Számviteli politika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A számviteli politika a számviteli törvény végrehajtásához az adott gazdálkodónál szükséges módszerek, eszközök, sajátos szabályok, előírások összessége.

Miért van szükség számviteli politikára?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önmagában a számviteli törvény nem elegendő ahhoz, hogy a gazdálkodónál olyan számviteli rendszer funkcionálhasson, amely alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámolót lehetne összeállítani.

  • Egyrészt azért nem, mert a számviteli törvény sok kérdésben választási lehetőséget ad a gazdálkodóknak abban, hogy hogyan kíván eleget tenni a törvényi előírás követelményeinek (különböző költségkímélő eljárások).
  • Másrészt pedig azért nem, mert sok olyan törvényi előírást tartalmaz, amelyeknek a végrehajtásához szükséges eszközt, a módszert a gazdálkodóknak kell hozzárendelniük.

Mit mond a számviteli törvény?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számviteli törvényben rögzített alapelvek és értékelési eljárások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának eszközeit és módszereit meghatározó - számviteli politikát.

Jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számviteli politika az adott gazdálkodónál a legfőbb számviteli szabályzat, mivel az abban megfogalmazott előírások az adott gazdálkodóra nézve kötelező érvényűek, azoktól eltérni csak a számviteli politikának a számviteli törvényben előírt módon történő módosításával, a módosított szabályok elfogadása után, az azokban foglaltaknak megfelelő módon lehet.

Szintén ebből következik, hogy a számviteli politikára nem más, mint megalapozott döntések sorozata. Ezeket a döntéseket a vezetésnek kell meghoznia és legalább a gazdálkodó vezetésének kell elfogadnia. A döntések megalapozottságát úgy lehet biztosítani, hogy a különböző változatok és lehetőségek beszámolóra és annak részeire gyakorolt várható hatását számszerűsíteni szükséges. (Ezeknek a döntés-alátámasztó hatásvizsgálatoknak a munkapapírjait a beszámolót alátámasztó bizonylatokkal együtt kell megőrizni.)

A számviteli politika elkészítéséért és a módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A megalakulástól számított 90 napon belül el kell készíteni a számviteli politikát és a módosított jogszabályok hatálybalépésétől számítva szintén 90 nap áll rendelkezésre a számviteli politika módosítására.

A számviteli politikával szemben támasztott követelmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Testreszabottság
  2. Teljeskörűség
  3. Egyértelműség
  4. Hasznosíthatóság
  5. Időszerűség
  6. Következetesség

A számviteli politika keretében kell elkészíteni[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát
  2. A eszközök és források értékelési szabályzatát
  3. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot
  4. A pénzkezelési szabályzatot

Az előzőeken túlmenően a gazdálkodó köteles elkészíteni a bizonylati rendjére vonatkozó szabályzatát is.

A számviteli politika fogalma a nemzetközi számviteli standardok tanulmányozása révén került be a számvitel fogalmak közé.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Komor, Matukovics, Pucsek et. al.: Számvitel-elemzés, tételvázlatok a mérlegképes könyvelők szóbeli vizsgáihoz