Sylvester Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sylvester Lajos
Született1934. június 3.
Alsócsernáton
Elhunyt2012. május 10. (77 évesen)
Kolozsvár
GyermekeiSylvester Zoltán
Foglalkozásaíró, újságíró, közíró, drámaíró, színházigazgató, dokumentumfilm-rendező
IskoláiBabeș–Bolyai Tudományegyetem (–1962)
SablonWikidataSegítség

Sylvester Lajos (Alsócsernáton, 1934. június 3.Kolozsvár, 2012. május 10.) romániai magyar író, újságíró, közíró, drámaíró, színházigazgató, dokumentumfilm-rendező.

Életútja[szerkesztés]

1945–48 között a kézdivásárhelyi Római Katolikus Gimnázium tanulója. Az 1948-as tanügyi reform után a kézdivásárhelyi erdészeti szakközépiskolába iratkozott be, innen azonban közben kuláklistára tett szülei miatt eltávolították. Egy évig útépítő munkásként dolgozott, majd a kézdivásárhelyi tanítóképzőben szerzett oklevelet 1953-ban. Háromszék több községében tanító, majd tanár volt, közben ugyanis 1962-ben a BBTE magyar nyelv és irodalom szakán tanári oklevelet szerzett. Rövid tanári tevékenység után előbb a kézdivásárhelyi művelődési ház igazgatója, majd a Kézdi rajoni tanügyi osztály vezetője. 1968-ban szembeszegült a Székelyföldet megosztó megyésítési elképzelésekkel, ezért eltávolították állásából.

Egy ideig a kézdivásárhelyi elméleti líceumban magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1968 novemberében Kovászna megye Művelődési Tanácsának elnökévé nevezték ki. Ötéves itteni tevékenységéhez a megye magyar művelődési életének felvirágoztatása kötődik. Ez idő alatt számos emlékmű felállítására, emlékházak, múzeumok, a helyi hagyományokat felelevenítő és felkaroló közművelődési egyesületek létesítésére került sor a megyében. Ő állíttatta vissza a parkban levő 1848-as emlékmű kőoroszlánjait, továbbá az ő nevéhez fűződik Gábor Áron és Nicolae Bălcescu szobrainak a felállítása is.

A visszarendeződés kezdetekor, 1973-ban elmozdították funkciójából. 1973–85 között a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatója, itt a színház műsorrendje, magyarországi színházi kapcsolatai és a nemzetiségi színházi kollokviumok szervezése miatt került összeütközésbe felettes hatóságaival, az egyre agresszívebb homogenizációs törekvésekkel. 1985-ben leváltották és a Megyei Tükörhöz helyezték át.

1989 után az akkor indult Háromszék napilap szerkesztőbizottsági tagja. Az RMDSZ háromszéki és országos szervezetének alapító és több éven át elnökségi tagja, a háromszéki szervezet elnöke, az EMKE ügyvezető alelnöke.

A Duna Televízió Tálentum sorozata számára Seprődi Kiss Attila készített róla portréfilmet.

Munkássága[szerkesztés]

Első írása az Előrében jelent meg 1953-ban. Több ezer riportot, glosszát, színikritikát, könyvrecenziót, tanulmányt közölt az Igaz Szó, A Hét, Utunk, Új Élet, Művelődés, Játékszín, Korunk, Falvak Dolgozó Népe hasábjain, 1989 után az Erdélyi Naplóban, a Székelyföldben, a Háromszékben, valamint magyarországi és nyugati magyar nyelvű lapokban és folyóira­tokban.

1981–83 között több önálló kabaréműsort állított össze az általa vezetett színház számára, egyfelvonásosait, jeleneteit a bukaresti rádió magyar adásaiban és műkedvelő előadásokon mutatták be. Boszorkány c., Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája alapján Nemes Leventével közösen írt darabját Sepsiszentgyörgyön 1983-ban játszották.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Báthory Anna, A gyanú (1996)
  • Úz-völgyi hegyomlás; bev. Farkas Árpád; H-Press, Sepsiszentgyörgy, 1996 (a székely határőrség krónikája)
  • Az őrnagy hazatér. Az én ezernyolcszáznegyvennyolcam; Trisedes Press, Sepsiszentgyörgy, 1999
  • Csupa csapás az élet. Az elsorvadt moldvai magyar oktatás és csángó szétrajzások emlékkönyve; Háromszék, Sepsiszentgyörgy, 2000
  • Történettekercsek az idő toronygombjában; Charta, Sepsiszentgyörgy, 2011
  • Szőttesünkben török minták (2008)
  • Frigyre lépni a szülőfölddel. Az összetartozás tudati rezdülése. Válogatott publicisztikai írások; Charta, Sepsiszentgyörgy, 2008
  • Ojtoz völgye a hadak útján. A Kárpátok délkeleti átjárójának régi és új keletű históriája; Charta, Sepsiszentgyörgy, 2008
  • Háromszéki nekigyürkőzés. Emléktöredékek az 1989–90-es rendszerváltás napjaiból; szerk. Sylvester Lajos; Charta, Sepsiszentgyörgy, 2010
  • Halak, vizek, sziklaszirtek; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2011
  • Ablak Erdővidékre. Válogatott publicisztikai írások; Tortoma, Barót, 2012
  • Amerikai kerengő; Tinta, Árkos, 2018

Dokumentumfilmjei[szerkesztés]

  • Úz völgyi hegyomlás (1996)
  • Voltunk mük es… (1999)
  • József Álmos tanár úr különös kedvtelése (1999)
  • Megsimogatni a múltat (1999)
  • A szembejövő ember (2001)
  • Királyvadászat. Portréfilm Király Károlyról (2002)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szőcs István: Gyanú. Előre 1983. november 6.
  • Halász Anna: Gyanútlan szerző – érett, segítőkész társulat. Utunk 1984/1.
  • Lázár László: Mégis, ki a gyanús? Ifjúmunkás 1983/50.
  • Bogdán László: Gyanúsak és gyanúsítottak. Megyei Tükör, 1983. október 15.
  • Ágopcsa Annamária: Gyanú. Szatmári Hírlap, 1984. április 22.
  • Páll Árpád: Miről tanúskodik a pénztár. Új Élet, 1984/20.
  • Paizs Tibor: Gyanú, amely Szatmáron nem igazolódott be. Utunk, 1984/26.
  • Bérczes László: Deportált évek. Beszélgetés Sylvester Lajossal. Látó, 1990/9.