Steinkjer
| Steinkjer | |||
 |
|||
| Steinkjer keletről, az Oftenaasen dombról | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Norvégia |
||
| Földrajzi régió | Trøndelag | ||
| Megye | Nord-Trøndelag megye | ||
| Község | Steinkjer község | ||
| Rang | megyeszékhely | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Steinkjer
Pozíció Norvégia térképén
|
|||
| é. sz. 64° 3′ 29″, k. h. 11° 43′ 8″ | |||
Steinkjer város és község a Norvégia középső részén fekvő Trøndelag földrajzi régióban, a Trondheim-fjord északi ágánál (Beitstad-fjord). Nord-Trøndelag megye közigazgatási székhelye. Norvégia földrajzi középpontja Steinkjer község területén van.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A nagy norvég községek közé tartozik, területe 1564 km². Népessége 20 672 (2008. január 1-jén[1]).
Steinkjer nyugati szomszédja Verran község. Keleti irányban 60 kilométerre Svédország területei fekszenek. Északi szomszédai Snåsa és Namdalseid községek, a déliek Inderøy és Verdal.
Bár az tengerparttól 60 kilométerre fekszik, Steinkjernek mégis van tengeri összeköttetése a Skarnsundet szoroson keresztül, amely a Beitstad-fjordot köti össze a Trondheim-fjord külső vizeivel. A Skarsundeten átívelő Skarnsundsbrua Norvégia leghosszabb kábelhídja (1010 m). A Skarnundeten nagy hajók is járnak, a turisták is használják a város megközelítésében.
A környék dombos, hullámos, sűrű fenyőerdőkkel és megművelt területekkel.
Történelem [szerkesztés]
Steinkjer környékét a kőkor óta lakják, erről tanúskodik a csaknem életnagyságú rénszarvast és medvét ábrázoló bølareineni sziklafaragás. Ősi sziklafaragások találhatók Bardal régiójában is, amelyek közül a legrégibb hatazer éves (lásd még: Sziklafaragások Közép-Norvégiában).
A kora vikingkorban Steinkjer régiója az egyik legerősebb hatalmi központ volt. A kereszténység érkezése előtt az egyik legismertebb óészaki vallásos központ Mære volt, ahol áldozatokat mutattak be és ünnepeket tartottak.
Steinkjer a modern történelem során két nagy katasztrófát is átvészelt. Az első 1900-ban történt, amikor hatalmas tűz tombolt az egész városban, amely végül csak a déli városrészeket pusztította el. A második szerencsétlenségre 1940. április 21-én került sor, amikor a Luftwaffe He 111-es gépei bombázták a várost. A légitámadás elpusztította Steinkjer jórészét, odaveszett az építészeti emlékek java is, köztük a Kereszt-templom.
A város részben amerikai segítséggel a második világháború után gyorsan újjáépült. A mai Steinkjer épületeinek legnagyobb része az 1950-es és az 1960-as években készült és a modern funkcionalista építészet hatásait tükrözi, szemben a Trondheim vagy Ålesund képén maradandó nyomot hagyó art nouveau stílussal. Néhány Jugendstil épület Steinkjerben is átvészelte a bombázást, mint a vasútállomás (Jernbanestasjonen) vagy a Høgskolen i Nord-Trøndelag főiskola adminisztrációs épülete.
Steinkjer község 1858-ban vált ki Stod községből és lett önálló község. Beitstad, Egge, Kvam, Ogndal, Sparbu és Stod községeket 1964-ben Steinkjerbe olvasztották.
A város az óészaki nyelven Steinkernek nevezett birtok helyén épült és a nevét is örökölte. A steinn szó jelentése „kő, szikla”, a ker „halászáshoz épített akadályt” jelent.
A község címere 1957-ben született, hatágú csillagot ábrázol, amely a Steinkjernél találkozó hat utat ábrázolja.
Közlekedés [szerkesztés]
Steinkjer az E6-os európai főútvonal mellett fekszik, 120 kilométerre Trondheimtől.
