Szártalan bábakalács
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Carlina acaulis L., 1753 |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
a Carlina acaulis subsp. caulescens szinonimái:
a Carlina acaulis var. alpina szinonimái:
|
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Szártalan bábakalács témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szártalan bábakalács témájú médiaállományokat. |
A szártalan bábakalács (Carlina acaulis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. A Bükki Nemzeti Park címernövénye.
"Sok népi hiedelem kötődik e növényhez- például a lovak nyakára kötötték, mert úgy tartották, hogy elmulasztja a fáradtságot. Időjós tulajdonsággal is felruházták: ha becsukódott, eső jött. Zsenge belsejét ették is.
Olyan alacsony termetű növény, hogy szinte észrevétlen-színével is beleolvad környezetébe, a sárga fűszálak közé. Levelei mélyen hasogatottak, a karéjok csúcsa szúrós tövisben végződik. A levél széle egyébként fogazott. Ezek a levelek teljesen a földhöz simulnak. A levelek között nyílik a virág: 3-5 centiméter átmérőjű, és a közönséges bábakalácshoz hasonlóan az ezüstfehér fészekpikkelyek a feltűnőbbek. A szalmasárga vagy szürkésfehér csöves virágok kevésbé szembetűnőek. A virágok esős időben bezáródnak, így védve a rothadástól a növényt. Termése kaszat. Hazánk védett faja, és a Bükki Nemzeti Park címerében is szerepel. Eszmei értéke 2000 forint. Hegyi rétek, legelők, kaszálók ritkuló növénye, mely június-augusztusban bontja ezüstös fészkeit."
Alfajok, változatok [szerkesztés]
- Carlina acaulis subsp. caulescens (Lam.) Schübl. & G.Martens
- Carlina acaulis var. alpina Jacq.

