Stadsfries nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stadsfries
Stadsfrys / Stedsk / Stads,
Liwwarders
Kiejtés ˈstɑtsfris
Beszélik Frízföld (Hollandia)
Terület Nyugat-Európa
Beszélők száma 45 000 fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Germán
    Nyugati germán
     Anglofríz
      Fríz
       Stadsfries nyelv
Írásrendszer Latin ábécé
Rang Nincs az első százban
Nyelvkódok
ISO 639-1 nl
ISO 639-2 dut (B), nld (T)
ISO 639-3 nld
Stadsfries.gif
A Stadsfries beszélőterülete

A Stadsfries vagy Stadfries (azaz városi nyelv) bizonyos frízföldi városokban beszélt nyelvjárások gyűjtőneve. A városok Leeuwarden, Sneek, Bolsward, Franeker, Dokkum, Harlingen, Stavoren és Heerenveen. Nyelvészeti okokból a Terschelling, Ameland, Het Bildt és Kollum városában beszélt változatokai is a Stadsfries-hez szokták számítani.

A Stadsfries nyelv szókincse nagyobbrészt a holland nyelvből származik. A Stadsfries kialakulásának kezdetei a 15. századra tehető, amikor Frízföld elveszítette politikai önállóságát és a holland nyelvű ország része lett, így a terület lakóinak hollandul is tanulniuk kellett. az eredmény egy holland (nyelvjárási) szókincsű, de nyugati fríz nyelvtanú változat lett.

A Stadsfries szó szerint városi frízt jelent, önelnevezéssel a Stadsfrys vagy a Stads van használatban, bár mindegyik változatának neve ahhoz a városhoz kötődik, ahol beszélik, így van Liwwarders Leeuwarden városában. Frízül a Stadsfriest Stedsk-nek (városias-nak) hívják.

Szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Stadsfries szókincse főként holland eredetű, bár a nyugati fríz hatás is számottevő. A szavak egy részét pedig tisztán frízül használják, nem hollandul.

Példák:

Stadsfries Fríz Holland Magyar
hammer hammer hamer kalapács
joeke jûkje jeuken viszketés

A Stadsfriesnek vannak olyan szavai, amelyek ebben az értelemben nem léteznek a holland nyelvben, ezek helybeli vonatkozású (főleg mezőgazdasági) szavak.

Példák:

Stadsfries Fríz Holland Magyar
mem mem moeder anya
heit heit vader apa
jaar jaar uier tőgy
jarre jarre gier trágyalé

A holland és a nyuagti fríz közötti különbségek a 16. századi holland nyelvjárásokra vezethetők vissza.

Példák:

Stadsfries Fríz Holland Magyar
lêge lizze liggen lefekszik

Végezetül, számos Stadsfries szó túlélte a holland hatást is, azzal, hogy azok kihaltak a nyugati fríz nyelvből.

Példák:

Stadsfries Fríz Holland Magyar
kyn bern kind gyerek
farndel fearn een vierde (deel) egy negyed

Nyelvtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Stadsfreis hangállománya a holland nyelvből származik, a szóeleji /v/ és /z/ hangok kivételével. Az ilyen szavakat /f/ és /s/ hangokkal képzik.

A többes számot fríz módra képzik (skip-skippen), ahogyan a kisebbítést is (popke, autootsje, rinkje), kivéve Stavers városában, ott ez holland módra képződik (poppy, autootsy, rinkje).

Az igéknél hiányzik két gyenge osztály, ami a fríz nyelvben megvan, de a befejezett múlt képzésére a fríz szabályokat alkalmazzák, kivéve, hogy nem használjál a ge- prefixumot (ik hew maakt; hest dou dat sien?). A stadsfries megőrizte a fríz do, jo és jimme személyes névmásokat (informális te, formális te, többes ti), bár a do és a jo szinte mindig dou és jou alakban van írva.

Beszélői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Stadsfries használata rohamosan csökken, főleg Leeuwarden városában, ahol a város negyede (mintgy 20 ezer ember) beszéli ezt a változatot. Más városokban ez az arány magasabb. A 20. század első felében Heerenveen városában létezett egy helyi változata, amit Haagjes Fries-nek hívtak.

A különböző nyelvjárások használata apad, főleg azért, mert a nyugati fríz presztízse megemelkedett, még ha a holland továbbra is a fő hivatalos nyelv Frízföldön. A Stadsfries az alsóbb osztályok szociolektusává vált, különösen a városokban.

Példaszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leeuwardeni:

Oud imien folk en ik hoor derbij, bij de ouwen op disse wereld. Ik spreek un ouwe taal, de taal fan miesellef. Ik leef inne oud lan. Ik he noait ergens anners woand, want ik hoor hieruh. Dit bin ik, dit imiesellef. Ik bin alleneg inne groate wereld. Ik bin alleneg, mien lan houde op bestaan, al lang, lang leden. Alleneg ik bleefde. Ik spreek mien ouwe taal alleneg.

Sneeki:

Oud is oans fòlk, wêr’t ik bij hoar; wij binne oërouden, op dizze hele weareld. Ik praat un ouwe taal, oans eigen taal. Ik woan in un oeroud laan, ik hew noait erges anders woant, en ik hoar hier. Dit bin ik, ikself, allienech in de groate weareld. Ik bin allienech, oans fòlk is lang leden útstorven, ik bin de enegste dy’t over is. Allienech ik praat oans oerouwe taal.

Magyarul:

Ősi néphez tartozom, ősihez, ezen az egész világon. Ősi nyelvet beszélek, a magam nyelvét. Ősi földön élek, nem éltem még máshol, ide tartozom. Ez vagyok én, magam. Egyedül vagyok a nagy világon. Egyedül vagyok, népem rég elment már, csak én maradtam. Egyedül beszélem ősi nyelvem.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]