Start-stop rendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A mai egyre szigorodó emissziós követelmények miatt fejlesztették ki a start-stop rendszert. A vásárlói is egyre inkább a kis fogyasztású járművek iránt mutat nagyobb keresletet, így az új járművek kifejlesztésénél a gyári fogyasztási adatok rendkívül fontosak egy típus sikeréhez. A gyártók ezért előszeretettel alkalmazzák a gyártók a legtöbb közép és felső kategóriájú gépjárműben. Logikus döntés, hiszen teljesítmény csökkenés nélkül mérsékelhető a jármű fogyasztása, az üresjárati időben történő leállítással. Korábban elszórtan voltak erre irányuló tervek, melyek alkalmanként megjelentek a korszerűnek szánt járművekben a 80-as évek végétől, de ez technikai nehézségek miatt inkább csak az elmúlt években terjedt el szélesebb körökben. A korai típusok hibái viszont nagyon beleégtek a köztudatba, és azóta tartja magát az a szemlélet, mely szerint kifejezetten káros a motor gyakran történő újraindítása. Ez régen igaz is volt, de hála a technikai fejlődésnek, sikeresen javítottak a rendszer hatásfokán és működési mechanizmusán, és mára eljutottunk odáig, hogy akár 8-10 másodpercre történő leállítás is gazdaságos lehet.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A start-stop rendszer lényege az, hogy a jármű teljes megállása után, ha a sebességváltó üresbe van helyezve, akkor a motor automatikusan leáll. Ha az indulási jelet megadjuk, ami legtöbb esetben a kuplung megnyomása, a motor automatikusan elindítja önmagát. A jelzés amely a járművet leállítja, majd elindítja, típusonként eltérő lehet.

Automata váltóval szerelt gépjárművel is társítható a rendszer. Ez esetben az álló motor indítási jelzését a fékpedálba épített jeladó biztosítja, vagy egyéb helyre felszerelt gomb, esetleg a váltógomb kimozdítása.

A hibridek is rendelkeznek start-stop rendszerrel, nem is lehetne ez másként, ám itt a indítást és leállítást nem a sofőr vezérli, hanem fordulatszám és teljesítmény függvényében a jármű elektronikája. Ez már egy összetettebb technika, mint a hagyományos értelemben vett start-stop.

A start-stop rendszer statisztikailag közel 10% üzemanyag megtakarítást képes elérni.

Az újabb start-stop rendszerekhez további energia megtakarítást ígérő eszközöket is társítanak, amelyek a fékezés energiáját tárolják el valamilyen formában, és ezt használják fel a motor indításánál, ezzel is további energiát takarítva meg.

I-Eloop rendszer:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mazda fejlesztette ki, melyet először az új Mazda 6-ban alkalmaztak. Ez volt az első olyan jármű, amely a fékenergia visszanyerését kondenzátorok segítségével oldotta meg. A feltöltött kondenzátorok többlet energiát biztosítanak az indítómotor számára, így nem terheli az akkumulátort, és nem kell a generátornak visszatermelni a hiányzó áramot.

I-Stop rendszer:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt a technikát is a Mazdának köszönhetjük, melyet a Mazda 3 és a Mazda 5 modellek benzines kivitelénél alkalmaztak első ízben 2009-ben. A Mazda CX -5 modellek mindegyikében ez mára alapfelszereltségnek számít. Az indítómotor adott dugattyúját bizonyos pozícióban állítja meg a rendszer. Ezt követően már elég csak a levegő-benzin elegyet meggyújtania a rendszernek, és a motort már el is indult.

Története:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A start-stop rendszert első alkalommal a VolksWagen POLO Formel E típusában alkalmazták szériagyártásban. Ez még egy kezdetlegesebb technika volt, nem alkalmaztak nagyobb indítómotort, vagy egyéb beállításokat az alkalmazásánál, és a rendszer csak adott idő elteltével állította le a motort. Itt még viszonylag költséges volt az indítás, a motor által igényelt többlet energia és többlet üzemanyag miatt nem volt túl optimális. Később, a motorok finomhangolása, a technika továbbfejlesztése miatt azonban egyre gazdaságosabb lett az üzemeltetése. A korábbi változatok miatt terjedt el a köztudatban, hogy a start-stop rendszer tönkreteszi a motort, és hogy többet is fogyaszt, mint amit megtakarít. Az új rendszerek esetében csupán néhány másodperces leállás már megtakarítással járhat.

A közeljövőben további technológiákkal egészíthetik ki ezt a rendszert. A Bosch fejlesztéseként megjelent egy olyan változat, amely a hibrid autókéhoz nagyban hasonló működést biztosít. A terhelésmentes időszakokban, például fékezéskor vagy lejtmenetben kikapcsolja a motort, így statisztikailag 30% üzemanyag fogyasztáscsökkenés is elérhető lehet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komplexauto.hu - Mi az a start-stop rendszer?

Totalcar.hu - A start-stop rendszer tönkreteszi az autót?

Vezess.hu - Start-stop rendszer