Székelyföld gyógyvizei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borvízforrás Borszéken
Barátok feredője Csíksomlyón

A Székelyföld gyógyvizeinek azokat a székelyföldi ásványvizeket, borvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.

Székelyföld világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek turisztikai szerepe jelentős.

A székelyföldi vizek csoportosítása[szerkesztés]

Hideg gyógyvizek és termálvizek[szerkesztés]

A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján, 31 °C alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (hévíznek vagy termálvíznek) nevezzük. A mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 31 °C-ot.[1]

Törvény az ásványvizekről és gyógyvizekről[szerkesztés]

A székelyföldi ásvány- és borvizek a romániai 2004. évi 1154-es kormányhatározatban foglalt szabályozás szerint minősíthetőek és nevezhetőek gyógyvizeknek.[1]

Székelyföld gyógyvizei[szerkesztés]

Székelyföld természeti adottságainak jellegzetessége az ásvány- és borvizekben való gazdagsága. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas.

A gyógyvizek fajtái[szerkesztés]

A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:

Egyszerű szénsavas vizek

Ezeket nevezik borvíznek, 1 liter vízben 0,6 grammnál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógycélra is felhasználják.

Földes, meszes vizek

Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén-karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív- és gyomorbetegségek kezelésére is használják.

Alkalikus vizek

Főképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrogén-karbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb és leghatásosabb a málnásfürdői Mária-forrás gyógyvize, melynek vizét 1911-ben orvosi javaslatra a légcsőhurutos bántalmakban szenvedő Ferenc József császár is fogyasztotta.[2]

Kloridos vagy konyhasós vizek

Nátrium- és kloridionokat tartalmaznak. Alkalmazzák a reuma, a női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat.

Keserűvizek

Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.

Vasas vizek

Egy literben 0,03 grammnál több kétszer szénsavas vasat tartalmaznak, többnyire sok szabad szénsav, kétszer szénsavas nátrium és kalcium, néha konyhasó, néha kénsavas nátrium mellett. Eszerint beszélhetünk tisztán vasas vizekről, alkális, alkális-konyhasós, földes és glaubersós vasas vizekről. A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény.

Kénes vizek

A ként kén-hidrogén, karbonil-szulfid (COS), ritkán nátrium-szulfid, kalcium-szulfid alakjában tartalmazzák. Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.

Jódos–brómos vizek

Általában ezek egyidejűleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli.

Radioaktív vizek

Rádiumiont, radon-gázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek.)

Egyszerű hévizek (akratotermák)

Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén.

Gyógyvizek Erdélyben[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b HG 1154 din 23 iulie 2004 privind aprobarea Normelor tehnice unitare pentru realizarea documentațiilor complexe de atestare a funcționării stațiunilor balneare, climatice și balneoclimatice și de organizare a întregii activități de utilizare a factorilor naturali. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  2. Málnásfürdő. [2014. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  3. A Székelyföld fürdői és ásványvizei. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  4. Bodnár János (1889-1953) ásványvíz kutatása. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  5. Székelyföld a borvizek hazája. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  6. Kutatás- és ipartörténeti adatok a kászoni borvizek hasznosításáról. (Hozzáférés: 2014. január 22.)