Svetozar Miletić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svetozar Miletić
Svetozar Miletic w.jpg
Születési neve Аврам Милетић
Született 1826. február 22.
Mozsor
Elhunyt 1901. február 4. (74 évesen)
Versec
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró, politikus, ügyvéd

Svetozar Miletić, cirill betűkkel: Светозар Милетић, magyarosan: Miletics Szvetozár (Mozsor, 1826. február 22.Versec, 1901. február 4.) szerb újságíró, politikus, ügyvéd, a magyarországi szerbek egyik vezére.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az apja szegény határőrvidéki varga volt. Rajacsics verseci szerb püspök anyagi támogatásával végezte a gimnáziumot Újvidéken és Pozsonyban. Ekkor visszatért szüleihez. Mint szülőhelyének egész környéke, a titeli kerület, ő is részt vett 1848-49-ben a magyarok elleni harcban. De még a szabadságharc lezajlása előtt elment Belgrádba, ahol Obrenovics Milos fejedelemtől ösztöndíjat kapott egyetemi tanulmányainak megkezdésére. A pénzzel Bécsbe ment, ahol 1854-ben elvégezte a jogot, mire két év múlva ügyvédi irodát nyitott Újvidéken. Itt 1861-ben polgármester lett.

1865-ben a basahidi kerület országgyűlési képviselővé választotta meg és 1866-ban megalapította a Zastavát (Zászló), melynek első száma február 22-én jelent meg. Mint képviselő a nemzetiségek és különösen a délszlávoknak különállása érdekében szólalt fel. Az 1869. évi választások alkalmával fejtette ki programját: a föderatív rendszer hívének vallotta magát, elvetette az 1867. évi alapot, az erdélyi uniót, a horvát egyezségről és a nemzetitségek jogairól szóló törvénycikkeket, amelyeket elégteleneknek tartott. Fölszólalásaival megbotránkozást keltett és kihívó modorával magára zúdította a Ház haragját; erős demokrata meggyőződései azonban bizonyos rokonszenvet keltettek iránta a ház szélső elemei közt. De mindnyájan elfordultak tőle, midőn 1875 áprilisában kihívó módon tiltakozott a nemzeti színháznak adandó kamattalan előleg ellen. Ugyanez évben visszavonult a szerb nemzeti egyházi kongresszustól, melyen addig az ellenzék vezére volt.

A nagy szerb eszme érdekében kevésbé törvényes módon küzdött saját lapjában, a Zastavában és a nagyon elterjedt omladina egyesületben, mely az ő vezetésével csak rosszul takarta irodalmi cégérével a politikai agitációt, mely aztán feloszlatását vonta maga után. A szerb-török háború idején azzal gyanusították, hogy Kaszapinoviccsal 20-30 ezer magyarországi szerb önkéntes toborzására válallkozott és e gyanú alapján, nem tekintve képviselői immunitását, 1876. augusztus 5-én a minisztertanács rendeletére Újvidéken elfogták. Hosszas vizsgálati fogság után 1878. január 18-én öt évi börtönre ítélték. Ezzel befejeződött szereplése. Titelben még megválasztották képviselőnek. Utolsó beszédét az országgyűlésen 1882. február 22. mondta, s ekkor azzal a javaslattal állott elő, hogy Ausztria-Magyarország vonuljon ki Boszniából, hogy ezt a tartományt megszállhassa Szerbia. De ezután lelke teljesen megtört és a tüzes agitátor csöndes, elvonult emberré lett.

A Zastava című politikai lapnak, mely hetenként kétszer jelent meg, első évben (1866) Pesten, azután Újvidéken, Miletić volt a szerkesztője és kiadója; később fia, Slavko Svetozar Miletić lett a lap kiadó-tulajdonosa, ami négyszer jelent meg hetenként.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]