Startup

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A startup általában az újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, melyet többnyire termék vagy üzleti modell innováció jellemez. Ezek a cégek a nemzetközi piacokon való jelenlétet tűzték ki célul, tehát nem kizárólag a helyi piacra koncentrálnak. A magas növekedési potenciál alapvetően a nemzetközi piacokon értendő a startup vállalkozások esetén, így a nemzetközi skálázhatóság különösen fontos eleme a meghatározásnak.

A startup kifejezés és a kis-és középvállalkozások (kkv) kifejezés között az alábbi kapcsolatra lehet rámutatni: a kkv definícióját alapul véve kijelenthető, hogy minden startup kkv vállalkozásnak minősül, de ez fordítva nem igaz: nem minden kkv-t lehet a startup fogalmi körébe vonni. A startup kifejezés a magyar gazdaságpolitikában "innovatív mikrovállalkozásként" szerepel. A kkv fogalmi körbe alapvetően a nemzetközi gyakorlat alapján kerülhet be, amennyiben a Szilícium völgyben elterjedt gyakorlat alapján maga a Google, vagy éppen a Facebook is startupnak minősül, holott ezek a cégek már túlvannak a tőzsdei kibocsátáson (IPO) és nemzetközi globális nagyvállalatnak minősülnek. (Ezt erősíti az a tény, hogy maga a Google számos startup versenyen elindul, új szolgáltatásaival.)

A startup fogalmi meghatározásának szempontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A startup fogalmi meghatározásának alapja - a nemzetközi gyakorlata szerint - 5 alapvető, módszertani paradigmára épül:

1. módszertani paradigma: INNOVATÍV KÉPESSÉG Ez alapján a sarki fűszeres vagy kereskedelmi cég nem minősíthető startupnak. Amennyiben azonban a sarki fűszeres elkezd online platformot létrehozni a zöldségek értékesítésére, vagy a kereskedő cég egyedi bónuszrendszert alakít ki, amely lehetővé teszi online aukciók lefolytatását, akkor már startupnak minősülnek, mert innoválnak.

2. módszertani paradigma: NAGGYÁ VÁLÁSI KÉPESSÉG Lényege, hogy az induló mikrovállalkozás akár 3-5 év alatt komoly piaci sikereket érjen el. Ez Paul Graham, Szilícium völgyi startup guru legendás mondása.

3. módszertani paradigma: NEMZETKÖZI PIACKÉPESSÉG Azaz a startup már az alapításkor arra törekszik, hogy nemzetközileg értékesítse termékét és szolgáltatását.

4. módszertani paradigma: Olyan egyedi cégépítési módszerek használata, amelyek révén a gyors növekedés megvalósítható. Ezek közé tartozik például az ún. Blue Ocean Strategy és a Lean módszertan. Előbbi lényege, hogy a startup termékével olyan egyedi piacot választ, ahol azonnal piacvezetővé tud válni, mert technológiája vagy üzleti modellje különleges. Utóbbi lényege a rövid üzleti iterációkban történő fejlődés, amely feltételezi, hogy az egyes fejlődési iterációk azonnali piaci visszacsatolást kapnak és a lépésekben történő fejlődés eleve ezen felhasználói, vagy vásárlói visszacsatolások mentén történik.

5. paradigma: KÖZÖSSÉGI JELLEG A startup fejlődése során mindig a startup közösségből, vagy a startup világban ún. ökoszisztémának hívott piaci értékláncból fejlődik. Ezt olyan módon teszi, hogy tudását, tapasztalatait megosztja a közösség egyéb szereplőivel. Az ökoszisztéma főbb tudásmegosztó halmazai a következőek: közösségi események, konferenciák, közösségi irodaterek (coworking), inkubátor és akcelerátor programok, blogok és közösségi médiumok, kockázati tőkepiaci szereplők (pl. üzleti angyalok, tőkealapok) (forrás: http://prezi.com/nn0exukxudkc/startup-map-2012/, Magyar Startup Térkép 2012, készítette Startup Underground)

A startup paradigma meghatározása kapcsán fontos piaci szempont, hogy a startup-ok tipikusan kockázati tőkeprogramok segítségével végzik üzletfejlesztésüket. Ez minden esetben extra profit termelésének képességét feltételezi, azonban ennek megszerzése nem minden esetben piaci árbevételből történhet, hanem akár tőzsdei kibocsátás (IPO) révén elért exponenciális cégérték növekedés révén (lásd Twitter, Facebook)(forrás: Miskolczy Csaba, Startup Underground)

Nemzetközi startup történelem és központok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ nemzetközi startup központja és "bölcsője" az Egyesült Államokbeli Szilícium Völgyben van. Itt a 60-as évek óta zajlik innováció, amely egyedi startup jellegét a 90-es években nyerte el. A startup-okat megelőző szakaszban a Szilcium völgyi innovációs háttér jobbára a hadiipari technológiai megrendelésekre épült. A startup fejlődés első igazi hulláma a "Dotcom Lufinak" nevezett és főleg internetes cégekre épülő piaci konjunktúrális időszak volt, majd második hulláma a 2005-s években indult meg. 2005-től jöttek létre az első tipikus inkubátor cégek a Szilícium völgyben (pl. Y-Combinator és TechStars), amelyek elindították a főbb módszertani tudást. A Szilícium völgyben fejlődött ki legelőször a startup világ működését meghatározó ökoszisztéma, amely fő hajtóereje a pár év alatt globális sikert felmutató cégek mintája (tipikus startup világsikerek például: Google, Facebook, Groupon, Twitter). Ezek a cégek minden esetben kockázati tőke segítségével jöttek létre. A kockázati tőkeipar a 2000-es évek elejétől kezdett el innovatív mikrovállalkozásokba fektetni és erre több szinten skálázott befektetési modell jött létre. Ennek induló szintje az ötletfázistól a cég alapításig tartó szint, amelyet "pre-seed" és "seed" fázisnak neveznek. Ez tipikusan 100-150 ezer dolláros befektetési szintet jelent. Ezt követi a "Level A", Level B" stb. szakasz, amelyben már akár több millió dollárt is kaphat a potens startup.

  • Főbb startup központok a világban (fontossági és fejlettségi sorrendben): San Francisco/Palo Alto (Silicon Valley), New York (Silicon Alley), London, Tel-Aviv, Berlin
  • Legsikeresebb startup program: YCombinator, 500Startups
  •  Sikeres startup városok: San Francisco, Tel Aviv, Boston, Los Angeles, New York, London, Berlin, Párizs
  •  Kelet Európában a legerősebb startup ökoszisztéma: Észtországban, Lengyelország, Magyarország
  • Legfontosabb startup médiumok: Techcrunch, Mashable, VentureBeat, TNW
  • Leghíresebb befektető cégek: Sequioa, Accel Partners, Andresseen Horowitz, Upfront Ventures, First Round Capital

Magyar startup történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az első startup verseny 2008-ban a Startup Underground (rövidítve SUU) volt, amelyet Berényi Konrád és Miskolczy Csaba alapított. A SUU 25 önkéntes felajánlásából jött létre és évente megrendezésre kerül, alapját egy startup verseny adja, ahol 8 percben startup-ok prezentálnak befektetői zsűri előtt. Az első vállalkozástani oktatást Záboji Péter hozta létre, aki 2009-ben kezdte el Magyarországon a European Entrepreneurship Foundation tevékenységét, amely jobbára közösségi események szervezését jelentette (pl. First Monday, e-breakfast). Az első igazi nemzetközi startup verseny 2012-ben volt, amikor Záboji Péter szervezésében a világhíres Seedcamp első (és azóta utolsó) startupversenyét megtartották Budapesten. 2012-ben tartotta első startupversenyét a Szilícium Völgy egyik magánegyeteme, a Singularity University Budapesten. 2011-ben indult el az InsiderBlog, amely a legfontosabb startup híreket közvetíti és iparági elemzéseket ad. Az első inkubációs programok is 2011-ben indultak a Colabs startup központ vezetésével (alapítók: Nagy Péter, Borbély Gábor, Bakó Zsolt) és a Valley Connect szervezésében (alapítók: Weiszbart Zsolt és Miskolczy Csaba). 2009-ben indult el az Európai Unió támogatásával a Jeremie tőkeprogram, amely célja innovatív vállalkozások tőketámogatása. Ez igazi lökést adott a startup világ fejlődésének és regionális szinten is jelentős sikert jelent. (Magyarországon kívül még Bulgáriában indulhatott hasonló tőkeprogram.) A Jeremie tőkeprogram sikere folytán 4 szakaszban indult el csaknem 28 tőketársaság, amelyek többsége a startup piac fejlődésére épít. A Jeremie tőkeprogram és az alulról jövő közösségi kezdeményezések révén 2012-re hazánkban a startup szféra sikeres és divatos gazdaságélénkítési programmá vált. A 2012-es ökoszisztéma állapotát a Startup Map 2012 tartalmazza, amelyet a közösség hozott létre. 2013-ban indult, a magyar startup vállalkozásoknak irányt mutató és számos tanácsot adó blog, a StartupDate. Dr. Kádas Péter sorozatvállalkozó, a később megalakult Traction Tribe akcelerátor vezetője alapította azzal a céllal, hogy a magyar vállalkozói réteg megismerje az amerikai sztenderdeket.

2013-ban az állami döntéshozók is fontosnak érezték e területnek a támogatását és meghirdették az első, állami startup inkubációs programot, a Gazella pályázatot. Ennek révén 2,1 milliárdos támogatással 4 inkubátor indulhatott volna el. Továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - a startup piac szereplőiből - éltre hívta a "Budapest HUB" munkacsoportot, amelynek célja Budapest startup központtá fejlesztése 2020-ra. A Gazella pályázat 2014.év végéig nem indult el, a nyertes pályázókkal nem írtak alá szerződést. A "Budapest HUB" kezdeményezés 2014-től folytatás nélkül maradt annak ellenére, hogy számos résztvevő startup egyesület alapítását tervezte az eszmeiség folytatásául.

2013-ban négy új magvető tőkealap indult a Jeremie Európai Uniós program keretében. A magvető alapok befektetésenként 150 ezer eurós finanszírozást biztosíthatnának ötlet stádiumban lévő startup-oknak. A piac várta, hogy a magvető program stimulálja majd a hazai startup-ok fejlődését, azonban a piaci fejlődés elmaradt. A befektetést igénylő startup-ok sokszor a nemzetközi gyakorlatnak ellentmondó invesztíciós szisztémákkal szembesültek. (Például a befektető "elviszi" a cégük többségét.) Így 2014-re a hazai startup-ok továbbra is tőkehiányosak maradtak.

2013-ban indult el hazánkban a Climate-KIC Accelerációs programja, amely az európai modell és hálózat részeként klímainnovációs startup-okat támogat. A programot Miskolczy Csaba szakember vezeti. 2013-tól az államilag támogatott Design Terminal számos közösségi, startup esemény helyszínéül szolgál és az egyik központi hellyé növi ki magát. A Nemzeti Innovációs Hivatal számos startup programot indít és konferenciát szervez. 2014. évre a startup fejlődés fő irányát mégis inkább a privát közösségi események (pl. Hackaton) adják. Az Európai Uniós források jobbára a KKV szegmenst támogatják, a startup-ok számára szűkös a támogatási forrás, az állami inkubátor program (Gazella) nem indult el. A startup fejlődés 2014-re lelassul, annak ellenére, hogy nemzetközileg továbbra divatos a startup világ fejlesztése.

  • Legsikeresebb magyar startup-ok: Prezi.com - LogMeIn - Ustream - NNG
  • Meghatározó startup személyiségek (történetileg és abc-sorrendben): Anka Márton (LogMeIn), Árvai Péter (Prezi.com), Bakó Zsolt (Colabs), Borbély Gábor (Colabs), Fehér Gyula (Ustream), Halacsy Péter (Prezi.com), Hild Imre (iCatapult), Miskolczy Csaba (SUU és InsiderBlog), Dr. Kádas Péter (Startupdate, Traction Tribe), Somlai Fischer Ádám (Prezi.com), Valner Szabolcs (Digital Factory) Záboji Péter (EEF)
  • Legfontosabb startup médiumok: Startupdate, Startupcafé, DigitalHungary, Insiderblog
  • Leghíresebb magyar kockázati tőketársaságok: Portfolion, OTP DayOne, DBH Investment, Primus Capital, Central Fund, Bonitás, Euroventures, 3TS Capital

Magyar startupok listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Termék, szolgáltatás Alapítás éve Alapítók, kulcsemberek Székhely Alkalmazottak száma Felhasználók száma Árbevétel
LogMeIn[1][2] távelérési szolgáltatás 2003 Anka Márton Amerikai Egyesült Államok, Boston 575 (2012) 140 millió USD (2012)
Ustream[3] videostreaming 2007 John Ham, Brad Hunstable, Fehér Gyula 40 000 000+ (2014)
Prezi[4] prezentációkészítő 2008 Árvai Péter, Somlai-Fischer Szabolcs, Halácsy Péter 40 000 000+ (2014)
Tresorit[5][6] biztonságos felhőszolgáltatás 2011 Lám István Svájc 40 (2014)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A LogMeIn rövid bemutatása (magyar nyelven). LogMeIn, 2014. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  2. Anka Márton (magyar nyelven). LogMeIn, 2014. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  3. Céginformáció (angol nyelven). Ustream, 2013. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  4. Tóth Bálázs: Fontos európai díjat söpört be a Prezi (magyar nyelven). Index, 2014. június 11. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  5. Voith Hunor: Ezt a trezort a nagy testvér sem nyitja ki (magyar nyelven). vs.hu, 2014. június 24. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  6. About Us (angol nyelven). Tresorit, 2014. (Hozzáférés: 2014. június 24.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közösségi Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Inkubátorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]