Sordély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sordély
Emberiza calandra.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. calandra
Tudományos név
Emberiza calandra
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Miliaria calandra

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sordély témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sordély témájú kategóriát.

A sordély (Emberiza calandra) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó Miliaria nem egyetlen faja.

Egyes rendszerezések az Miliaria nem egyetlen fajának sorolják be Miliaria calandra néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afrika északnyugati részéről, Nyugat- és Közép-Európán át a Skandináv-félsziget déli partvidékéig és Ázsiának Törökországot, Iránt magába foglaló területén költ. Elsõsorban sík vidéki faj, kisebb számban azonban domb- és hegyvidékeink szélsõ nyitott lejtõin, mintegy 400 m-es tengerszint feletti magasságig megtalálható.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Emberiza calandra burturlini
  • Emberiza calandra calandra
  • Emberiza calandra clanceyi
  • Emberiza calandra thanneri

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 19 centiméter, szárnyfesztávolsága 26-32 centiméter, farka hossza 7 centiméter, testtömege 35-63 gramm, a hím nagyobb, mint a tojó. Háti oldalán az alapszíne földszínű barna, feketésbarna szárfoltokkal. Szemsávja és a halántékán keresztül húzódó alig látszó csík piszkosfehér; pofája és füle tájékán barnás alapszínen hosszanti sötétebb vonalak vannak, melyeket alulról ugyancsak sötéten vonalazott szennyesfehér sáv határol. Evező- és kormánytollai sötétbarnák, a tollak külső zászlóján keskeny világos szegéllyel. Szeme sötétbarna, csőre szarubarna, lába világos barnás hússzínű.

CornBunting02.jpg

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyáron részben rovarevõk, máskor különféle gyomok, gabonafélék (búza, zab), és más gazdasági növények (köles, fénymag, mák) magvaival táplálkozik, valamint zöld növényi részeket (tyúkhúr, fiatal gabona) is elfogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emberiza calandra

Fészkét talajmélyedésbe a sűrű fű közé, olykor bokrok alá jól elrejtve építi a tojó. Ritkán elõfordulhat a földtõl 30–40 cm-es magasságban rakott fészek is. A fészek fűből és gyökérszálakból készíti, állati szõrökkel és tollakkal béleli. Fészekalja 4-5, néha azonban csak 2-3 tojásból áll, második költésekor kevesebb tojást rak. E faj esetében is ismert a többnejűség. A költése átlagban 12 napig tart, mely a tojóra hárul. Fiókáit rovarokkal, tücskökkel, pókokkal táplálja. A fiókák 10-12 nap múlva hagyják el a fészket.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon ingadozó számban, de általánosan elterjedt, rendszeres fészkelő.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]