Svitavy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svitavy
Náměstí Míru (Svitavy).jpg
Béke tér Svitavyban
Svitavy címere
Svitavy címere
Svitavy zászlaja
Svitavy zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Pardubicei
Járás Svitavy
Polgármester David Šimek
Irányítószám 56 802 - 570 01
Népesség
Teljes népesség 17 040 fő (2014. január 1.)[1]
17 626 fő (2001)[1]
17 441 fő (1991)[1]
16 297 fő (1980)[1]
14 282 fő (1970)[1]
13 878 fő (1961)[1]
12 828 fő (1950)[1]
15 031 fő (1930)[1]
13 892 fő (1921)[1]
14 820 fő (1910)[1]
13 637 fő (1900)[1]
11 653 fő (1890)[1]
9654 fő (1880)[1]
8670 fő (1869)[1]
Népsűrűség 557,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 435 m
Terület 31,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Svitavy (Csehország)
Svitavy
Svitavy
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 45′ 20″, k. h. 16° 28′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 45′ 20″, k. h. 16° 28′ 10″
A Svitavy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Svitavy témájú médiaállományokat.

Svitavy (németül Zwittau) járási székhely a Cseh Köztársaságban, Pardubice megyében, Bohémia és Morávia között Česká Třebová várostól 17 km-re délre egy széles mélyedésben terül el.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai város helyén a Svitava folyón átvezető gázlónál a litomyšli Premontrei Rend által a XII. században alapított falu volt. Az első említést Svitavy akkor adott magáról, amikor az olmützi Schauenburk Bruno püspök leigázta a bohémiai-moráviai határvidéket. A falu a nevét Svitava (áttetsző, tiszta) folyó nevéről kapta. A falu benépesítéséhez a Frank Birodalomból, Bajorországból és Sziléziából hívtak telepeseket. A XIII. század második felében Svitavy várossá lépett elő. A XIV. században a város köré három kapuval ellátott falat építettek. A husziták idejében, a harmincéves, a Napóleoni és a porosz háborúk alatt a város sokat szenvedett, mert a hadak vonulási útján feküdt. A város fejlődésének nagy lökést adott a vasútépítés, de főleg a textilipar alapítása. 1938 októberében a Szudéta-vidékhez csatolták és a német hadsereg elfoglalta.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város értékes történelmi magját képezi a hosszúkás főtér Csehország második leghosszabb árkádjával. Több értékes városi épület, templomok, a városfal maradványa és barokk szobrok képezik a turisztikai értékeket.

Svitavy legkarakteresebb házai közé tartozik a régi városház és a mellette levő „A mórhoz” („U mouřenína”) nevű épület. A város legrégebbi temploma a Szent Egyed (csehül Kostel svatého Jiljí) temetőtemplom. A városvédő falból a félkör alakú bástya maradt meg. A város épületei közül főleg a Városi Múzeum és Ottendorfer-ház érdemel figyelmet. Köztereken egy sor szobor és emlékmű látható.