MER-A Spirit
| MER-A Spirit | |
 | |
| A Spirit a Mars felszínén (fantáziarajz) | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Gyártó | Jet Propulsion Laboratory |
| Küldetés típusa | rover |
| NSSDC ID | 2003-027A |
| Küldetés | |
| Célégitest | Mars |
| Indítás dátuma | 2003. június 10. |
| Indítás helye | Cape Canaveral Space Launch Complex 17A |
| Hordozórakéta | Delta II |
| Megérkezés | 2004. január 4. |
| Küldetés vége | 2011. május 24. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 185 kg |
| Leszállás helye | Guszev kráter 14,5718° D, 175,4785° K |
| Fékezés módja | Ejtőernyő Légzsák |
| Hivatalos weboldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MER-A Spirit témájú médiaállományokat. | |
A Spirit (MER-A) az amerikai Mars Exploration Rover program első robotja volt, amelyet a NASA 2003-ban küldött a Marsra, a Guszev-kráter belsejébe. A program másik marsjárója az Opportunity (MER-B). A két robot tudományos célja a Mars felszínének kémiai és fizikai vizsgálata volt, elsősorban abból a szempontból, hogy a talaj tartalmazott-e vizet valamikor, illetve ez a víz alkalmas volt-e valamilyen életforma fenntartására. Mindkét leszállóhelyet úgy választották ki, hogy az addigi felvételek alapján ezeken a területeken látszódott a hajdani felszíni víz nyoma.
Mindkét szonda bizonyítékokat talált a valamikori víz jelenlétére a Marson.
A két marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, mivel a kutatók eredeti feltételezése szerint ennyi idő múlva a napelem-táblákra ülepedő por miatt nem juthatnak több energiához. Nem számoltak azonban a Mars légköri aktivitásával, ami folyamatosan megtisztította a napelemtáblákat. Így a Spirit 2010-ig képes volt az adatok továbbítására, ami váratlan sikernek számított. 2010. március 22-én a robottal megszakadt a kapcsolat.[1] A NASA 2011. május 24-ével befejezettnek nyilvánította a küldetést.[2] A Spirit a Marson összesen 7730,5 métert tett meg.[3]
Műszerei[szerkesztés]
Fényképezőgépekkel és mikroszkóppal is fel van szerelve, továbbá infravörös, és gamma- és alfasugárzás spektrométerrel, egy sziklaörlő készülékkel (amivel anyagmintát tud magának készíteni).
Küldetése[szerkesztés]
Az út és a leszállás[szerkesztés]
A Spirit 7 hónapos, több mint 400 millió kilométeres utazás után 2004. január 4-én épségben leszállt a Marsra, a Guszev-kráterbe. A kaliforniai Pasadenában levő irányítóközpontban előbb csak azt közölték, hogy az űreszköz biztosan talajt fogott, majd néhány perccel később maga a szonda is jelezte: sikeresen Marsot ért, és az önjáró rover bevethető állapotban vészelte át a manővert. A leszállási folyamat követésére bevetették a vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor marsi műholdat és a kaliforniai Stanford Egyetem óriás rádióteleszkópját is.
Maga a leszállási művelet 6 percig tartott azt követően, hogy a szonda 130 kilométeres magasságban óránként 19 200 kilométeres sebességgel belépett a Mars légkörébe. Két perccel a talajtérés előtt kinyitotta a fékezőernyőjét, majd 20 másodperccel később ledobta magáról a már feleslegessé vált hővédő pajzsát, amely a túlhevüléstől védte meg a légkörbe történt belépés után. Hat másodperccel a felszínre érés előtt felfúvódtak a szonda légzsákjai, begyújtotta a helyzetének stabilizálására szolgáló rakétákat, majd 15 méteres magasságban csupán már csak a puha talajfogást szolgáló légzsákok maradtak rajta, és innentől kezdve szabadesésben tette meg útja utolsó szakaszát. Miután a felszínre ért, még egy kilométer hosszan pattogott, majd megállapodott a Guszev-kráterben kijelölt leszállókörzet területén.
Ezzel hat és fél év elteltével ismét ember alkotta szerkezet érkezett meg épségben a Marsra: 1997. július 4-én a Mars Pathfinder amerikai szonda a mostanihoz hasonló leszállást hajtott végre az égitest felszínén.
Munka a Mars felszínén[szerkesztés]
Később a Spirit másfél méteres teleszkopikus póznákon elhelyezett kameráival a környezetét 360°-ban ábrázoló felvételt készített. A NASA tudósai az elkövetkező napokban tesztelték a Spirit műszereit.
2004. január 23-án sikerült újra kapcsolatot teremteni a Spirittel, miután előzőleg több mint 24 órán át nem küldött adatokat a vörös bolygóról, és a földi irányítóközpont tudósai már komoly üzemzavarról beszéltek. A Deep Space Network nevű hálózat egyik Madrid melletti antennájának sikerült vennie pénteken a robot által küldött adatokat közép-európai idő szerint 12 óra 34 perctől 10 percen át, közölte a NASA. Az adatátvitel sebessége másodpercenként 10 bit volt, ami nagyon gyenge teljesítménynek számít. A NASA mérnökei a következő órákban utasítások sokaságát küldték el a Spiritnek, arra ösztönözve a szerkezetet, hogy küldjön adatokat saját állapotáról, amiből meg lehet állapítani a hiba okát. Az üzemzavart a robot fő számítógépének a memóriája okozta, amely megtelt felesleges adatokkal. Január 30-án újra fehér-fekete képek érkeztek. A robot még mindig ugyanabban a helyzetben volt, mint mikor először megszakadt vele a kapcsolat.
2004. március 7-én a Spirit marsjáró panorámakamerája egy, a vörös bolygó égboltját átszelő hullócsillagot kapott lencsevégre, amely elméletileg a Wiesman-Skiff nevű üstökös egy parányi darabja lehet.[4]
2005 augusztusában a Spirit felért a „Husband Hill”-nek (=„férj domb”) nevezett 82 méteres magaslatra a Guszev kráter síkja fölött.
2007-ben a Spirit legnagyobb felfedezését tette, amikor a talajban magas szilikáttartalmú kőzetet talált, amely akár a víz egykori jelenlétére is utalhat.[5] Ez év júliusa és augusztusa során a Spirit túlélte a bolygón tomboló porviharokat, amelyek akár véget is vethettek volna a küldetésnek.
2009 februárjában egy szerencsés széllökés-sorozat lefújta a szonda napelemtábláinak egy részéről a port, így javult azok hatásfoka, az eredeti megtermelt energiamennyiség napi ötven percig, a tisztább napelemekkel másfél óráig teszi lehetővé az előrehaladást a felszínen.[6][7] Májusban lazább szerkezetű talajra ért, amelybe kerekei a tengelyig belesüppedtek, és a jármű mozgásképtelenné vált.[8] A szonda környezetét újraépítve, földi laboratóriumban próbálták a szabaduláshoz elvégzendő manővereket kikísérletezni, közben a szonda a környezetét, mely váratlanul érdekesnek bizonyult, kutatta, kihasználva az időszakban bőségesen rendelkezésre álló napenergiát.[9]
2010. január 26-án bejelentették, hogy a Spirit végleg mozgásképtelenné vált, ezzel azonban nem ért véget a pályafutása, mert további tudományos mérések elvégzésére van lehetőség. (Ezt megelőzően több hónapig hiábavalóan kísérelték meg a Spiritet a homokcsapdájából kiszabadítani).[10]
2010. március 22-én volt az utolsó sikeres kapcsolat a marsjáróval. Valószínűleg az akkumulátorok gyengesége miatt túlzottan lehűltek a vezérlő egységei.
2011. május 25-én a NASA bejelentette, hogy feladja a kapcsolatfelvételi próbálkozásokat a Spirit marsjáróval.
Kiemelkedő eredmények[szerkesztés]
A misszió során a szonda számtalan felfedezéshez segítette hozzá a kutatókat.[11]
- Bizonyíték a valamikori forró vízforrások létére. – Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a Spirit jobb első kereke beszorult, és ezzel barázdát vájt a talajban. Itt amorf szilikát került a felszínre, ami jelenlegi tudásunk szerint csak forró vízfolyásoknál alakul ki.
- Bizonyíték sűrűbb légkörre és édesvízre. – A Spirit karbonátokat fedezett fel a Mars felszínén. Ezek csak sűrű atmoszféra megléte esetén alakulnak ki, ami megakadályozza a gyors párolgást. A karbonátok kémiai felépítése arról árulkodik, hogy a víz nem volt savas, mint más, régebbi vízfolyásoknál a Marson. Ez azt jelenti, hogy több milliárd évvel ezelőtt élet lehetett a Marson.
- Bizonyíték az aktív vízkörforgásra. – Amikor a Spirit elakadt és megpróbálta kiszabadítani magát, a kerekei szulfátokat hoztak a felszínre. Ezek az ásványok vízzel voltak kapcsolatban még akár 1 millió évvel ezelőtt is.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nem sikerül életre kelteni a Spirit marsjárót – index.hu, 2011. március 30.
- ↑ NASA closes book on Spirit rover's historic mission (2011-05-24)
- ↑ A rover státusza a NASA honlapján. [2014. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
- ↑ SG.hu - Lefotózták a Mars első hullócsillagát
- ↑ Űrvilág - A víz bűvöletében
- ↑ Szalai, Tamás: Marsi szelek segítségével tisztul a Spirit. Hírek.csillagászat.hu, 2009. február 17. [2009. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Lefújta a szél a port a marsjáróról. [Origo] Világűr, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2009. február 23.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Most tényleg bajban van a marsjáró - kép. [Origo] Világűr, 2009. május 13. (Hozzáférés: 2009. május 13.)
- ↑ Spirit Stuck but Still Sleuthing (angol nyelven). Astrobiology Magazine, 2009. június 28. (Hozzáférés: 2009. június 30.)
- ↑ http://science.nasa.gov/headlines/y2010/26jan_spirit.htm?list1076597 Archiválva 2012. július 14-i dátummal az Archive.is-en Spirit is Now a Stationary Science Platform, 2010-01-26
- ↑ A Salute to Spirit Archiválva 2011. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011-06-03)
Források[szerkesztés]
- Erik Gregersen (szerk.): Unmanned Space Missions, Britannica Educational Publishing, 2010, ISBN 978-1-61530-052-5 (eBook)
