Spironolakton
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
Spironolakton
|
|
| IUPAC név | |
| 7α-acetiltio-3-oxo-17α-pregn-4-én-21,17-karbolakton vagy (1' S,2R,2' R,9' R,10' R,11' S,15' S)-9'-(acetilszulfanil)-2',15'-dimetilspiro[oxolán-2,14'-tetraciklo[8.7.0.02,7.011,15]heptadekán]-6'-én-5,5'-dion |
|
| Azonosítók | |
| CAS-szám | 52-01-7 |
| ATC-kód | C03DA01 |
| PubChem | 5833 |
| DrugBank | APRD01234 |
| Kémiai adatok | |
| Képlet | C24H32O4S |
| Moláris tömeg | 416,574 g/mol |
| SMILES | CC(=O)SC1CC2=CC(=O) CCC2(C3C1C4CCC5(C4(CC3)C)CCC(=O)O5)C |
| Szinonima | Aldactone Spirotone Spirolactone |
| Fizikai adatok | |
| Olvadáspont | 207–208 °C[1] °C |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Metabolizmus | máj |
| Felezési idő | 10 perc |
| Kiválasztás | vizelet, epe |
| Terápiás előírások | |
| Terhességi kategória | B3(AU) C(US) |
| Jogi státusz | |
| Alkalmazás | orális |
A spironolakton (INN: spironolactone) egy aldoszteron antagonista vizelethajtó gyógyszer (diuretikum), melyet vérnyomáscsökkentőként is alkalmaznak.
Gyógyszerhatás [szerkesztés]
A spironolakton kompetitíven gátolja az aldoszteron-függő Na+-K+ pumpát a vese disztális tubulusaiban (PDR), azaz gátolja az aldoszteron víz- és Na+ visszatartó, valamint K+ kiválasztó hatását. Az aldoszteron-antagonista hatás nem csupán a Na+ és Cl- kiválasztás növelésében és a K+ kiválasztás csökkenésében mutatkozik meg, hanem a vizeletbe történő H+ kiválasztás gátlásában is. A klorid kiválasztása csak kismértékben, a bikarbonáté jelentősen növekszik, ami a vizelet pH-értékének emelkedéséhez vezethet. A spironolakton nincs hatással a vese egyéb tubuláris transzport-mechanizmusaira, illetve nem gátolja a karboanhidrázt. Diuretikus hatásából következően a spironolakton vérnyomáscsökkentő hatással is rendelkezik. Emellett hatással van a myocardium és az érrendszer aldoszteron-függő reakcióira is. Mivel a spironolakton specifikus aldoszteron-antagonista, terápiásan felhasználható az elsődleges hiperaldoszteronizmus és következményei (krónikus szívelégtelenség, ödémák, magas vérnyomás, nephrotikus szindróma) kezelésére is. Mindezeken túl a spironolaktonnak antiandrogén hatásai is vannak (valószínűleg egyrészt a tesztoszteron-bioszintézisben kulcsszerepet játszó szteroid-17-monooxigenáz enzim gátlásával, másrészt dihidro-tesztoszteron citoplazmatikus receptorához való kompetitív kötődéssel, így a dihidro-tesztoszteron hatásának csökkentésével). A spironolaktonnal kapcsolatban megfigyelt mellékhatások egy része (pl. gynecomastia) ezen élettani hatásból következik.
Készítmények [szerkesztés]
- Verospiron (Richter)
Jegyzetek [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||

