Spanglish

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A spanglish (az angol Spanish és English szavak összevonásából), spanyolul szintén ingañol, espanglés vagy espanglis, Mexikóban pochismo, az Amerikai Egyesült Államok spanyol–angol kétnyelvűségben élő latin közössége által a mindennapi érintkezésben használt – többnyire spanyol alapú – keveréknyelv.

A kifejezés nyelvészetileg nem túl precíz, ugyanis alapvetően két eltérő nyelvi jelenségre utal:

  • kétnyelvű beszélők között a másik nyelvből átvett szavak használatára, miközben anyanyelvüket beszélik (vagyis tulajdonképpen jövevényszavakról van szó, ami egy nyelv fejlődését tekintve teljesen természetes), valamint
  • a spontán nyelvi kódváltásra (amely már egy teljesen különböző jelenség).

Ugyanakkor az angol nyelvű beszélők a spanyol szavakkal kevert angolt, míg a spanyol anyanyelvűek az angollal kevert spanyolt nevezik spanglishnek.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azon kétnyelvű beszélők között, akik az egyiket még – vagy már – nem beszélik teljesen tökéletesen, gyakori jelenség a spontán kódváltás beszéd közben, egyik nyelvről a másikra. A jelenség nem tudatos, és általában azokon a területeken fordul elő az Egyesült Államokban, ahol nagy számú spanyol bevándorló él, illetve a népességmozgások következésben Mexikó és Puerto Rico bizonyos területein is.

Mexikóban az ilyen beszélőt, pontosabban azt, aki nem tudja tökéletesen kifejezni magát kasztíliai spanyol nyelven és helyette időnként – akár tudálékosságból is – angol szavakat használ, lenézik és pochonak („fakó”) nevezik. Ez gyakran megesik a Mexikóból az Egyesült Államokba emigrált és hosszú időt ott töltött lakosokkal, akik visszatérnek hazájukba, már nem tökéletes spanyol tudással.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két nyelv közötti keveredés lehet teljes („tiszta”) és részleges: az előbbi esetben a mondat egy része csak angol elemekből áll, és a szószerkesztés is az angol nyelvtani szabályok szerint történik; az utóbbiban angol szavakat spanyolosítanak, vagyis a szótő az angolból származik, míg a végződés és a ragozás a spanyol szabályok szerint történik (pl. parquear ’parkol’). Ebből kifolyólag szintén gyakori a hamis barátok előfordulása is, vagyis a beszélő az adott fogalomra egy olyan szót használ, amely alakilag nagyon hasonlít a másik nyelv szavára, azonban a „tiszta” nyelvben teljesen más a jelentése (pl. vacunar la carpeta az angol vacuum the carpet nyomán, ’felporszívózni a szőnyeget’: spanyolul a vacunar valódi jelentése ’beoltani’, a carpeta pedig ’tárca’).

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spanglish párbeszédek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Az angol elemek vastagon szedve)

  • Anita: Hola, good morning, cómo estás?
  • Mark: Fine, y tú?
  • Anita: Todo bien. Pero tuve problemas parqueando my car this morning.
  • Mark: Sí, I know. Siempre hay problemas parqueando in el área at this time.


  • Sofía: Hola, good afternoon, como estás?
  • Álvaro: Fine… y tú?
  • Sofía: Todo normal, en mi school estuve pensando en cuánto ruleas.
  • Álvaro: Wow… quién lo diría… tú también ruleas, eh!


  • Mike: Qué onda, entonces qué? Te wacho en el party? Recuerda que es no cover.
  • Maria: Of course, pasas a mi house por mí.
  • Mike: OK. Entonces ahí nos wachamos my darling.

Spanglish szójegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angolul Spanyolul Spanglishül
See you! Hasta luego Te veo
watch TV ver la TV watch la TV
wachar la tv
I'm going to the movies voy al cine voy a las vistas
pipe tubo paipa
appointment cita apointment
to park a car
(I park)
(you park)
estacionar un coche
(estaciono)
(estacionas)
parquear el carro
(parqueo)
(parqueas)
market mercado marqueta
vacuum the carpet aspirar la alfombra vacunar la carpeta
mop trapear mopear
mapear
I call you back te vuelvo a llamar te llamo para atrás
the roof of the building el techo del edificio el ruf del bíldin
brakes los frenos los brakes
las brekas
to cool
(I cool)
(you cool)
enfriar
(enfrío)
(enfrías)
culear
(culeo)
(culeas)
to go shopping ir de compras ir de shopping
to enjoy
(I enjoy)
(you enjoy)
divertirse
(me divierto)
(te diviertes)
enjoyar
(enjoyo)
(enjoyas)
free
(by the face)
gratis
(por la cara)
baidefeis
watchman vigilante guachimán
highway autopista jaigüey
play it cool tomárselo con calma jugársela frío
no way de ninguna manera nogüey
tough duro tof
truck camión troka
dishes platos diches
to load cargar lodear
microwaves microondas microgüei
mowing the yard podar el césped cortar la yarda
sockpuppet
(puppet)
títere
(marioneta)
soquepupet
one more time
(again)
otra vez
(de nuevo)
uanmortaim
(eguén)
to agree
(I agree)
(you agree)
estar de acuerdo
(estoy de acuerdo)
(estás de acuerdo)
agriar
(agrío)
(agrias)
to see
(I see)
(you see)
ver
(veo)
(ves)
siir
(sío)
(sias)
to believe
(I believe)
(you believe)
creer
(creo)
(crees)
bilivar
(bilivo)
(bilivas)
to disappoint
(I disappoint)
(you disappoint)
decepcionar
(decepciono)
(decepcionas)
disapuntar
(disapunto)
(disapuntas)
to mean
(I mean)
(you mean)
querer decir
(quiero decir)
(quieres decir)
minar
(mino)
(minas)
to argue
(I argue)
(you argue)
discutir
(discuto)
(discutes)
arguar
(argúo)
(arguas)
shovel pala chobela
insurance seguro aseguranza
sweater sudadera suera
I go back regreso voy para atrás
Painting pintando Paintiando

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Spanglish című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. (angol)
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Spanglish című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. (spanyol)