Spanyol márna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spanyol márna
Spanyol márna egy madridi víztartályban
Spanyol márna egy madridi víztartályban
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Barbinae
Nem: Luciobarbus
Heckel, 1843
Faj: L. comizo
Tudományos név
Luciobarbus comizo
(Steindachner, 1864)
Szinonimák
  • Barbus comiza Steindachner, 1864
  • Barbus comizo Steindachner, 1864
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Spanyol márna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Spanyol márna témájú kategóriát.

A spanyol márna (Luciobarbus comizo) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A spanyol márna élőhelye az Ibériai-félsziget délnyugati és déli tájainak sebes folyói, a Tajo és oldalfolyója, a Guadiana és a Guadalquivir vízrendszere.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal kerekded teste mérsékelten nyújtott, hasoldala csaknem egyenes vonalú, tarkóprofilja púpos; feje széles, felülről lapított, alacsony. Orra széles, lapos, szája alsó állású, ajkai keskenyek; 4 rövid, vékony bajuszszála van, az első visszahajtva nem ér a szemig. Pikkelyei nagyok, 49-51 van az oldalvonal mentén. Hátúszója 11-12 sugarú, az első nagyon erősen elcsontosodott, és a hátulsó peremén fűrészes szélű. Farok alatti úszója 8 sugarú. Farokúszója kimetszett. Garatfogai háromsorosak, 5.3.2-2.3.5. A spanyol márna színe élőhelyei szerint nagyon változó. Háta sötét, a barnászöldtől a szürkészöldig változik. Oldalai világosabbak, ezüstösen csillogóak, Hasa fehéres. Testhossza 20-30 centiméter, legfeljebb 80 centiméter.

Életmódja[szerkesztés]

A vízfenék közelében élő rajhal, szereti az erősen áramló homok- vagy kavicsaljzatú vizeket. Tápláléka főként apró talajférgek, a fenéken élő kis rákok, puhatestűek, amellett halikra és (főként a fiatalok) növényi táplálék.

Szaporodása[szerkesztés]

Április és június között, a víz hőmérséklete szerint változóan ívik, ikráit elöntött, alacsony kavicspadokra rakja. Az ikrák és az ivadék fejlődése alig ismert.

Források[szerkesztés]