezik. Veszélyét az jelenti, hogy színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb, nem irritáló gáz, ugyanakkor sokszorta erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így megakadályozza, hogy a vér oxigént szállítson. Emiatt már alacsony koncentrációban is mérgező. Ha a levegőben koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletvesztés, kisebb koncentrációknál ez hosszabb időt vesz igénybe, mivel lassabban csökken a vér oxigénszállító képessége. Tiszta levegőn egy óra alatt a vérben lekötött szénmonoxidnak mintegy fele távozik. Ez azt is jelenti, hogy ha a mérgezést szenvedő elhagyja a dúsult szén-monoxid tartalmú helyet, enyhülhetnek a tünetek. A mérgezés ettől még nehezebben ismerhető fel, és a súlyos balesetek gyakran éjszaka történnek, amikor a szén-monoxid hatásának kitettek nem változtatnak helyet.[3]
Tünetei, következményei [szerkesztés]
A kezdeti tüneteket gyakran nem értelmezik helyesen, ezért a szénmonoxid-mérgezés olyankor is okozhat halálesetet, amikor a súlyos mérgezést hosszan tartó, jól észrevehető tünetek előzik meg. Az ájulást még nem okozó mérgezés tünetei összekeverhetők többek közt a migrén vagy az influenza bizonyos tüneteivel (fejfájás, szédülés, fáradtság, álmosság, hányinger, tudatzavar).
A mérgezést elszenvedő tudatánál van, a mérgezés gyanúját gyakran felfogja, és azt is, hogy meghal, ha nem tesz valamit, egy bizonyos mérgezési fokon túl azonban már nem képes cselekedni. A szén-monoxid a testben először lassan halmozódik, majd koncentrációja hirtelen felugrik.[2]
- Első szakasz: A mérgezést szenvedett nyugtalan, zavart vagy kábult, a feje is fájhat, szédülhet, hányhat. A bőre időnként cseresznyepiros lesz.
- Második szakasz: Izomgörcsök a végtagokon, majd az egész testen, eszméletlenség. Az eszméletlenné vált beteg is hányhat, ami fulladást okozhat.
- Harmadik szakasz: Izomellazulás, légzésbénulás, halál.
Különböző koncentrációk okozta tünetek:
| CO koncentráció/térfogatszázalék | Hatás |
|---|---|
| 0,02 | 2-3 óra után enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger |
| 0,04 | 1-2 óra után homloktáji fejfájás, életveszély 3 óra után |
| 0,08 | 3/4 óra után fejfájás, rosszullét, 2-3 óra után halál |
| 0,16 | 20 perc után ájulás, egy-két óra után halál |
| 0,32 | 5-10 perc után ájulás, 15-20 percent belül halál |
| 0,64 | 1-2 perc után ájulás, 10-15 perc után halál |
| 1,28 | 1-3 perc alatt halál |
A szénmonoxid-mérgezés - ha nem is következik be a halál - agykárosodáshoz, bénuláshoz, látászavarokhoz is vezethet. Mérgezés esetén veszélyeztetettebbek a csecsemők, gyermekek, várandós anyák, az idősek és a légzési problémákkal küzdők. A szervezet toleranciaszintje a szén-monoxidra egyénenként változó (tehát nem biztos, hogy az az azonos koncentrációnak kitett személyek egyszerre lesznek rosszul). Ez számos tényezőtől függ: a ventilláció egyéni szintjétől, a fennálló agyi, illetve szív- és érrendszeri betegségtől, a szívteljesítménytől, az esetleges vérszegénységtől, drepanocytosistól (a vörösvértestek alakváltozása), egyéb hematológiai rendellenességektől, az adott légnyomástól, a metabolikus rátától.[4][5][6]
Lehetséges okozói [szerkesztés]
Lehetséges forrásai: kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázszárító, gázkazán, gáz vízmelegítő, barbeque grill, autó, belsőégésű motorok, stb.
Lehetséges okai:
- A cirkóberendezés meghibásodása.
- A rossz kémény.
- A kipufogógáz, mely felhalmozhatja a szén-monoxidot zárt térben.
- Zárt tér, hermetikusan záródó nyílászárók, ha a fűtőkészülék belső levegőt használ.
A szén-monoxid a mindennapi életben leggyakrabban úgy képződik, hogy a fűtőberendezésben nem tökéletesen ég el a tüzelőanyag. Ha az égéstermékek elvezetése nem megfelelő, a szén-monoxid a lakásba juthat és felgyűlhet. A legtöbb szén-monoxid baleset télen történik, és minden télen történnek balesetek.
Zárt, vagy akár csak részben zárt helyen működtetett autómotor mellett is felszaporodik a szénmonoxid.
Három vagy ötajtós, kombi autóknál amennyiben csomagszállítás miatt nyitott hátsó ajtóval közlekednek, a vákuumhatás miatt a kipufogógáz behatolhat az utastérbe. Ebben az esetben lassan következik be a mérgezés, főként fejfájás és hányinger formájában.
Megelőzés [szerkesztés]
A kéményt, gáz, olaj és hagyományos fűtőkészülékeket, rezsókat, kályhákat rendszeresen ellenőriztessük és sohase módosítsuk. A legkisebb rendellenesség esetén kapcsoljuk ki és hívjunk szakembert. Konyhai gázrezsó hsználatánál folyamarosan szellőztetni kell, ezzel a szintén veszélyes széndioxid felhalmozódást is el lehet kerülni. A hermetikusan záródó nyílászárók használata ebből a szempontból veszélyes. Gázrezsót fűtés céljára használni szigorúan tilos. Használjunk szénmonoxid-érzékelő berendezést, szükség esetén többet is.
Főként városi tömbházaknál, bizonyos időjárási és légköri viszonyok esetén a kéményből, vagy akár a szomszéd ház kéményéből is leáramolhatnak égéstermékek, melyek az ablakréseken keresztül bejuthatnak a lakásba. Erősen kihűlt fűtöberendezés begyújtása esetén a kémény felmelegedéséig és a kéményhatás beindulásáig visszaáramolhat mérgező égéstermék. Amennyiben nem elhárítható vészhelyzetbe kerülünk, menjünk friss levegőre és értesítsük a tűzoltókat, akik megfelelő felszereléssel rendelkeznek a mérgező égéstermékek kimutatására.
Autót sohase járassunk zárt helyen, nyitott hátsó ajtóval ne szállítsunk csomagot hosszabb távon. Amennyiben autóban, hosszú alagútban dugóba kerülünk és a kinti levegő minősége rossz, kapcsoljuk ki a motort, csukjuk be az ablakokat és kapcsoljunk belső szellőztetésre. Várjuk meg a dugó elindulását vagy a segítséget, hatósági felszólítás nélkül ne próbáljunk meg gyalog menekülni, mert veszélyesebb lehet, mint a kocsiban maradni. Mélygarázsokba való behajtásnál figyeljük a levegő minőségét jelző berendezést, amennyiben nagyon rossznak érezzük a levegőt, inkább távozzunk.
Kórélettana [szerkesztés]
A szén-monoxidnak a szervezetre gyakorolt hatása bonyolult és még nem teljesen ismert.[7] Az ismert mechanizmusok közé tartozik kötődése a hemoglobinhoz, a myoglobinhoz és a mitokondriális citokróm-oxidázhoz, illetve az, hogy a szén-monoxid agyi lipidperoxidációt okoz.[8][9][10]
Széndioxid-mérgezés [szerkesztés]
Nem keverendő a szénmonoxid-mérgezéssel. A széndioxid miatt bekövetkező balesetekre leggyakrabban erjedő italt tartalmazó borospincékben kerül sor. A szén-dioxid is színtelen és szagtalan, de a levegőnél nehezebb, ezért alul gyűlik össze. Önmagában nem mérgező, a légkör természetes alkotóeleme. Veszélyessége annak köszönhető, hogy felhalmozódva kiszorítja az oxigént és eszközök nélkül nem érzékelhető. Borospince mélyén felhalmozódott széndioxidból már két-három belégzés is elegendő az igen gyors eszméletvesztéshez. Ekkor még lenne visszaút, ám az ájult ember nem képes menekülni és gyorsan beáll a halál. Az is bajba kerülhet, aki egy mérgezést szenvedett beteghez óvatlanul lehajol. Az is előfordulhat, hogy fejmagasságban még elegendő az oxigén, de a borcsap magasságában már nem. Mélyen fekvő, lépcsővel elérhető pince teljes egészében megtelhet széndioxiddal. Tradicionálisan gyertyával ellenőrzik az oxigénszintet. Ha a gyertya pislákol, pláne elalszik, azonnal vissza kell fordulni.
Szénmonoxid érzékelő berendezések [szerkesztés]
A kereskedelemben sok fajta készüléket lehet vásárolni, melyek alkalmasak a szénmonoxid érzékelésére. Két fő típusuk létezik, az olcsóbb félvezetős és a drágább, ami vegyi reakcióval jelzi a szénmonoxid mennyiségét. Ez utóbbinak szigorúan meghatározott élettartama van, annak letelte után a készülék használhatatlanná válik. Sose vásároljunk megbízhatatlan forrásból származó készüléket, lehetőleg használtat se.
Több gázkészülék használata esetén javasolt több érzékelőt használni, többek között a fürdőszobában is. A fűtési szezon indulásakor célszerű bekapcsolni, majd bekapcsolva tartani a készülékeket, az áramfogyasztásuk minimális. Fürdőszobai gázmelegítő használatánál az egész évi folyamatos üzemeltetés a legjobb.
A készüléket olyan helyen kell használni vagy stabilan felszerelni, ahol nem kaphat vizet. Fő szabály, a gázkészülék közelében, a levegőmozgás irányában és közel fejmagasságban legyen, mindig tartsuk be a készülék használati utasításában javasoltakat. A legelső riasztásra is azonnal kapcsoljuk ki a gázkészüléket és azonnal nyissunk ablakot, menjünk friss levegőre.
Ne feledjük, főként sűrűn beépített régi városi tömbházaknál előfordulhat, hogy bizonyos légköri viszonyok esetén a szomszéd, magasabb ház füstje is leáramolhat az általunk még nem használt fűtőberendezés kéményén, ezért a szokásos fűtési szezon indulásakor az érzékelőt akkor is kapcsoljuk be, ha magunk még nem kívánunk fűteni.
Érdekesség [szerkesztés]
Émile Zola a híres francia író egy rosszul működő kályha miatti szénmonoxid-mérgezésben halt meg.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Életmentő megoldások
- ^ a b A szén-monoxid hatásai az emberi szervezetre (szenmonoxid.hu)
- ↑ Pincék, háztartások mérgező gázai/Szénmonoxid- és széndioxid-mérgezések (hazipatika.com)
- ↑ Carbon Monoxide. American Lung Association. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
- ↑ Lipman GS (2006.). „Carbon monoxide toxicity at high altitude”. Wilderness & Environmental Medicine 17 (2), 144–145. o. PMID 16805152.
- ↑ first draft prepared by Mr J. Raub.. Environmental Health Criteria 213 (Carbon Monoxide). Geneva: International Programme on Chemical Safety, World Health Organization (1999. május 18.). ISBN 9241572132
- ↑ Hardy KR, Thom SR (1994.). „Pathophysiology and treatment of carbon monoxide poisoning”. Journal of Toxicology. Clinical Toxicology 32 (6), 613–629. o. DOI:10.3109/15563659409017973. PMID 7966524.
- ↑ Weaver LK (2009. March). „"Clinical practice. Carbon monoxide poisoning"”. The New England Journal of Medicine 360 (12), 1217–1225. o. DOI:10.1056/NEJMcp0808891. PMID 19297574.
- ↑ Gorman D, Drewry A, Huang YL, Sames C (2003. May). „"The clinical toxicology of carbon monoxide"”. Toxicology 187 (1), 25–38. o. DOI:10.1016/S0300-483X(03)00005-2. PMID 12679050.
- ↑ Bateman DN (2003. October). „Carbon Monoxide”. Medicine 31 (10), 233. o. DOI:10.1383/medc.31.10.41.27810.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Carbon monoxide poisoning című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
