Spartakista felkelés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A spartakista felkelés (vagy januári felkelés) fegyveres összetűzésekkel kísért általános sztrájk volt az első világháború utáni Németországban, 1919. január 5-étől január 12-éig. Elfojtásával véget ért a német forradalom. Nevét annak ellenére kapta, hogy megszervezésében sem a baloldali radikális Spartakusbund (vagy Spartakista Liga), sem a Németország Kommunista Pártja nem vett részt, e csoportok csak később kapcsolódtak az eseményekbe.

A felkelés azután robbant ki, hogy a Rat der Volksbeauftragten, a kormány amelyet a Friedrich Ebert vezette Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) ellenőrzött, január 4-én menesztette Emil Eichhorn berlini rendőrfőnököt, a szakadár Németország Független Szociáldemokrata Pártja (USDP) tagját. Ebert megbízhatatlannak tartotta Eichhornt, miután az a decemberi zavargások idején visszautasította, hogy fegyverrel lépjen fel a sztrájkoló munkások ellen. (A következmények közé tartozott az is, hogy 1918. december 29-én az USPD elhagyta a kormányt.)