Karvalybagoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Surnia ulula szócikkből átirányítva)
Karvalybagoly
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Surniinae
Nem: Surnia
Duméril, 1805
Faj: S. ulula
Tudományos név
Surnia ulula
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A karvalybagoly elterjedési területe   egész éves   telelőhely
A karvalybagoly elterjedési területe
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karvalybagoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karvalybagoly témájú médiaállományokat és Karvalybagoly témájú kategóriát.

A karvalybagoly (Surnia ulula) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó Surnia nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Strix nembe Strix Ulula néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

Skandináviától Szibérián keresztül, Észak-Amerikáig fészkel. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, erdős tundrák és a lomberdők. Kedveli a ritkás erdőket, de mezőkön is előfordul, ahol megfelelő figyelőhelyet tud találni. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon alkalmi vendég, de inkább csak ritka kóborló, időszakonként viszont nagy számban jelenik meg.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhosszúsága 36–39 centiméter, szárnyfesztávolsága 74–81 centiméter, a testtömege pedig 210-380 gramm.[5] A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. A feje teteje gyöngyös mintázatú, arcfoltja szürke, sötét kerettel. Háta sötétbarna, világos foltokkal. Mellén sötét, világos vízszintes mintázat váltakozik.

A talajon
és a levegőben

Életmódja[szerkesztés]

Költési időben főleg kisemlősöket, pockokat, lemmingeket és vízipockokat zsákmányol, de eszik kétéltűeket, madarakat és halakat is.[5] Egyedszáma, élettere és fészkelése jelentősen függ a táplálék mennyiségétől. Megfelelő körülmények között helyben marad, élelemhiány esetén nagy számban kóborol.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészket nem épít, általában harkályok odúját használja költésre, március vége és június között. Fészekalja 3-13 tojásból áll, melyeken 25-30 napig kotlik. A tojások száma függ a táplálék mennyiségétől. A fiókákat a röpképességük előtt elhagyják a fészket, de repülni csak 5 hetes koruk után tudnak.

Még röpképtelen fiókák fészken kívül
Surnia ulula ulula

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  2. ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  5. ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karvalybagoly&oldid=25464004”