Stróbl Alajos
Liptóújvári Stróbl Alajos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Bécsben Caspar von Zumbuschnál tanult 1876 és 1880 között, már 1877-től kiállító művész volt. Fiatalon feltűnt Önarcképmása és Perseusa (1882) című szobraival. 1880-ban már épült a budapesti Operaház, s az építkezésnél épületszobrok elkészítésére nyert pályázatot, elkészítette a két homlokzati párkányszobrot (Cherubini, Spontini), ezután 1881-ben megbízást kapott Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakjainak megformázására az épület főbejáratához. Ettől az időtől kezdve 40 éven át ő volt Magyarország legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, állami, egyházi és magán megrendeléseket kapott. Egyben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett szintén mintegy 40 éven át. Műterme Budapest VI. kerületében, az Epreskertben volt.
Királylehotai villája 1929-ben leégett, majd özvegye 1942-ben eladta. A visszavonuló német hadsereg is felgyújtotta, 2007-ben pedig nagy vihar rongálta meg. Az 1963 óta műemléképületet és szállásait ma megvételre kínálják.[1]
Munkássága [szerkesztés]
A görög-római művészet tanulmányozása erősen hatott az ő stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult az ő egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus). 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk c. életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek az ő portrészobrai, köztük:
|
|
||||
Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm tér-i Nemzeti Emlékcsarnokban látható.
Köztéri szobrai (válogatás) [szerkesztés]
- A budapesti operaház épületén két homlokzati szobor és a bejáratnál két ülőszobor (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc) (1880-81)
- Arany János szobor (Budapest, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében), 1893)
- Az angliai Stanstedben áll Genius c. hadiemléke, amelyet eredetileg Lotz Károly apoteózisaként mintázott (1898)
- Széchenyi István (egész alakos, Nagycenk) (1904)
- Mátyás-kút, (Budapest, Vár, 1904)
- Szent István lovasszobor (Budapest,Halászbástya (1906)
- 1906-ban helyezték el az V. kerületben az Erzsébet téren Semmelweis-emlékművét (a MÁVAUT pályaudvar építésekor a Rókus Kórház elé helyezték).
- 1907 Pozsony - Rómer Flóris mellszobra
- Károlyi Sándor emlékműve (Budapest, Vajdahunyad vára) (1908)
- Kossuth-mauzóleum szobordísze (Gerster Kálmánnal, Kerepesi temető, 1909)
- Arany János (Nagykőrös) (1910)
- Széchenyi-emlékmű, egész alakos (Szeged, 1914).
- Jókai Mór szobra (köztéri, 1921)
- Olvasó lányok (1921)
- Liszt Ferenc portré szobra Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban, a Dóm tér nyugati árkádjai alatt.
Emlékezete [szerkesztés]
- Mellszobra (Segesdi György alkotása) Budapesten a Margitsziget Művészsétányán látható.
- Kistapolcsányi kastélyparkban emléktábla
Művei a Nemzeti Galériában (válogatás) [szerkesztés]
[szerkesztés] Vallási témájú alkotások[2] (válogatás)
[szerkesztés] Köztéri művei (válogatás)
-
Széchenyi István szobra Szegeden, a Széchenyi téren
-
Arany János emlékműve Budapesten
-
Jókai Mór szobra Budapesten
-
Márkus József főpolgármester sírja Budapesten, Kerepesi temető: 9-1-36
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- ↑ sme.sk
- ↑ Szent István-bazilika épületszobrai.
- Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968. pp. 364–365.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 663. o. Online hozzáférés

