Szánthó család
Szánthó család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki család.
János fiai Ambrus és Gergely[1] a 16. század közepén kiscétényi egyházi nemesek voltak. Ekkortájt költözhettek át Nemespannra és új előnevüket is innét vették.
Zántho Márton 1596-ban II. Rudolftól kapott címereslevelet maga, apja Albert, anyja Török Veronika és testvérei Kelemen, Tamás, István és Dávid számára is. Közülük Tamás a verebélyi szék alispánja volt, és 1608-ban adományt kapott az esztergomi érsektől Forgách Ferenctől a nemespanni Felső Osztály felében. A belterület tulajdonjogát 1699-ben Kollonich Lipót érsek is megerősítette új adományával Szántó Jánosnak, Gergelynek, Jakabnak, Ferencnek, Andrásnak, Istvánnak és Erzsébetnek.[2]
1707-ben a Szánthó család megegyezett Tyúkosi Györggyel a birtok felosztását illetően.[3] Tyúkos János azonban 1722-ben vitába keveredett és perelte is a Szánthó családot, mivel szerinte másfél fundus rövidsége támadt a korábbi egyezésekből.[4] 1781-ben Szánthó Adalbert szerzett nemesi bizonyítványt Nyitra vármegyétől.
A naszvadi ág leszármazása nem tisztázott.[5] Alsószőlősi előnévvel Tökön, majd Balatonkenesén is élt egy református lelkészi ág is.[6]
Rokonságban álltak a Bacskády, Bartl, Palásthy, Török családdal és számos egyéb helyi családdal is. A családtagok egy része a 19. és 20. század fordulóján Budapestre költözött.
Címerük[szerkesztés]
Egyik címerváltozatukat Peter Keresteš közölte: osztott címerpajzsban, a jobb felében 3 pólya, bennük: csillag, Nap és félhold. A bal felében oroszlán, mancsában egyenes kard, melyre török fejet szúrtak. Sisakdíszben ismét az említett oroszlán.
Neves személyek[szerkesztés]
- Szánthó Tamás a verebélyi szék alispánja
- Szánthó Adalbert (1747-1817) Nyitra vármegye táblabírája, az esztergomi káptalan táblabírája, 1807-ben alapítványt tett a Nyitrai Piarista Gimnázium számára[7]
- Szánthó Nepomuk János (1772-1844), Adalbert és Bartlme Julianna fia, a verebélyi szék alispánja,[8] táblabírája (1831),[9] Bars és Nyitra vármegye táblabírája
Források[szerkesztés]
- Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV – Nitrianska stolica. Bratislava, 208-209.
- MV SR - ŠA Ivanka pri Nitre, fond Nemespanni Szántó 1623-1854. (Juraj Fojtík leltára)[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bizonyos Zantho Gergely és több Tyukoss családbeli Tardoskedden is birtokolt 1597-ben (UC 45:28, pag. 6a), de feltűnnek Szímőn is.[1]
- ↑ Lásd még: PLE, prot. L (Kollonich), p. 354-360 Nemespann Fölső Osztály (1700. július 20.) adomány Szánthó Gergely, János, Ferenc, Jakab, András és István, Erzsébet, illetve Bogyó Mihály, Morvay Mihály és István számára.
- ↑ Dolny István (1637-1707) csanádi püspök örököseire Tyúkos Györgyre és Jánosra hagyta tardoskeddi, nemespanni, komjáti, naszvadi és egyéb birtokait, magvaszakadás esetén pedig a szentistváni papneveldére (Lányi Károly 1848: Magyar Catholicus Clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Pozsony, 137)
- ↑ SAP 21, acta 808 1731-1737
- ↑ Lásd például id. Szántó István és Szántó Dávid (ŠA Nitra, SAP, kr. 13a, No. 462 1766 Mihálffy György contra id. Csonka István)
- ↑ Kránitz Zsolt 2023 (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” - A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943. Pápa, 372-373.
- ↑ Horvát 1896, 309 No. 262.
- ↑ Ethey 1941-1942, IV/ 182.
- ↑ Ethey 1941, 181.
- ↑ Levéltári anyaguk az első világháború alatt már bizonyosan Nyitra vármegye levéltárában volt (Tóth Róbert 1983: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916 II. Levéltári Szemle 33, 169).