A stegeborgi csata 1598. szeptember 8-án lezajlott csata a III. Zsigmond lengyel király vezette lengyel és Södermanland hercege (későbbi IX. Károly) vezette svéd seregek között a svédországi Stegeborg mellett.
A Vasa-házból III. Zsigmond lengyel királyt Svédország uralkodójává is meg tették. Zsigmond ellenben a skandináv országot Krakkóból irányította, itteni kormányzójává rokonát, Södermanland hercegét tette meg, hogy mindenben az ő utasítása szerint járjon el. Svédország ellenben evangélikus volt, addig a király katolikus. Ez még ugyan a legkevesebb probléma lett volna, de Zsigmond megkezdte Svédországban a rekatolizációt. Södermanland hercege ellenben elkötelezett protestáns volt, s a Zsigmonddal szembe került svéd nemességet maga mellé állítva lázadást robbantott ki az országban. Zsigmond hajóra szállt, hogy helyreállítsa hatalmát Svédországban. Főleg lengyelekből álló seregében nagyszámban voltak magyar és német katonák.
Szeptember 8-án Stegeborg mellett Södermanland hercege mintegy 18 ezer fős svéd sereggel ütközött meg Zsigmond király háromszor kisebb hadával. A csatában a lengyel lovasság támadásával lerohanta a svédeket, akik közül ötezren estek el. Győzelme után a királyhoz több ezer svéd is csatlakozott, viszont alig több mint két héttel Linköping mellett a számbelileg kisebb svédek legyőzték a stångebroi csatában a lengyeleket, s Zsigmond elvesztette a svéd trónt.
