Sumer királyok listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sumer királyok szócikkből átirányítva)

Az i. e. 4. évezredben, az Ubaid-kortól kezdve az Uruk-korban alakultak ki Sumer területén a korábbi falusias településrendszer helyén a városi jellegű települések adminisztratív épületekkel és templomokkal. Ezzel párhuzamosan alakult ki nyilván a városok vezető rétege, élén a templomok szolgáival, papokkal, és a város vezetőivel, uralkodóval. Ezen tisztségek a rendelkezésre álló adatok szerint eleinte nem váltak el egymástól. A templom egyben gazdasági központ is volt.

Az i. e. 3. évezred közepén a sémi akkádok, majd az évezred végén a szintén sémi amurrúk változtatták meg Sumer etnikai összetételét. Az Akkád Birodalom majd az első amurrú dinasztiák Íszínben és Larszában még sumer népesség felett is uralkodtak, de a sumerek a szintén amurrú Óbabiloni Birodalom idejére teljesen asszimilálódtak a sémi népekbe.

Sumer királylista[szerkesztés]

A sumer városok uralkodóinak legrégebbi összefoglalója az ún. sumer királylista, ami valószínűleg az i. e. 3. évezred végén készült, és amit később kiegészítettek. A koncepciója szerint Sumer egy politikai egység, amelyiket mindig egy város vezet. A történeti adatok alapján a listán szigorúan egymást követő dinasztiák valójában részben átfedték egymást.

Kis[szerkesztés]

Az i. e. 3. évezredben Sumer politikailag legjelentősebb városállama volt. A „Kis királya” cím később egyenértékű lett a „világmindenség királya” címmel, azaz az egész Mezopotámia feletti hatalmi igénnyel és más városok, a későbbi nagy birodalmak uralkodói is felvették.

Uruk[szerkesztés]

Az i. e. 5. évezred végén a – városról elnevezett mezopotámiai – kora Uruk-korban már jelentős város volt, de ekkor még nagy valószínűséggel nem a sumerek lakták, hanem csak a késő Uruk-kortól, az i. e. 4. évezred második felétől. Uralkodói ekkor valószínűleg az en címet viselték.

Ur[szerkesztés]

Mári[szerkesztés]

Lagas[szerkesztés]

Az i. e. 3. évezredben jelentős város volt, uralkodói az enszi címet viselték.

Umma[szerkesztés]

Az i. e. 3. évezredben jelentős város volt, uralkodói az enszi címet viselték.

Íszín[szerkesztés]

Íszín uralkodóit a sumer korból nem ismerjük, a város akkor tett szert jelentőségre, amikor az i. e. 3. évezred végén Mezopotámiába bevándorló nomád sémi amurrúk itt dinasztiát alapítottak. Ez volt az ún. I. íszíni dinasztia.

Larsza[szerkesztés]

Larsza Iszinhez hasonlóan akkor tett szert jelentőségre, amikor az i. e. 3. évezred végén Mezopotámiába bevándorló nomád sémi amurrúk itt dinasztiát alapítottak.

Források[szerkesztés]

  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
  • Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5 
  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 


  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap