Statisztikák az ateizmusról és vallásról

Az ateizmusról és vallásosságról szóló felmérések sokszor pontatlanok és torzak. Az ateizmus, agnoszticizmus környékén vannak fogalmi tisztátalanságok, nem mindenki tudja pontosan, melyik mit jelent. Így például elképzelhető, hogy egy buddhista vallású ember ateista, amennyiben nem hisz istenben. Sőt, transzcendencia-mentes buddhizmus is létezik. Kérdéses a valamilyen egyházhoz tartozók esetében az, hogy mekkora a különbség az aktív és passzív (gyakorló és nem gyakorló) hívők között, továbbá a nem válaszolók besorolása. Egyre nagyobb csoportot alkotnak az ú.n. maguk módján hívők, akik egy gondatlanul előkészített felmérésnél szintén megoszolhatnak csoportok között.

Az ateizmus vagy vallásosság összefüggései más faktorokkal

Tudományos jártasság

• Felmérés a felsőfokú tanulmányokat folytatók és nem folytatók vallásosságáról:

Válaszolók	„A vallás nagyon fontos az életükben”	„A vallás minden, vagy legtöbb kérdést meg tud válaszolni a mindennapi életükben”
Felsőfokú tanulmányokat folytatott	53%	58%
Felsőfokú tanulmányokat nem folytatott	63%	65%

• Felmérés az USA-ban a vallásosság és a tudományos tevékenység összefüggéséről

Válaszolók	„Hiszek istenben (és a túlvilági életben)”
USA átlag	90%
Tudósok B.Sc. végzettséggel	40%
Kiemelkedő tudósok	10%
matematikusok	40%
biológusok	30%
fizikusok	20%

• Dawkins 2006-ban beszámol olyan felmérésekről, amely szerint az Amerikai Tudományos Akadémia és a Royal Society tagjai között még elenyészőbb a hívő emberek aránya, a Nobel-díjasok között pedig alig akad.

Intelligencia

• Helmuth Nyborg tanulmánya szerint az ateisták 1,95 IQ ponttal magasabban teljesítettek, mint az agnosztikusok, 3,82 IQ ponttal magasabban, mint a "liberális meggyőződésűek", és 5,89 IQ ponttal magasabban, mint a dogmatikus meggyőződésűek.

Összefüggés egy ország átlagos intelligenciája és vallásossága között (Lynn et al. 2009). Minden pont egy-egy ország értékeit jelöli. Vizszintes tengely: Istenben nem hívők aránya. Függőleges tengely: átlagos IQ:

Lynn, Harvey & Nyborg tanulmánya 137 ország vallásosságát vizsgálta. Ezen adatokból és az országok átlagos intelligenciahányadosából összefüggést lehet felfedezni az átlagban erősebb vallásosság és az alacsonyabb átlagos intelligencia között.

• Egy felmérés az USA-ban a vallásosság és az IQ közötti talált összefüggést egyetemisták körében (ezért van 100 felett az átlag)

Csoport	IQ
vallásos	100
nem vallásos	119

Felmérés Kanadában a Mensa-tagok vallásos meggyőződéséről, és ennek összehasonlítása a kanadai össznépesség statisztikájával:

Nem vallásos Mensa tagok Kanadában	37.1%
Nem vallásos emberek a kanadai össznépességben	7.3%

• Satoshi Kanazawa, a London School of Economics and Political Science evolúciós biológusa egyértelmű, 6-11 pontos különbséget mutatott ki az ateisták és hívők intelligenciája között egy nagy, USA-beli, nemzeti adatbázisban.
• Egy a Science-ben megjelent cikk szerint a British Columbia-i Egyetemen végzett kísérlet során Will Gervais és munkatársai összefüggést találtak a vallásosság és az analitikus gondolkodás hiányossága között.

Gazdasági és szociális helyzet

• Gregory S. Paul egy cikkében statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy az iparilag fejlett országok közül az USA, amely igen vallásos ország, sokfajta szociális problémával küzd, és alulmarad a szekulárisabb országokkal szemben. A szociális problémák és a vallásosság között korrelációt talált.

• T.J. Rees "Is personal insecurity a cause of cross-national differences in the intensity of religious belief? " címmel megjelent cikkében összefüggést mutatott ki országonként az emberek bevételeinek különbsége és az imák gyakorisága között.
• A Pew Research Center "Among Wealthy Nations … U.S. Stands Alone in its Embrace of Religion" c. kutatásában összefüggést mutatott ki az egy főre jutó bevétel, és a vallást fontosnak mondó emberek aránya között egy országban. Az összefüggés közel lineáris: gazdagabb országokban egyre kisebb az arány. A regressziós egyenestől sok ország eltér, közöttük az Egyesült Államok (gazdag és magas arány) és a másik oldalon Vietnam (szegény és kis arány) volt a két legfeltűnőbb.

Erkölcs

Elterjedt nézet – melyet kifejt pl. Bolberitz Pál a "Hit és Tudomány" című riportkötetben –, hogy a "vallásos hit nélkül nincs erkölcs".

Objektivitásra törekvő szociológiai felmérések viszont megkérdőjelezik ezt az összefüggést. Egy átfogó elemzés található meg Ulrich Schnabel "Die Vermessung des Glaubens" című könyvében, melynek összefoglaló megállapítása: "A pszichológiai és szociológiai tanulmányok túlnyomó többsége nem talál talál pozitív kihatást a vallásból a hívő erkölcsi viselkedésére. Sőt, néhány kutató még igen negatív kapcsolatba hozta." (értsd: a vallást és az erkölcsöt, kiemelés az eredetiben). Ez a könyv ezen megállapítását konkrét tanulmányok hivatkozásával és bemutatásával támasztja alá. Ezeket és a továbbiakat a következőkben listázzuk.

• Smith et. al. tanulmányukban azt találták, hogy különféle hívők és nem hívők csoportja egy kísérletben nem különbözött abban, hogy melyikük csalt többször vagy volt jobban hajlandó segíteni hátrányos helyzetű gyerekeken.
• Hunsberger et. al. úgy találta, hogy vallásos emberek nem vesznek részt nagyobb számban segélyszervezetekben.
• McKenna úgy találta, hogy papok nem voltak segítőkészebbek egy autóbaleset kapcsán a segélyhívás megfelelő továbbításában.
• Darley és Batson egy kísérletben azt vizsgálta, mitől függ az, hogy egy rászoruló emberen ki segít. Azt találták, hogy az emberek sietsége jelentősen akadályozta a segítségadást. Ugyanakkor az, hogy a kísérleti alanyok éppen egy szamaritánus bibliai prédikációra készültek, mint előadók, egyáltalán nem tette valószínűvé azt, hogy megálljanak segíteni.
• Az Adherents.com 2002-ben a világ szekuláris, hitetlen, agnosztikus és ateista népességét 14%-ra becsülte. (Ez egy felső becslés.)
• Egy 2004-es, a BBC számára készült, 10 országra kiterjedő felmérés szerint azok aránya, akik nem hisznek Istenben vagy más felsőbb hatalomban, 10% volt; az egyes országokban az érték 0% és 30% között mozgott. Körülbelül 8% mondta kifejezetten ateistának magát.
• A Pew Research Center 2004-es felmérése szerint az Egyesült Államokban a 30 év alatti népesség 12%-a, a 30 év feletti népesség 6%-a nem mondható vallásosnak.
• Az ateizmus és az IQ közötti összefüggést vizsgáló tanulmányok többsége enyhe pozitív korrelációt talált.
• Az amerikai National Academy of Sciences 1998-as felmérése szerint, a tudósok 72%-a ateistának, 21%-a agnosztikusnak, és 7%-a istenhívőnek vallotta magát. (A válaszolási arány azonban nagyon alacsony (50% körüli) volt, ami kérdésessé teszi a felmérés megbízhatóságát.)

Az ateizmus Európában

Az "Istenben hívő" válaszadók százalékos aránya az Európai országokban a 2005-ös Eurobarometer felmérés alapján

A 2005-ös Eurostat Eurobarometer felmérés során az Európai Unió polgárainak 52%-a válaszolt, úgy, hogy "hisznek Istenben", 27% "hisz valamilyen felsőbb lény, vagy erő létezésében" és 18% hogy "nem hisz felsőbb lény, Isten vagy erő létezésében". Az egyes országok között éles különbségek mutatkoztak: míg máltaiak 95%-a mondta, hogy hisz Istenben, az észt válaszolók közül csak 16% jelölte meg ezt a választ.

Egy 1991-es felmérés szerint az ateisták aránya az egykori Kelet-Németországban 88% volt.

Az angol Royal Society tagságán elvégzett felmérés szerint csak 3,3% hitt istenben, miközben az általános brit arány ekkor 68,5% volt.

Egy német fiatalok körében végzett 2006-os felmérés szerint nem beszélhetünk a vallások reneszánszáról. A fiatalok jelentős része nem hisz egy személyes istenben, ha vallásos, akkor „light” vallásos, vagy „patchwork” vallása van. Bár az egyházakról pozitív nézetek a dominánsak, az értékválasztásban az egyházak még sem játszanak autoritív szerepet. Nagy eltérés van Kelet- és Nyugat-Németország között, az előbbiben a vallástalanság elterjedtebb, az utóbbiban az említett light vallásosság a jellemzőbb.

• Felmérés Nagy-Britanniában az egyházi tagok relatív és abszolút csökkenéséről a 20. században, a népességadatok ezer főben;

Év	Egyházi tagok	Össznépesség (Nagy-Britannia)	Tagok a népesség százalékában
1900	8664	32 237	27%
1920	9803	44 027	22%
1940	10 017	47 769	21%
1960	9918	52 709	19%
1980	7529	56 353	13%
2000	5862	59 122	10%

(ld. Bruce,2002)

• Felmérés Nagy-Britanniában a vasárnapi iskola hallgatóinak csökkenéséről a 20. században

Év	Vasárnapi iskola hallgatók a népesség százalékában
1900	55%
1920	49%
1940	36%
1960	24%
1980	9%
2000	4%

(ld. Bruce, 2002)

Magyarországi statisztikák

• Magyarországon egy 1999-es Medián-felmérés szerint 28% nem tartotta magát vallásosnak, és további 3% nem válaszolt.
• A 2001-es magyar népszámláláson, ahol a vallási felekezethez való tartozásról kérdeztek, 14,5% nem vallotta magát egyik felekezethez tartozónak sem, 10,1% nem válaszolt.
• Egy 2005-ös felmérés szerint a 15-29 év közötti magyar fiatalok 58%-a tartja vallásosnak magát, egyházi keretek között 10% gyakorolja vallását.

Források

• Steve Bruce: "God is Dead", Blackwell Publishing, 2002.
• Gregory S. Paul: Cross-National Correlations of Quantifiable Societal Health with Popular Religiosity and Secularism in the Prosperous Democracies, Journal of Religion & Society, volume 7, 2005
• R. Dawkins (2006), "The God Delusion", Black Swan.