Statisztikák az ateizmusról és vallásról

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ateizmusról és vallásosságról szóló felmérések sokszor pontatlanok és torzak. Az ateizmus, agnoszticizmus környékén vannak fogalmi tisztátalanságok, nem mindenki tudja pontosan, melyik mit jelent. Így például elképzelhető, hogy egy buddhista vallású ember ateista, amennyiben nem hisz istenben. Sőt, transzcendencia-mentes buddhizmus is létezik.[1] Kérdéses a valamilyen egyházhoz tartozók esetében az, hogy mekkora a különbség az aktív és passzív (gyakorló és nem gyakorló) hívők között, továbbá a nem válaszolók besorolása. Egyre nagyobb csoportot alkotnak az ú.n. maguk módján hívők, akik egy gondatlanul előkészített felmérésnél szintén megoszolhatnak csoportok között.

Az ateizmus vagy vallásosság összefüggései más faktorokkal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Végzettség foka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felmérés a felsőfokú tanulmányokat folytatók és nem folytatók vallásosságáról:[2]
Válaszolók „A vallás nagyon fontos az életükben” „A vallás minden, vagy legtöbb kérdést meg tud válaszolni a mindennapi életükben”
Felsőfokú tanulmányokat folytatott 53% 58%
Felsőfokú tanulmányokat nem folytatott 63% 65%
  • Felmérés az USA-ban a vallásosság és a tudományos tevékenység összefüggéséről[3]
Válaszolók „Hiszek istenben (és a túlvilági életben)”
USA átlag 90%
Tudósok B.Sc. végzettséggel 40%
Kiemelkedő tudósok 10%[4]
matematikusok 40%
biológusok 30%
fizikusok 20%
  • Dawkins 2006-ban beszámol olyan felmérésekről, amely szerint az Amerikai Tudományos Akadémia és a Royal Society tagjai között még elenyészőbb a hívő emberek aránya, a Nobel-díjasok között pedig alig akad.
  • A WIN-Gallup 2012-ben 57 országban 50000 ember megkérdezésével végzett felmérése alapján a meggyőződéses ateizmus és a vallástalanság minél magasbb végzettség korrelál, a vallásosság pedig negatív korrelációban van vele. Mivel a felmérésben a vallásosság és a meggyőződéses ateizmus mellett szerepel a vallástalan kategória is, ezért a meggyőződéses ateizmus vélhetően az erős ateizmusnak felel meg.[5]
Végzettség Vallásos személy Nem vallásos személy Meggyőződéses ateista
Hiányzó vagy alapfokú végzettség 68% 20% 7%
Középfokú végzettség 61% 23% 10%
Felsőfokú végzettség 52% 24% 19%
  • "Paradox" módon egy felmérés szerint az USA-ban jobban tájékozottabbak az ateisták vallásos kérdésekben is, mint a hívők.[6][7]

Intelligencia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Helmuth Nyborg tanulmánya szerint[8] az ateisták 1,95 IQ ponttal magasabban teljesítettek, mint az agnosztikusok, 3,82 IQ ponttal magasabban, mint a "liberális meggyőződésűek", és 5,89 IQ ponttal magasabban, mint a dogmatikus meggyőződésűek.
Összefüggés egy ország átlagos intelligenciája és vallásossága között (Lynn et al. 2009). Minden pont egy-egy ország értékeit jelöli. Vízszintes tengely: Istenben nem hívők aránya. Függőleges tengely: átlagos IQ:

Lynn, Harvey & Nyborg tanulmánya 137 ország vallásosságát vizsgálta.[9] Ezen adatokból és az országok átlagos intelligenciahányadosából összefüggést lehet felfedezni az átlagban erősebb vallásosság és az alacsonyabb átlagos intelligencia között.

  • Egy felmérés az USA-ban a vallásosság és az IQ közötti talált összefüggést egyetemisták körében (ezért van 100 felett az átlag)[10]
Csoport IQ
vallásos 100
nem vallásos 119

Felmérés Kanadában a Mensa-tagok vallásos meggyőződéséről, és ennek összehasonlítása a kanadai össznépesség statisztikájával:[11]

Nem vallásos Mensa tagok Kanadában 37.1%
Nem vallásos emberek a kanadai össznépességben 7.3%
  • Satoshi Kanazawa, a London School of Economics and Political Science evolúciós biológusa egyértelmű, 6-11 pontos különbséget mutatott ki az ateisták és hívők intelligenciája között egy nagy, USA-beli, nemzeti adatbázisban. A 2010-ben publikált felmérése 15197 felnőtt személyt vizsgált. A cikk mindezt a Savanna-effektusnak tulajdonítja.[12][13]
  • Egy a Science-ben megjelent cikk szerint a British Columbia-i Egyetemen végzett kísérlet során Will Gervais és munkatársai összefüggést találtak a vallásosság és az analitikus gondolkodás hiányossága között.[14][15]

Gazdasági és szociális helyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A WIN-Gallup 2012-ben 57 országban 50000 ember megkérdezésével végzett felmérése alapján a meggyőződéses ateizmus és a vallástalanság minél magasabb jövedelemmel korrelál, a vallásosság pedig negatív korrelációban van vele. Mivel a felmérésben a vallásosság és a meggyőződéses ateizmus mellett szerepel a vallástalan kategória is, ezért a meggyőződéses ateizmus vélhetően az erős ateizmusnak felel meg.[5]
Havi bevétel a háztartásban Vallásos személy Nem vallásos személy Meggyőződéses ateista
Alacsony 66% 21% 7%
Közép-alacsony 65% 21% 9%
Közepes 56% 23% 15%
Közép-magas 51% 24% 20%
Magas 49% 27% 19%
  • Gregory S. Paul egy cikkében statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy az iparilag fejlett országok közül az USA, amely igen vallásos ország, sokfajta szociális problémával küzd, és alulmarad a szekulárisabb országokkal szemben. A szociális problémák és a vallásosság között korrelációt talált.[16]
  • T.J. Rees "Is personal insecurity a cause of cross-national differences in the intensity of religious belief? " címmel megjelent cikkében összefüggést mutatott ki országonként az emberek bevételeinek különbsége és az imák gyakorisága között.[17]
  • A Pew Research Center "Among Wealthy Nations … U.S. Stands Alone in its Embrace of Religion" c. kutatásában összefüggést mutatott ki az egy főre jutó bevétel, és a vallást fontosnak mondó emberek aránya között egy országban. Az összefüggés közel lineáris: gazdagabb országokban egyre kisebb az arány. A regressziós egyenestől sok ország eltér, közöttük az Egyesült Államok (gazdag és magas arány) és a másik oldalon Vietnam (szegény és kis arány) volt a két legfeltűnőbb.[18]

Erkölcs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedt nézet – melyet kifejt pl. Bolberitz Pál a "Hit és Tudomány" című riportkötetben[19] –, hogy a "vallásos hit nélkül nincs erkölcs".

Objektivitásra törekvő szociológiai felmérések viszont megkérdőjelezik ezt az összefüggést. Egy átfogó elemzés található meg Ulrich Schnabel "Die Vermessung des Glaubens"[20] című könyvében, melynek összefoglaló megállapítása: "A pszichológiai és szociológiai tanulmányok túlnyomó többsége nem talál talál pozitív kihatást a vallásból a hívő erkölcsi viselkedésére. Sőt, néhány kutató még igen negatív kapcsolatba hozta." (értsd: a vallást és az erkölcsöt, kiemelés az eredetiben). Ez a könyv ezen megállapítását konkrét tanulmányok hivatkozásával és bemutatásával támasztja alá. Ezeket és a továbbiakat a következőkben listázzuk.

  • A Bertelsmann Alapítvány tanulmánya -0.43 - -0.47-es korrelációt talált a társadalmi összetartozás és a vallás fontossága között a mindennapokban. A korrelációt országokra számolták, országos átlagos pontszámokra. Magyarul azt találták, hogy a társadalmi összetartás ellentétesen függ össze a vallásossággal.[21][22]
  • Smith et. al. tanulmányukban azt találták, hogy különféle hívők és nem hívők csoportja egy kísérletben nem különbözött abban, hogy melyikük csalt többször vagy volt jobban hajlandó segíteni hátrányos helyzetű gyerekeken.[23]
  • Hunsberger et. al. úgy találta, hogy vallásos emberek nem vesznek részt nagyobb számban segélyszervezetekben.[24]
  • McKenna úgy találta, hogy papok nem voltak segítőkészebbek egy autóbaleset kapcsán a segélyhívás megfelelő továbbításában.[25]
  • Darley és Batson egy kísérletben azt vizsgálta, mitől függ az, hogy egy rászoruló emberen ki segít. Azt találták, hogy az emberek sietsége jelentősen akadályozta a segítségadást. Ugyanakkor az, hogy a kísérleti alanyok éppen egy szamaritánus bibliai prédikációra készültek, mint előadók, egyáltalán nem tette valószínűvé azt, hogy megálljanak segíteni.
  • Az Adherents.com 2002-ben a világ szekuláris, hitetlen, agnosztikus és ateista népességét 14%-ra becsülte. (Ez egy felső becslés.)[26]
  • Egy 2004-es, a BBC számára készült, 10 országra kiterjedő felmérés szerint azok aránya, akik nem hisznek Istenben vagy más felsőbb hatalomban, 10% volt; az egyes országokban az érték 0% és 30% között mozgott. Körülbelül 8% mondta kifejezetten ateistának magát.[27]
  • A Pew Research Center 2004-es felmérése szerint az Egyesült Államokban a 30 év alatti népesség 12%-a, a 30 év feletti népesség 6%-a nem mondható vallásosnak.[28]
  • Az ateizmus és az IQ közötti összefüggést vizsgáló tanulmányok többsége enyhe pozitív korrelációt talált.[29]
  • Az amerikai National Academy of Sciences 1998-as felmérése szerint, a tudósok 72%-a ateistának, 21%-a agnosztikusnak, és 7%-a istenhívőnek vallotta magát.[30] (A válaszolási arány azonban nagyon alacsony (50% körüli) volt, ami kérdésessé teszi a felmérés megbízhatóságát.)

Az ateizmus Európában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az "Istenben hívő" válaszadók százalékos aránya az Európai országokban a 2005-ös Eurobarometer felmérés alapján

A 2005-ös Eurostat Eurobarometer felmérés során az Európai Unió polgárainak 52%-a válaszolt, úgy, hogy "hisznek Istenben", 27% "hisz valamilyen felsőbb lény, vagy erő létezésében" és 18% hogy "nem hisz felsőbb lény, Isten vagy erő létezésében". Az egyes országok között éles különbségek mutatkoztak: míg máltaiak 95%-a mondta, hogy hisz Istenben, az észt válaszolók közül csak 16% jelölte meg ezt a választ.[31]

Egy 1991-es felmérés szerint az ateisták aránya az egykori Kelet-Németországban 88% volt.[32]

Az angol Royal Society tagságán elvégzett felmérés szerint csak 3,3% hitt istenben, miközben az általános brit arány ekkor 68,5% volt.[33][34]

Egy német fiatalok körében végzett 2006-os felmérés szerint [35] nem beszélhetünk a vallások reneszánszáról. A fiatalok jelentős része nem hisz egy személyes istenben, ha vallásos, akkor „light” vallásos, vagy „patchwork” vallása van. Bár az egyházakról pozitív nézetek a dominánsak, az értékválasztásban az egyházak még sem játszanak autoritív szerepet. Nagy eltérés van Kelet- és Nyugat-Németország között, az előbbiben a vallástalanság elterjedtebb, az utóbbiban az említett light vallásosság a jellemzőbb.

Magyarországi statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarországon egy 1999-es Medián-felmérés[36] szerint 28% nem tartotta magát vallásosnak, és további 3% nem válaszolt.
  • A 2001-es magyar népszámláláson, ahol a vallási felekezethez való tartozásról kérdeztek, 14,5% nem vallotta magát egyik felekezethez tartozónak sem, 10,1% nem válaszolt.[37]
  • Egy 2005-ös felmérés szerint a 15-29 év közötti magyar fiatalok 58%-a tartja vallásosnak magát, egyházi keretek között 10% gyakorolja vallását.[38]

Időbeli trendek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A WIN-Gallup 2012-ben 57 országban 50000 ember megkérdezésével végzett felmérése alapján a meggyőződéses ateizmus ezekben az országokban átlagban 3 százalékkal nőtt, míg a vallásosság 9 százalékkal csökkent. A maradék 6 százalék a nem vallásos, nem meggyőződéses ateisták növekedése. A meggyőződéses ateista vélhetően az erős ateistának, míg a nem vallásos nagyrészt gyenge ateistának felel meg, de lehetnek eltérések.[5]
  • Felmérés Nagy-Britanniában az egyházi tagok relatív és abszolút csökkenéséről a 20. században, a népességadatok ezer főben;
Év Egyházi tagok Össznépesség (Nagy-Britannia) Tagok a népesség százalékában
1900 8664 32 237 27%
1920 9803 44 027 22%
1940 10 017 47 769 21%
1960 9918 52 709 19%
1980 7529 56 353 13%
2000 5862 59 122 10%

(ld. Bruce,2002)

  • Felmérés Nagy-Britanniában a vasárnapi iskola hallgatóinak csökkenéséről a 20. században
Év Vasárnapi iskola hallgatók a népesség százalékában
1900 55%
1920 49%
1940 36%
1960 24%
1980 9%
2000 4%

(ld. Bruce, 2002)

Káros hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy, a Cognitive Science-ben 2014-ben megjelent tanulmány szerint a vallásosan nevelkedett gyerekeknek több problémájuk van a más, egyértelműen kitalált fikcióknak a valóságtól való megkülönböztetésében, a fikciókban levő lehetetlenségek helyes felismerésében.[39][40]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Batchelor, Stephen. Buddhism without Beliefs. Riverhead Books, 1998. ISBN 1573226561.
  2. Gallup felmérés, 1995, http://kspark.kaist.ac.kr/Jesus/Intelligence%20&%20religion.htm
  3. Skeptic, vol.6 #2 1998 http://kspark.kaist.ac.kr/Jesus/Intelligence%20&%20religion.htm
  4. Larson, Edward J., and Witham, Larry. Scientists and Religion in America. Scientific American 281, no. 88 (1999) http://kspark.kaist.ac.kr/Jesus/Intelligence%20&%20religion.htm
  5. ^ a b c WIN-Gallup International, GLOBAL INDEX OF RELIGIOSITY AND ATHEISM -2012 http://redcresearch.ie/wp-content/uploads/2012/08/RED-C-press-release-Religion-and-Atheism-25-7-12.pdf
  6. Mitchell Landsberg: "Atheists, agnostics most knowledgeable about religion, survey says", Los Angeles Times, 2010. szeptember 27. http://articles.latimes.com/2010/sep/28/nation/la-na-religion-survey-20100928
  7. The Pew Forum: "U.S. Religious Knowledge Survey", 2010. szeptember 28., http://pewforum.org/Other-Beliefs-and-Practices/U-S-Religious-Knowledge-Survey.aspx
  8. Nyborg, Helmuth: The intelligence–religiosity nexus: A representative study of white adolescent Americans, 2008. március 1. DOI:10.1016/j.intell.2008.08.003. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
  9. Lynn, Richard; John Harvey and Helmuth Nyborg: Average intelligence predicts atheism rates across 137 nations. Elsevier Inc. DOI:10.1016/j.intell.2008.03.004. (Hozzáférés: 2008. június 27.)
  10. Brown and Love, 1951 http://kspark.kaist.ac.kr/Jesus/Intelligence%20&%20religion.htm
  11. Joyce Arthur, MC2, magazine of Mensa Canada, Vol 23, #3, March, 1990 http://mypage.direct.ca/w/writer/mensagod.html
  12. Liberalism, atheism, male sexual exclusivity linked to IQ, February 26, 2010|By Elizabeth Landau, CNN http://www.cnn.com/2010/HEALTH/02/26/liberals.atheists.sex.intelligence/index.html?hpt=C2
  13. SATOSHI KANAZAWA: Why Liberals and Atheists Are More Intelligent, Social Psychology Quarterly Vol. 73, No. 1, 33–57, http://www.asanet.org/images/journals/docs/pdf/spq/Mar10SPQFeature.pdf
  14. Az intuitív gondolkodók vallásosabbak, 2012.04.27., Index; http://index.hu/tudomany/brittudosok/2012/04/27/az_intuitiv_gondolkodok_vallasosabbak/
  15. Will M. Gervais, Ara Norenzayan: Analytic Thinking Promotes Religious Disbelief, Science 27 April 2012, Vol. 336 no. 6080 pp. 493-496, http://www.sciencemag.org/content/336/6080/493
  16. Gregory S. Paul: "Cross-National Correlations of Quantifiable Societal Health with Popular Religiosity and Secularism in the Prosperous Democracies", Journal of Religion and Society, 2005. vol. 7. http://moses.creighton.edu/JRS/2005/2005-11.html
  17. Tomas James Rees: Is Personal Insecurity a Cause of Cross-National Differences in the Intensity of Religious Belief?, Journal of Religion and Society, 2009. vol. 11. http://moses.creighton.edu/JRS/2009/2009-17.html
  18. Pew Global, DECEMBER 19, 2002, http://pewglobal.org/files/pdf/167.pdf
  19. Bolberitz Tamás, Freund Tamás: "Hit és Tudomány", Éghajlat, 2010, 3. fejezet
  20. Ulrich Schnabel: "Die Vermessung des Glaubens, Pantheon, München, 2010. 126. oldal
  21. Bertelsmann Alapítvány: "Radar gesellschaftlicher Zusammenhalt", 2013. http://www.gesellschaftlicher-zusammenhalt.de/fileadmin/Inhalte/Radar_InternationalerVergleich_web_de.pdf
  22. "Religiosität schwächt Gesellschaften", Das Humanistische on-line magazin, http://www.diesseits.de/perspektiven/saekulare-gesellschaft/1378159200/religiositaet-schwaecht-gesellschaften
  23. Smith et. al. "Faith Without Works: Jesus People, Resistance to Temptation, and Altruism", Journal of Applied Social Psychology, 1975. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1559-1816.1975.tb00684.x/abstract
  24. Hunsberger, B., & Platonow, E. (1986). Religion and helping charitable causes. Journal of Psychology , 120, 517-528.
  25. McKenna, Ralph H.: "Good samaritanism in rural and urban settings: A nonreactive comparison of helping behavior of clergy and control subjects" Representative Research in Social Psychology, Vol 7(1), 1976, 58-65. http://psycnet.apa.org/?&fa=main.doiLanding&uid=1976-26046-001
  26. http://adherents.com/Religions_By_Adherents.html
  27. http://news.bbc.co.uk/1/hi/programmes/wtwtgod/3518375.stm
  28. [1]
  29. http://kspark.kaist.ac.kr
  30. http://www.stephenjaygould.org/ctrl/news/file002.html
  31. Eurostat poll on the social and religious beliefs of Europeans (PDF). (Hozzáférés: 2006. május 10.)
  32. [The Largest Atheist / Agnostic Populations http://www.adherents.com/largecom/com_atheist.html] adherents.com
  33. http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/2111174/Intelligent-people-'less-likely-to-believe-in-God'.html
  34. http://www.vifi.hu/hir/20080619_intelligencia_es_vallas
  35. http://www.shell.com/home/content/de-de/society_environment/jugendstudie/2006/dir_jugendstudie.html
  36. Medián Közvélemény és Piackutató Intézet (1999): Vallásosság és felekezetek Magyarországon
  37. http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/05/tartalom.html
  38. A fiatalok 58 százaléka vallásosnak tartja magát, 2005. május 11.
  39. http://www.huffingtonpost.com/2014/07/21/children-religion-fact-fiction_n_5607009.html
  40. Kathleen H. Corriveau, Eva E. Chen2and Paul L. Harris: Article first published online: 3 JUL 2014"Judgments About Fact and Fiction by Children From Religious and Nonreligious Backgrounds", Cognitive Science, 03.06.2014, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/cogs.12138/abstract