Sorstalanság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sorstalanság
Sorstalanság.GIF
A Sorstalanság borítója
Szerző Kertész Imre
Eredeti cím Sorstalanság
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Műfaj regény
Következő A nyomkereső
Kiadás
Kiadó Magvető
Kiadás dátuma 1975
Média típusa Print (Hardback & Paperback)
Oldalak száma 333 oldal
ISBN ISBN 963-14-2388-3

A Sorstalanság az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regénye. 1960 és 1973 között íródott, először 1975-ben adták ki.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sorstalanság Kertész egyik nyilatkozata szerint nemcsak a nácizmusról szól, létrejöttéhez a magyar szocializmusban szerzett tapasztalatokra is szükség volt. Az önéletrajzi ihletésű regény egy 15 éves magyar zsidó fiúról, Köves Gyuriról szól, aki megjárta az auschwitzi és buchenwaldi haláltábort.

A fiú apját munkaszolgálatra hívják be, ezzel indul a cselekmény. Ő maga mostohaanyjával él tovább, s Csepelre jár dolgozni egy hadiüzembe. Egyik nap azonban rendőr szállítja le az autóbuszról, és társaival együtt az egyik téglagyárba kísérik. A gettóba zárt zsidókat nemsokára Németország felé irányítják, egy vagonba terelik, amely Auschwitzban köt ki. Hogy nem végzik ki őt és több társát, az annak köszönhető, hogy munkaképesnek ítélik őket. Így továbbmehetnek Buchenwaldba. Itt kora hajnaltól késő estig dolgoznak egy hadiüzemben. A rendkívül fárasztó munkától, valamint az alultápláltság miatt a főhős szervezete meggyengül. Egy kisebb táborban, amelybe átszállítják, komolyan megbetegszik, ezért visszakerül Buchenwaldba, ahol a rabkórházban helyezik el. A halálra várva, miközben kezd felépülni, éri a hír, hogy a koncentrációs tábor felszabadult. Köves Gyuri útnak indul hazafelé, Pestre, ahol időközben minden megváltozott (apja meghalt, mostohaanyja újra férjhez ment, lakásukba idegen család költözött), és ahol a főhős – élményei következtében – nem képes beilleszkedni újra a régi életébe. Hontalanul próbál új életet kezdeni.

Folytatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv folytatásai A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért.

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1990-ben jelent meg először német nyelven, l. Imre Kertész: Mensch ohne Schicksal ; aus dem Ungarischen von Jörg Buschmann. Berlin : Rütten&Loening , 1990. ISBN 3352003416
  • 1992-ben fordították le elsőként angolra, Fateless címen jelent meg (ISBN 0810110490 és ISBN 0810110245). 2004-ben újra lefordították, ekkor Fatelessness címmel (ISBN 1400078636), ami pontosabb fordítása az eredeti címnek.
  • 1996-ban jelent meg másodszor német nyelven, ll. Imre Kertész: Roman eines Schicksallosen ; aus dem Ungarischen von Christina Viragh. Berlin : Rowohlt, 1996. ISBN 3871342297
  • 1998-ban jelent meg először francia nyelven, l. Imre Kertész: Etre sans destin : roman; trad. par Natalia et Charles Zaremba. Arles : Actes Sud, 1998. ISBN 2742715428
  • 2002-ben olasz nyelvre németből fordították először, l. Imre Kertész: Essere senza destino. Trad. di Barbara Griffini. Milano : Feltrinelli, 2002. ISBN 8807015617
  • 2003-ban jelent meg eszperantó fordítása Sensorteco címen. [1]
  • 2003-ban fordították le cseh nyelvre, l. Imre Kertész: Clovek bez osudu. Prel Keterina Posová. Praha : Academia, 2003. ISBN 8020010637
  • Szintén 2003-ban Jože Hradil szlovén nyelvre is lefordította Brezusodnost címen. A ljubljanai Beletrina kiadó adta ki.
  • 2004-ben fordították le cigány nyelvre, l. Kertész Imre: Bizhelyakipe. Ford. Rostás Farkas György, ifj. Rostás Farkas György. Budapest : Aranygolyó Kiadó, 2004. ISBN 9632103815
  • 2008-ban jelent meg lett fordítása "Bezliktenis" címen '''Elga Sakse''' fordításában a Tapals kiadó által. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke Elga Sakse műfordítónak a magyar irodalom lett nyelven történő népszerűsítése terén kifejtett tevékenységéért "A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje" kitüntetést adományozta. Az elismerést Mohácsi István nagykövet 2008. április 8-án adta át a nagykövetségen. ISBN 9789984796451.

Filmfeldolgozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koltai Lajos operatőr a regényből a szerző forgatókönyve alapján forgatott filmet, melyet 2005-ben mutattak be.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]