Startup

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A startup általában az újonnan alapított, induló innovatív vállalkozásokat jelenti, meghatározása azonban pontosan nem tisztázott. A startup vállalkozás fogalmában megalkotásakor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: magas növekedési potenciállal rendelkező ötlet, illetve cég, amely a nemzetközi piacokon való jelenlétet tűzte ki célül, tehát nem kizárólag a helyi piacra koncentrál, illetve gyors növekedéssel kecsegtet. A magas növekedési potenciál alapvetően a nemzetközi piacokon értendő a startup vállalkozások esetén, így a nemzetközi skálázhatóság különösen fontos eleme a meghatározásnak.

A startup kifejezés és a kis-és középvállalkozások (kkv) kifejezés között az alábbi kapcsolatra lehet rámutatni: a kkv definícióját alapul véve kijelenthető, hogy minden startup kkv vállalkozásnak minősül, de ez fordítva nem igaz: nem minden kkv-t lehet a startup fogalmi körébe vonni. A startup kifejezés a magyar gazdaságpolitikában "innovatív mikrovállalkozásként" szerepel. A kkv fogalmi körbe alapvetően a nemzetközi gyakorlat alapján kerülhet be, amennyiben a Szilícium völgyben elterjedt gyakorlat alapján maga a Google, vagy éppen a Facebook is startupnak minősül, holott ezek a cégek már túlvannak a tőzsdei kibocsátáson (IPO) és nemzetközi globális nagyvállalatnak minősülnek. (Ezt erősíti az a tény, hogy maga a Google számos startup versenyen elindul, új szolgáltatásaival.)

A startup fogalmi meghatározásának alapja - a nemzetközi gyakorlata szerint - 5 alapvető, módszertani paradigmára épül (forrás: Miskolczy Csaba, Startup Underground):

1. módszertani paradigma: INNOVATÍV KÉPESSÉG Ez alapján a sarki fűszeres vagy kereskedelmi cég nem minősíthető startupnak. Amennyiben azonban a sarki fűszeres elkezd online platformot létrehozni a zöldségek értékesítésére, vagy a kereskedő cég egyedi bónuszrendszert alakít ki, amely lehetővé teszi online aukciók lefolytatását, akkor már startupnak minősülnek, mert innoválnak.

2. módszertani paradigma: NAGGYÁ VÁLÁSI KÉPESSÉG Lényege, hogy az induló mikrovállalkozás akár 3-5 év alatt komoly piaci sikereket érjen el. Ez Paul Graham, Szilícium völgyi startup guru legendás mondása, forrás: Insider Blog, Miskolczy Csaba cikke

3. módszertani paradigma: NEMZETKÖZI PIACKÉPESSÉG Azaz a startup már az alapításkor arra törekszik, hogy nemzetközileg értékesítse termékét és szolgáltatását.

4. módszertani paradigma: Olyan egyedi cégépítési módszerek használata, amelyek révén a gyors növekedés megvalósítható. Ezek közé tartozik például az ún. Blue Ocean Strategy és a Lean módszertan. Előbbi lényege, hogy a startup termékével olyan egyedi piacot választ, ahol azonnal piacvezetővé tud válni, mert technológiája vagy üzleti modellje különleges. Utóbbi lényege a rövid üzleti iterációkban történő fejlődés, amely feltételezi, hogy az egyes fejlődési iterációk azonnali piaci visszacsatolást kapnak és a lépésekben történő fejlődés eleve ezen felhasználói, vagy vásárlói visszacsatolások mentén történik.

5. paradigma: KÖZÖSSÉGI JELLEG A startup fejlődése során mindig a startup közösségből, vagy a startup világban ún. ökoszisztémának hívott piaci értékláncból fejlődik. Ezt olyan módon teszi, hogy tudását, tapasztalatait megosztja a közösség egyéb szereplőivel. Az ökoszisztéma főbb tudásmegosztó halmazai a következőek: közösségi események, konferenciák, közösségi irodaterek (coworking), inkubátor és akcelerátor programok, blogok és közösségi médiumok, kockázati tőkepiaci szereplők (pl. üzleti angyalok, tőkealapok) (forrás: http://prezi.com/nn0exukxudkc/startup-map-2012/, Magyar Startup Térkép 2012, készítette Startup Underground)

A startup paradigma meghatározása kapcsán fontos piaci szempont, hogy a startup-ok tipikusan kockázati tőkeprogramok segítségével végzik üzletfejlesztésüket. Ez minden esetben extra profit termelésének képességét feltételezi, azonban ennek megszerzése nem minden esetben piaci árbevételből történhet, hanem akár tőzsdei kibocsátás (IPO) révén elért exponenciális cégérték növekedés révén (lásd Twitter, Facebook)


Nemzetközi startup történelem és központok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ nemzetközi startup központja és "bölcsője" az Egyesült Államokbeli Szilícium völgyben van. Itt a 60-as évek óta zajlik innováció, amely egyedi startup jellegét a 90-es években nyerte el. A startup-okat megelőző szakaszban a Szilcium völgyi innovációs háttér jobbára a hadiipari technológiai megrendelésekre épült. A startup fejlődés első igazi hulláma a "Dotcom Lufinak" nevezett és főleg internetes cégekre épülő piaci konjunktúrális időszak volt, majd második hulláma a 2005-s években indult meg. 2005-től jöttek létre az első tipikus inkubátor cégek a Szilícium völgyben (pl. Y-Combinator és TechStars), amelyek elindították a főbb módszertani tudást. A Szilícium völgyben fejlődött ki legelőször a startup világ működését meghatározó ökozsisztéma, amely fő hajtóereje a pár év alatt globális sikert felmutató cégek mintája (tipikus startup világsikerek például: Google, Facebook, Groupon, Twitter). Ezek a cégek minden esetben kockázati tőke segítségével jöttek létre. A kockázati tőkeipar a 2000-es évek elejétől kezdett el innovatív mikrovállalkozásokba fektetni és erre több szinten skálázott befektetési modell jött létre. Ennek induló szintje az ötletfázistől a cég alapításig tartó szint, amelyet "pre-seed" és "seed" fázisnak neveznek. Ez tipikusan 100-150 ezer dolláros befektetési szintet jelent. Ezt követi a "Level A", Level B" stb. szakasz, amelyben már akár több millió dollárt is kaphat a potens startup.

  • Főbb startup központok a világban (fontossági és fejlettségi sorrendben): New York (Silicon Alley), Izrael, Nagy Britannia.
  • Legsikeresebb startup program: Startup Chile
  •  Sikeres startup városok: London, Berlin, Párizs.
  •  Kelet Európában a legerősebb startup ökoszisztéma: Észtországban, Magyarországon van, továbbá kiemelt startup piac Bulgária és Lengyelország.
  • Legfontosabb startup médiumok: Techcrunch, Mashable, Business Insider
  • Leghíresebb befektető cégek: Sequioa, Accel Partners


Magyar startup történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az első startup verseny 2008-ban a Startup Underground (rövidítve SUU) volt, amelyet Berényi Konrád és Miskolczy Csaba alapított. A SUU 25 önkéntes felajánlásából jött létre és évente megrendezésre kerül, alapját egy startup verseny adja, ahol 8 percben startup-ok prezentálnak befektetői zsűri előtt. Az első vállalkozástani oktatás Záboji Péter hozta létre, aki 2009-ben kezdte el Magyarországon a European Entrepreneurship Foundation tevékenységét, amely jobbára közösségi események szervezését jelenti (pl. First Monday, E-Liquidity). Az első igazi nemzetközi startup verseny 2012-ben volt, amikor Záboji Péter szervezésében a világhíres Seedcamp első (és azóta utolsó) startupversenyét megtartották Budapesten. 2012-ben tartotta első startupversenyét a Szilícium völgy egyik magánegyetemének, a Singularity University Budapesten. 2011-ben indult el a hazai startup világ véleményformáló blogja az InsiderBlog, amely a legfontosabb startup híreket közvetíti és iparági elemzéseket ad. Az első inkubációs programok is 2011-ben indultak a Colabs startup központ vezetésével (alapítók: Nagy Péter, Borbély Gábor, Bakó Zsolt) és a Valley Connect szervezésében (alapítók: Weiszbart Zsolt és Miskolczy Csaba). 2009-ben indult el az Európai Unió támogatásával a Jeremie tőkeprogram, amely célja innovatív vállalkozások tőketámogatása. Ez igazi lökést adott a startup világ fejlődésének és regionális szinten is jelentős sikert jelent. (Magyarországon kívül még Bulgáriában indulhatott hasonló tőkeprogram.) A Jeremie tőkeprogram sikere folytán 4 szakaszban indult el csaknem 24 tőketársaság, amelyek többsége a startup piac fejlődésére épít. A Jeremie tőkeprogram és az alulről jövő közösségi kezdeményezések révén 2012-re hazánkban a startup szféra sikeres és divatos gazdaságélénkítési programmá vált. 2012-ben az állami döntéshozók is felfedezték a területet és meghirdették az első startup inkubációs programot, a Gazella programot. Ennek révén 2,1 millirádos támogatással 4 inkubátor indulhat majd el. Továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - a startup piac szereplőiből - éltre hívta a "Budapest HUB" munkacsoportot, amely célja Budapest startup központtá fejlesztése 2020-ra.

  • Legsikeresebb magyar startup-ok (startup köznyelvben "triumvirátus"): Prezi.com - LogMeIn - Ustream
  • Híres startup közösségek: Startup Underground, Startup Budapest
  • Meghatározó startup személyiségek (történetileg és abc-sorrendben): Anka Márton (LogMeIn), Árvai Péter (Prezi.com), Bakó Zsolt (Colabs), Borbély Gábor (Colabs), Fehér Gyula (Ustream), Halacsy Péter (Prezi.com), Miskolczy Csaba (SUU és InsiderBlog), Nagy Péter (Colabs), Somlai Fischer Ádám (Prezi.com), Záboji Péter (EEF)
  • Legfontosabb startup médium (a "magyar Techcrunch"): InsiderBlog, illetve Startup Cafe, Startup Date
  • Leghíresebb magyar kockázati tőketársaságok: Portfolion, OTP DayOne, DBH Investment, Primus Capital, Central Fund, Conors Fund, Prosperitas Tőkealap, Finext Startup stb.

Magyar startupok listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Termék, szolgáltatás Alapítás éve Alapítók, kulcsemberek Székhely Alkalmazottak száma Felhasználók száma Árbevétel
LogMeIn[1][2] távelérési szolgáltatás 2003 Anka Márton Amerikai Egyesült Államok, Boston 575 (2012) 140 millió USD (2012)
Ustream[3] videostreaming 2007 John Ham, Brad Hunstable, Fehér Gyula 40 000 000+ (2014)
Prezi[4] prezentációkészítő 2008 Árvai Péter, Somlai-Fischer Szabolcs, Halácsy Péter 40 000 000+ (2014)
Tresorit[5][6] biztonságos felhőszolgáltatás 2011 Svájc 40 (2014)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A LogMeIn rövid bemutatása (magyar nyelven). LogMeIn, 2014. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  2. Anka Márton (magyar nyelven). LogMeIn, 2014. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  3. Céginformáció (angol nyelven). Ustream, 2013. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  4. Tóth Bálázs: Fontos európai díjat söpört be a Prezi (magyar nyelven). Index, 2014. június 11. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  5. Voith Hunor: Ezt a trezort a nagy testvér sem nyitja ki (magyar nyelven). vs.hu, 2014. június 24. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  6. About Us (angol nyelven). Tresorit, 2014. (Hozzáférés: 2014. június 24.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közösségi Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Inkubátorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]