Spanyol Munkások Általános Szövetsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spanyol Munkások Általános Szövetsége
Név UGT
Logo Unión General de Trabajadores (España) (logo).png
Ország Spanyolország
Szövetségek ITUC, ETUC
Tagság 800 000
Teljes név Munkások Általános Szövetsége
Hazai név Unión General de Trabajadores
Alapítás 1888
Központ Madrid
Vezetők Cándido Méndez főtitkár
Honlap www.ugt.es

Az Unión General de Trabajadores (UGT, Spanyol Munkások Általános Szövetsége) Spanyolország egyik legfontosabb szakszervezete, amely hagyományosan szoros kapcsolatban áll a Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UGT-t 1888. augusztus 12-én Pablo Iglesias Possé (1850-1925) alapította, marxista szocialista alapokon, bár a szakszervezet alapszabályában politikamentes státuszt deklarált. Az UGT 1920-ban tartott XIV. kongresszusáig ennek ellenére sem vallotta, hogy a szakszervezeti tevékenység alapelve az osztályharc. Bár hivatalosan az UGT sohasem lépett formális szövetségre az ugyancsak Iglesias alapította PSOE-vel, abban az értelemben mindig közel állt hozzá, hogy az UGT-tagság PSOE-elkötelezettséget feltételezett és ugyanez fordítva is.

Az első világháború idején az UGT taktikai akciószövetségre lépett riválisával, a későbbi legnagyobb spanyol szakszervezettel, a Confederación Nacional del Trabajo-val (CNT, a Munka Nemzeti Konföderációja) és a Spanyol Kommunista Párttal.

Ez a korszak nyomtalanul végetért Miguel Primo de Rivera diktatúrája (1923-1930) idején, amely sok tekintetben monopolhelyzetet biztosított a kormánya támogatta szakszervezetnek. Ebben a helyzetben a CNT a radikális konfrontálódást választotta, az UGT azonban – bár a diktatúrával nem értettek egyet – kollaborált a rezsimmel, hogy törvényesen tovább működhessen.

A Második Spanyol Köztársaság idején (1931-1939), amikor az UGT tagsága meghaladta az egymilliót, a Francisco Largo Caballero vezette szárny radikalizálódott. A spanyol polgárháború (1936-1939) kitörése után a belső ellentétek elmélyültek és Caballero 1937-ben távozott az UGT főtitkári posztjáról.

UGT-központ Madridban, az Avenida de Américán

Miután a polgárháború Francisco Franco tábornok győzelmével végződött, az UGT illegalitásba szorult Franco 1975-ben bekövetkezett haláláig. A diktatúrát követő demokratikus átmenet során az UGT és a legnagyobb spanyol szakszervezetté váló Comisiones Obreras' (CCOO, Munkásbizottságok) ismét a fősodorba kerültek és ma is ők jelentik a legnagyobb munkásképviseleteket Spanyolországban.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]