Szén-patak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szén-patak
Közigazgatás
Országok  Magyarország
Földrajzi adatok
Torkolat Török-patak (Morgó-patak) Királyrétnél[1]

A Szén-patak a Török-patak (Morgó-patak) mellékvize Magyarországon. A Központi-Börzsöny egyik legértékesebb kisvízfolyása, a Duna–Ipoly Nemzeti Park törzsterületének része.[1] Völgye a Szén-patak-völgy.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őszi kikerics (Colchicum autumnale) a Szén-patak völgyében

A Csóványos déli oldalában felfakadó források vízéből születik. Innen délkeleti irányba folyik, majd a Cseresnyés-patak torkolata után délnek fordul.[2] Királyrétnél a Bagoly-bükki-patakkal és a Nagy-Vasfazék-patakkal (Királyréti-patak) egyesülve alkotja a Török-patakot (Morgó-patak).[3]

Hordalékában különböző ásványok (pl. kimállott szilikátok és faopálok) találhatók.[4]

Mellékvizek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szén-patak fontosabb mellékvizei a forrástól a torkolat felé haladva a következők:

  • Hárs-patak (bal)
  • Cseresnyés-patak (bal)[2]

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madártani értelemben is a Központi-Börzsöny egyik legérdekesebb kisvízfolyása. Madárfaunája tipikusan hegyvidéki; a közelmúltig olyan fajok bukkantak itt fel, mint a vízirigó vagy a környéken fészkelő fekete gólya.[1]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagy-Vasfazék-patak és a Szén-patak környékén helyenként ma is láthatók annak a gát- és csatornarendszernek a maradványai, amely lehetővé tette, hogy a kitermelt faanyagot csaknem a Dunáig leúsztassák.[5]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyréttől erdészeti műút vezet a Szén-patak völgyébe.[6][7] Az 1960-as évek közepéig a királyréti kisvasút egyik ága (317b) a patak völgyében Csóványos vasútállomásig közlekedett, amely a Spartacus kulcsosháznál volt. Helyét az 1960-as évek végén épült műút szinte teljesen eltüntette.[8]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szén-patak völgyében található a 33+16 férőhelyes Spartacus Kulcsosház.[9]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Selmeczi Kovács Ádám: A Morgó-patak madárvilága (magyar nyelven) pp. 9. Mátyásfa Környezetvédő Egyesület / Pest Környéki Madarász Kör. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  2. ^ a b c szerk.: Faragó Imre: A Börzsöny kiránduló- és szabadidőtérképe, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Térkép-Center Kft.. ISBN 963-214-809-6 (2004) 
  3. Bedurvult a Morgó-patak Kismarosnál (magyar nyelven). mirko vosátka blog, 2009. március 5. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  4. Bajdázói kőbánya és természetes feltárások, Királyrét, Börzsöny (magyar nyelven). Geománia. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  5. Duna–Ipoly Nemzeti Park (magyar nyelven). Duna–Ipoly Nemzeti Park, 2011. február 19. (Hozzáférés: 2011. április 15.)
  6. A Börzsöny megközelítése (magyar nyelven). Börzsöny.hu, 2010. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  7. Kerékpártúrák (magyar nyelven). Szob. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
  8. Csóványos megszűnt kisvasúti állomás (magyar nyelven). Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. (Hozzáférés: 2011. április 15.)
  9. Turistaházak (magyar nyelven). Budapesti Természetbarát Sportszövetség. (Hozzáférés: 2011. február 6.)