Svitavy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svitavy
Náměstí Míru (Svitavy).jpg
Béke tér Svitavyban
Svitavy címere
Svitavy címere
Svitavy zászlaja
Svitavy zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Pardubicei
Járás Svitavy
Polgármester David Šimek
Irányítószám 56 802 - 570 01
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 557,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 435 m
Terület 31,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Svitavy  (Csehország)
Svitavy
Svitavy
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 45′ 20″, k. h. 16° 28′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 45′ 20″, k. h. 16° 28′ 10″
Svitavy weboldala

Svitavy (németül Zwittau) járási székhely a Cseh Köztársaságban, Pardubice megyében, Bohémia és Morávia között Česká Třebová várostól 17 km-re délre egy széles mélyedésben terül el.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai város helyén a Svitava folyón átvezető gázlónál a litomyšli Premontrei Rend által a XII. században alapított falu volt. Az első említést Svitavy akkor adott magáról, amikor az olmützi Schauenburk Bruno püspök leigázta a bohémiai-moráviai határvidéket. A falu a nevét Svitava (áttetsző, tiszta) folyó nevéről kapta. A falu benépesítéséhez a Frank Birodalomból, Bajorországból és Sziléziából hívtak telepeseket. A XIII. század második felében Svitavy várossá lépett elő. A XIV. században a város köré három kapuval ellátott falat építettek. A husziták idejében, a harmincéves, a Napóleoni és a porosz háborúk alatt a város sokat szenvedett, mert a hadak vonulási útján feküdt. A város fejlődésének nagy lökést adott a vasútépítés, de főleg a textilipar alapítása. 1938 októberében a Szudéta-vidékhez csatolták és a német hadsereg elfoglalta.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város értékes történelmi magját képezi a hosszúkás főtér Csehország második leghosszabb árkádjával. Több értékes városi épület, templomok, a városfal maradványa és barokk szobrok képezik a turisztikai értékeket.

Svitavy legkarakteresebb házai közé tartozik a régi városház és a mellette levő „A mórhoz” („U mouřenína”) nevű épület. A város legrégebbi temploma a Szent Egyed (csehül Kostel svatého Jiljí) temetőtemplom. A városvédő falból a félkör alakú bástya maradt meg. A város épületei közül főleg a Városi Múzeum és Ottendorfer-ház érdemel figyelmet. Köztereken egy sor szobor és emlékmű látható.