Szándékosság és gondatlanság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szándékosság és gondatlanság a büntetőjogban a bűnösség kategóriái. Ha az elkövető tekintetében sem szándékosság, sem gondatlanság nem állapítható meg, úgy a bűnösség kizárt.

  • Szándékosság: olyan magatartás, melynek következményeit tanúsítója kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
  • Gondatlanság: olyan magatartás, melynek lehetséges következményeit tanúsítója előre látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy a következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A legkorábbi forrásokban a bűnösséget egyátalán nem vizsgálták, a tényállás megvalósítása automatikusan maga után vonta a szankciót. Ezen változtatott a római jog tudománya, mely gondosan kimunkálta a szándék (dolus) és a gondatlanság (culpa) fogalmait. A 19. századtól aztán a bűnösség fogalom központi elemévé vált a két fogalom.

Szándékosság felosztása [szerkesztés]

  • Egyenes szándék (dolus directus), amelyet a magatartás következményeinek kívánása jellemez.
  • Eshetőleges szándék (dolus eventualis), amelyet a magatartás következményeibe való belenyugvás jellemez.

Az egyenes és az eshetőleges szándék közötti különbségtételnek az eredmény-bűncselekmények tekintetében van jelentőssége, hiszen a cselekmény következményeihez fűződő tudat tartalomról (belenyugvás, kívánás) van szó.

Gondatlanság felosztása [szerkesztés]

A gondatlanságon belül két kategóriát különböztetünk meg.

  • Tudatos gondatlanság (luxuria): Az elkövető előre látja magatartása következményeinek a lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.
  • Hanyag gondatlanság (negligentia): Az elkövető nem látja előre magatartása lehetséges következményeit, mert elmulasztotta a „tőle elvárható” figyelmet vagy körültekintést.

Magyar szabályozás [szerkesztés]

Btk.

13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A bűncselekmény főszabályként szándékosan elkövetett cselekmény. Kivételképpen a gondatlanságból elkövetett cselekmény is bűncselekmény, de csak akkor, ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. Nincs minden bűncselekménynek gondatlan alakzata. A törvény a gondatlan elkövetést mindig enyhébben bünteti, mint a szándékost.