Stróbl Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Liptóújvári Stróbl Alajos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

Stróbl Alajos portréja Nemzeti Emlékcsarnok Szeged
Alpár Ignác szobra a Városligetben

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

Bécsben Caspar von Zumbuschnál tanult 1876 és 1880 között, már 1877-től kiállító művész volt. Fiatalon feltűnt Önarcképmása és Perseusa (1882) című szobraival. 1880-ban már épült a budapesti Operaház, s az építkezésnél épületszobrok elkészítésére nyert pályázatot, elkészítette a két homlokzati párkányszobrot (Cherubini, Spontini), ezután 1881-ben megbízást kapott Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakjainak megformázására az épület főbejáratához. Ettől az időtől kezdve 40 éven át ő volt Magyarország legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, állami, egyházi és magán megrendeléseket kapott. Egyben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett szintén mintegy 40 éven át. Műterme Budapest VI. kerületében, az Epreskertben volt.

Királylehotai villája 1929-ben leégett, majd özvegye 1942-ben eladta. A visszavonuló német hadsereg is felgyújtotta, 2007-ben pedig nagy vihar rongálta meg. Az 1963 óta műemléképületet és szállásait ma megvételre kínálják.[1]

Munkássága [szerkesztés]

Anyánk

A görög-római művészet tanulmányozása erősen hatott az ő stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult az ő egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus). 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk c. életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek az ő portrészobrai, köztük:

Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm tér-i Nemzeti Emlékcsarnokban látható.

Stróbl Alajos mellszobor a Margit-szigeten. Segesdi György alkotása (1958)
Stróbl Alajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26/1-1-35. Saját alkotása.

Köztéri szobrai (válogatás) [szerkesztés]

Emlékezete [szerkesztés]

  • Mellszobra (Segesdi György alkotása) Budapesten a Margitsziget Művészsétányán látható.
  • Kistapolcsányi kastélyparkban emléktábla

Művei a Nemzeti Galériában (válogatás) [szerkesztés]

  • A fürdőző nő

  • Liszt Ferenc maszkja, 1886

  • Jászai Mari mint Médea, 1893

  • Munkácsy Mihály portrészobra, 1905-18

[szerkesztés] Vallási témájú alkotások[2] (válogatás)

  • Szent Gellért
  • Assisi Szent Ferenc
  • Szent Alajos
  • Szent István

[szerkesztés] Köztéri művei (válogatás)

  • A Mátyás király kút a Budai Várpalotában

  • Szent István király lovasszobra a Budai Várban, a Halászbástyán

  • Dobó István egri hős szobra Egerben, a főtéren

  • Széchenyi István szobra Szegeden, a Széchenyi téren

  • Arany János emlékműve Budapesten

  • Jókai Mór szobra Budapesten

  • Márkus József főpolgármester sírja Budapesten, Kerepesi temető: 9-1-36

  • Semmelweis Ignác emlékműve Budapesten

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

  1. ↑ sme.sk
  2. ↑ Szent István-bazilika épületszobrai.
  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968. pp. 364–365.
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 663. o. Online hozzáférés

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stróbl Alajos témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Stróbl_Alajos&oldid=13482501”