Sum 41

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sum 41
Sum 41 live 2008.jpg
A Sum 41 élőben a Club Oxygen-ben 2008. március 7-én
Információk
Eredet Ajax, Ontario, Kanada
Aktív évek 1996 – napjainkig
Műfaj Pop punk
Punk rock
Alternatív rock
Alternatív metál
Kiadó Island, Aquarius, EMI, Universal
Tagok
Deryck Whibley
Tom Thacker
Jason McCaslin
Steve Jocz
Korábbi tagok
Richard Roy
Mark Spicoluk
Marc Costanzo
Dave Baksh

A Sum 41 együttes weboldala

A Sum 41 egy kanadai rockzenekar Ontairoból, Ajaxból. A jelenlegi tagok: Deryck Whibley (ének, ritmusgitár), Jason McCaslin (basszusgitár, háttérének), Steve Jocz(2013 áprilisában eddig ismeretlen okok miatt távozott a zenekarból) (dobok, háttérének) és Tom Thacker (gitár, háttérének, billentyűsök).

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sum 41-t Deryck Whibley és Steve Jocz alapította 1996. július 31-én, a nyár (vagy a nyári szünet?) 41. napján, ezért lett a neve Sum (summer) 41 – akkoriban az új, kilencvenes évekbeli punk rock rajongói tábora még meglehetősen szűkös volt. Ennek ellenére ők kiálltak e zenei stílus mellett, és jövőbeli együttesüket tervezgették. Nagy hatással volt rájuk a kor előadói közül a NOFX, a Pennywise, valamint a Bad Religion.

Először Kaspir (más források szerint My Nuts Are Huge Kaspir) néven játszottak NOFX-feldolgozásokat, majd 1996. szeptember 28-án léptek fel először Sum 41 néven, egy Supernova koncerten.

1996 nyarára összeállt a jövőbeli csapat: a két már említett tag mellé még belépett Dave Baksh és Jason McCaslin. Eleinte főként házibulikon, ritkán iskolai rendezvényeken léptek fel – ezeken saját számaik mellett mások művei feldolgozását játszották.

Az Island Records érdeklődésébe ötletes bemutatkozófelvételeikkel kerültek. A céggel aláírt szerződés után népszerűségük ütemesen emelkedett; ez átlagon aluli életkoruknak és átlagon felüli dalírási képességüknek volt köszönhető.

Első albumuk, a Half Hour of Power még nem hozta meg a kellő sikert, de ahhoz elég volt, hogy kicsit magukra vonják a figyelmet és a következő korongjukra már mindenki odafigyeljen. Az All Killer No Filler már óriási sikert hozott a fiúknak, de egyelőre még csak a tengerentúlon és Japánban. Az album három számából máris klip készült (Fat Lip, In too deep, Motivation) és a Sum 41 az év felfedezettje lett.

2006 nyarán Dave Baksh kiszállt a csapatból, hogy saját zenekarára, a Brown Brigade-re koncentráljon. Dave azt nyilatkozta egy interjúban, hogy túl könnyű volt már a munkája a gitározással. Deryck egy új pop punk albumot akart csinálni, Dave viszont a metált részesíti előnyben, így nem tudtak megegyezni, és kilépett a bandából.

Felbéreltek egy gitárost, Tom Thackert, a Gob gitárosát és énekesét, aki a koncerteken gitározik az együttessel, nem volt hivatalos tag, 2010 óta viszont már az.

2007 nyarán kiadták az ötödik albumukat, az Underclass Hero-t, melynek három kislemeze lett: az Underclass Hero, Walking Disaster és a With Me, ezekhez a számokhoz klip is készült.

Az igazi áttörést a Fat Lip című számuk hozta meg. Az első koncert DVD-jük az Introduction to Destrucion volt. Ezután jött még csak a 3. albumuk (Does this look infected?), amiről egyből 3 klip is készült (Still Waiting, Hell Song, Over My Head). Ezután jóideig csak turnéztak.. Iggy Pop felkérte őket egy dal megírására az új albumára, (Little Know it all) amihez klip is készült és koncerteken is előadták (David Letterman Show, Latino Awards). 2004 nyarán Kongóba mentek dokumentumfilm készítésének céljából, ám épp akkor kitört a harc és az életüket egy Chuck Pelletier katona mentette meg végül egy tankon és vitte őket egy nemzetközileg semleges intézménybe. Végül a dokumentumfilm elkészült és DVD lett belőle (ROCKED: Sum 41 in Congo). Aztán 2004. október 12-én kijött a Chuck címü album (Chuk Pelletier tiszteletére lett ez az album címe), és egyből készült egy klip is (We're all to blame) majd követte még kettő (Pieces, Some Say). A srácok jóideig csak turnéztak és turnéztak. Év végére sikerült kiadniuk egy koncert DVD-CD készletet Happy Live Surprise címmel. Kanadában ennek az albumnak Go Chuck Yourself lett a címe. 2006-ban leállnak egy évre a koncertezéssel és a stúdiómunkákkal. 2007-ben a banda visszatért egy új lemezzel, az Underclass Hero-val.

2011-ben jelent meg a Screaming Bloody Murder című album amely új hangzásvilágával az együttest más oldaláról mutatja meg. A lemez egyes számaiban fellelhető az utalás Deryck ex-feleségével, Avril Lavigne-nel való szakítására.

2013-ban Steve Jocz egy facebook üzenetben megköszönte az együtt töltött éveket és elbúcsúzott a bandától, így az eredeti felállásból már csak Deryck és Cone maradtak.

A pletykák szerint új album várható, ám erről még sehol nem lehet olvasni egyenlőre.

Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(1996–1997)
Az eredeti felállás
(1997–1999)
  • Deryck Whibley - ének, ritmusgitár
  • Dave Baksh - szólógitár, vokál
  • Mark Spicoluk - basszusgitár, vokál
  • Steve Jocz - dob, vokál
(1999–2006)
A "klasszikus" felállás
  • Deryck Whibley - ének, ritmusgitár
  • Dave Baksh - szólógitár, vokál
  • Cone McCaslin - basszusgitár, vokál
  • Steve Jocz - dob, vokál
(2006–2007)
  • Deryck Whibley - ének, ritmusgitár
  • Cone McCaslin - basszusgitár, vokál
  • Steve Jocz - dob, vokál
(2007–)
  • Deryck Whibley - ének, ritmusgitár
  • Cone McCaslin - basszusgitár, vokál
  • Steve Jocz - dob, vokál
  • Thomas Thacker - szólógitár, vokál (2010-ben hivatalosan banda tag)

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koncertlemezek, EP-k, demók, egyebek…[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maxik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

DVD-k[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]