Sorompó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Természetvédelmi területet elválasztó sorompó
Felnyitott sorompók egy vasúti átjárónál

A sorompó út vagy terület forgalomtól elzárására szolgáló rúdalakú emeltyű, melyet elsősorban hídátjáróknál, vasúti átjáróknál, vámházaknál alkalmaznak.

Vasúti sorompó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hogy a vasúti vágányokon átvezető utakat a vonatközlekedés idejére el lehessen zárni, rendszerint a vágány mindkét oldalán sorompókat állítanak fel, mely lehet félkarú, vagy teljes.[1] Kézi vezérlésű sorompó esetén ha a kezelő magán az útátjárón vagy annak közelében várja a vonatot, a sorompó egy vízszintes irányban forgatható, keskeny átjárókon régebben pedig egy, az úton áttolható rúdból állt. Ha ellenben a sorompót kezelő őr állomása az átjárótól távolra esett, húzó sorompó alkalmazása vált szükségessé, melynek húzó készüléke az őrház mellett volt, és mely drótvezeték segítségével onnan lehett zárni és nyitni. Az őrállástól igen távol levő és onnan nem látható húzó sorompókat csengetési készülékekkel látták el, melyek előre jelezték a sorompó zárását az esetleg éppen áthaladó járműveknek. Napjainkban a sorompók mellett a forgalom útbaigazítására jelzőtáblákon kívül elektromos jelzőberendezések is vannak felállítva.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]