I. Mária skót királynő

I. Mária
Stuart Mária angol fogságban, 1578
Ragadványneve	Stuart Mária
Skót Királyság királya
Mary I/Màiri I
Uralkodási ideje 1542. december 14. – 1567. július 24.
Koronázása	Stirling, Skócia 1543. szeptember 9.
Elődje	V. Jakab
Utódja	VI. Jakab
Francia Királyság királynéja
Marie Stuart
Uralkodási ideje 1559. július 10. – 1560. december 5.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	Medici Katalin
Utódja	Habsburg Erzsébet
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Stuart-ház
Teljes neve	Stuart Mária
Született	1542. december 8. Linlithgow-i várpalota, Skócia
Elhunyt	1587. február 8. (44 évesen) Fotheringay-kastély, Anglia
Nyughelye	1. Peterborough-i Székesegyház 2. Westminster apátság, London
Házastársa	1. II. Ferenc francia király (1544–1560)
Házastársa	2. Stuart Henrik címzetes skót király, Albany hercege, Darnley ura (1545–1567)
Házastársa	3. Hepburn Jakab, Bothwell grófja, Orkney hercege (1537–1578)
Gyermekei	2. férjétől: 1. Jakab (1566–1625) 3. férjétől: 2. N. (gyermek) (1567–1567) 3. N. (gyermek) (1567–1567)
Édesapja	V. Jakab skót király (1512–1542)
Édesanyja	Lotaringiai Mária, Guise hercegnője (1515–1560)

I. Mária vagy Stuart Mária (Linlithgow, 1542. december 8. – Fotheringay-kastély, 1587. február 8.) angolul: Mary, Queen of Scots, skót gaelül: Màiri Stiùbhart, Ban-rìgh Alba, Skócia királynője 1542–1567 között, Franciaország királynéja 1559-1560 között, angol trónkövetelő, I. Jakab angol király anyja.

Élete

V. Jakab skót király és Lotaringiai Mária hercegnő (Marie de Guise) leányaként született. Egyhetes sem volt, amikor apja 1542. december 14-én az angolokkal folytatott Solway Moss-i csatában elesett, s Mária a trónra került. Az angolok, akik már régen fennhatóságuk alá akarták vonni Skóciát, VIII. Henrik fiát, VI. Eduárdot akarták Stuart Mária férjévé tenni. Skóciának azonban nem volt hasznára az angol terv, ezért a skótok franciabarát politikába kezdtek. Mária hatéves korában a francia király, II. Henrik udvarába került, ahol reneszánsz nevelésben részesült. Tizenhat éves korában, 1558-ban a később II. Ferenc néven király, az ugyancsak tizenhat esztendős trónörökös felesége lett, ezzel a Skócia és Franciaország közötti dinasztikus kapcsolat megköttetett. Férje egy év elteltével, 1559-ben a trónra lépett, de másfél évvel később bekövetkező korai halála után, 1561-ben Mária visszatért Skóciába.

Hazájában nem fogadta béke, katolikus vallása miatt rendszeres támadásokat kellett elviselnie a skóciai protestánsok részéről, s a skót főurak egy bizonyos köre késznek mutatkozott a Mária-ellenes összeesküvésre. Ugyanakkor az állami kincstár is szűkösnek bizonyult a kormányzati célok végrehajtására. A nehézségeket tetézte, hogy Mária 1565-ben házasságra lépett egyik közeli rokonával, Darnley urával, azaz Stuart Henrikkel. A frigy azonban nem bizonyult tartósnak, Darnley ugyanis társuralkodó szeretett volna lenni, s céljai elérése érdekében 1566-ban megölette hitvese, a királynő titkárát, David Rizziót. 1567-ben, a február 10-ére virradó éjszaka Bothwell és Morton earljei meggyilkolták Darnleyt. A királynő nem vonta felelősségre a bűnösöket, ami népe szemében bűnössége beismerésével is felért. Áprilisban a hatalomra törekvő Bothwell elraboltatta Máriát és kényszerítette, hogy feleségül menjen hozzá. (Később, 1570-ben Mária kérésére a pápa érvénytelenítette ezt a házasságot.)

Eddigre a skótok elégedetlensége forrpontra jutott. Polgárháború tört ki és 1567 júniusában Mária a felkelők kezére jutott, akik kényszerítették, hogy trónjáról lemondjon fia, a kiskorú Jakab javára. A következő évben, 1568-ban Angliába menekült és unokatestvérétől, I. Erzsébettől kért segítséget, egyúttal menedéket. Erzsébet azonban nemcsak hogy megtagadta a segítségét, de érdekből szigorú őrizet alatt tartotta Máriát a vidéki Fotheringay-kastélyban. Nem támogathatta Mária terveit, mert ezzel Skócia haragját váltotta volna ki; Franciaországba sem engedhette, mert akkor az esetleges francia segítség az angol trónt is fenyegette volna; ugyanakkor szabadságát is el kellett vennie, nehogy Erzsébet katolikus ellenzékének vezéralakja legyen.

Mária igyekezett az egyre szigorodó fogságból kiszabadulni, s ennek érdekében két évtized alatt a legkülönfélébb – sikertelen – udvari összeesküvésekben vett részt. Az egyik titkos levele, amelyben elfogadta az Erzsébet meggyilkolásával végződő tervet, Erzsébet tudomására jutottak – többi, titkos leveleivel együtt –, s ennek következményeként Máriát elítélték és 1587. február 8-án fogsága színhelyén, a kastély egyik termében, háromszáz meghívott vendég jelenlétében lefejezték. Kivégzésének híre nagy felháborodást keltett, s a nagy-britanniai katolikusok vértanújukként kezdték tisztelni Máriát.

Gyermekei

• 1. férjétől, II. Ferenc (1544–1560) francia királytól, nem születtek gyermekei
• 2. férjétől, Stuart Henrik (1545–1567) címzetes skót királytól, Albany hercegétől, Darnley urától, 1 fiú:
  • Jakab (1566–1625), VI. Jakab néven 1567-től skót király, I. Jakab néven 1603-tól angol király, felesége Oldenburgi Anna (1574–1619) dán és norvég királyi hercegnő, 7 gyermek
• 3. férjétől, Hepburn Jakabtól (1537–1578), Bothwell grófjától, Orkney hercegétől, 2 gyermek (halva született/elvetélt ikrek):
  • N. (gyermek) (Loch Leven, 1567. július 20./23. – Loch Leven, 1567. július 20./23.) skót királyi herceg(nő), iker
  • N. (gyermek) (Loch Leven, 1567. július 20./23. – Loch Leven, 1567. július 20./23.) skót királyi herceg(nő), iker

Érdekesség

• Stuart Mária első férje, Ferenc halála után sokat golfozott. Ő tekinthető az első ismert női golfjátékosnak.
• Friedrich Schiller: Stuart Mária (dráma)

Forrás

• Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 696. o. ISBN 963-9257-07-9

Külső hivatkozások

• Stuart Mária élete az Albannach magyarországi skót kulturális egyesület honlapján

Előző Medici Katalin	Francia királyné 1559 – 1560	Következő Habsburg Erzsébet
Előző uralkodó: V. Jakab	Skócia uralkodója 1542–1567	Következő uralkodó: VI. Jakab