Svéd gasztronómia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köttbullar, húsgombóc

A svéd gasztronómia fő elemei meglehetősen egyszerűek. A tipikus házi kosztot hús és burgonya alkotja, ami lehet vagdalt hús, vad hús (rénszarvas és jávorszarvas), disznó vagy marhahús. Halételeket és garnélarákot, kaviár és kagylót is fogyasztanak.

Mivel Svédországban hosszúak a telek, ezért hagyományosan ritkán került az asztalra friss zöldség és gyümölcs. Ebből következik, hogy nem igazán volt jellemző rá a vegetarianizmus. Vitaminforrásnak számítottak az erdei bogyók (törpemálna, vörös és kék áfonya), amelyekből lekvárokat, mártásokat is készítettek. De manapság természetesen mindenféle fajta gyümölcsöt és zöldséget lehet kapni a boltokban, még télen is.

Általában napi háromszor van étkezés: egy könnyebb reggeli (frukost), általában sajt, kenyér, felvágott - az ebéd (lunch) és a vacsora (middag vagy kvällsmat). Napközben a svédek szívesen isznak kávét, ami mellé fogyasztanak gyakran valami zsömlét, édességet és péksütemény is.

Modern étkezési idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reggeli (frukost)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy tipikus svéd reggeli vagy rozskenyérből vagy knäckebröd-ből áll, sajttal, kaviárral, tojással vagy felvágottal. Gyakran esznek reggelire havregynsgröt-öt, vagyis zabkását, amire tejet öntenek és lekvárt tesznek a tetejére. Az italok, amiket reggelire fogyasztanak kávéból és gyümölcsléből vagy tejből vagy teából állnak.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]