Suba-lyuk barlang
| Suba-lyuk barlang | |
 |
|
| Kilátás a barlangból | |
| Hossz | 50 m |
| Magasság | 279 m |
| Hely | Cserépfalu |
| Hegység | Bükk |
| Típus | inaktív forrásbarlang |
| Kataszteri szám | 5382-1 |
Az ősemberleletéről híres Suba-lyuk vagy Suba-lyuk barlang (helytelenül Subalyuk-barlang vagy Subalyuki-barlang, egy időben Mussolini-barlang) a Bükki Nemzeti Park területén, Cserépfalu és Bükkzsérc közelében, a Hór-völgyben található, annak déli szakaszán. A Hór-völgy talpa felett 40 méterrel magasabban, 279 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Bükk hegység itt találkozik a Bükkalja nevű dombvidékkel. Kataszteri száma: 5382-1. A barlang nevét egy helybeli betyárról, Suba Mihályról (más források szerint Suba Lukácsról) kapta. Fokozottan védett természeti érték.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A barlang leírása
Fényes Elek 1851-ben már ezen a néven említette (Suba-lyuk). 1932 és 1945 között nevét Mussolini-barlangra változtatták.
A triász időszaki mészkőben kialakult, hatalmas, 7×7 méteres, ovális szádával nyíló, 50 méter hosszú inaktív forrásbarlang emelkedő aljzata egy elágazáshoz vezet. Innen jobbra, a védőfalazat mögött láthatjuk azt a hatalmas kürtőt, mely az ásatás által tárult fel. A kürtő fala nagyobbrészt omladékból áll, ezért a falon átmászni életveszélyes. Az elágazás bal oldali ágában egy másik kijárathoz juthatunk, mely korláttal védett. Innen remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé.
[szerkesztés] A barlang ásatása
1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek meg, és egy 25-35 éves nő és egy 3 év körüli gyermek csontjait (nem teljes leletek) találták meg. Az ősembermaradványok előkerülése után Kadić Ottokár által folytatott feltárás 18 réteget különített el. A felfedezés elsőbbsége sokáig vitatott volt a leletet megtaláló Dancza János és az azt tudományosan feldolgozó Kadić Ottokár között.
[szerkesztés] Az ősemberleletek
A csontmaradványokat neandervölgyi embernek azonosította a tudomány, azon belül is a kelet-európai neandervölgyi-leletekkel mutatnak rokonságot. Pontosan még nem tudták megmondani, hogy mikor éltek, de nagyjából 71000-61000 évvel előttire teszik, egy eljegesedés hidegebb periódusa alatt.
Elsősorban vadászatból éltek, a fő zsákmányuk a barlangi medve, a vadló, zerge, nyúl, mamut és a többi jégkorszaki állat. Az állatokat a vadászat helyszínén feldarabolták, a barlangba csak a kisebb csontokat és a húst hozták.
Eszközeik egyszerű megmunkálásúak voltak, amelyek többségét néhány kilométeres körzetből szerezték be, de az obszidiánt a Zempléni-hegységből szerezték.
[szerkesztés] Forrás
- Baráz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Eger, 2008. ISBN 9789639817098
- Bartucz L. – Dancza J. – Hollendonner F. – Kadić O. – Mottl M. – Pataki V. – Pálosi E. – Szabó J. – Vendl A.: A cserépfalui Mussolini-barlang (Suba-lyuk). Barlangtani monográfia. Geol. Hung. Ser. Paleol., 1938.
- Dancza János: A Subalyuk ősembere I-III. Természetbarát, 1932. júl.-aug. 2-3., 1932. nov.-dec. 2-3., 1933. jan.-márc. 2.
- Jánossy Dénes: Wirbeltierkleinfauna aus den Moustérien-Schichten der Subalyuk-Höhle (Nordostungarn). Mammalia Pleistocaenica, Supplement Anthropos. Brno, 1960. p. 71-76.
- Jánossy Dénes: Fosszilis madárfauna a Subalyuk (Bükk-hegység) jégkori rétegeiből (Eine fossile Vogelfauna aus den Moustérien-Schichten der Subalyuk-Höhle im Bükk-Gebirge (Nordost Ungarn). Aquila, 1960-1961. (1962) 67-68. köt. p. 175-188.
- Kadić Ottokár: A cserépfalui Mussolini-barlang. Barlangvilág, 1932. 2. füz. p. 11-21.
- Kadić Ottokár: A Mussolini-barlang ásatásának eredményei (Endresultate der Ausgrabungen in der Mussolinihöhle). A Szent István Akadémia Mennyiségtan-, Természettudományi Osztályának Értekezései III. köt. 1940. 6. sz. Bp.
- Kadić Ottokár: Cserépfalu vidékének barlangjai. Barlangkutatás, 1940. p. 141-228.
- Mester Zsolt: A Subalyuk-barlang középső paleolitikus iparainak újraértékelése. Folia Archaeologica, 1989. p. 11-35.
- Mester Zsolt: Suba-lyuk. A neandervölgyi ember lakhelye. In: Baráz Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. p. 329–339., 5 ábra. ISBN 978-963-204-025-7
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. (Bp. 2005.) ISBN 9639353396
