Sordély

Sordély
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Sármányfélék (Emberizidae) Nem: Emberiza Faj: E. calandra
Tudományos név
Emberiza calandra (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Miliaria calandra
Hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Sordély témájú médiaállományokat.

A sordély (Emberiza calandra) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó Miliaria nem egyetlen faja.

Egyes rendszerezések az Miliaria nem egyetlen fajának sorolják be Miliaria calandra néven.

Előfordulása

Afrika északnyugati részéről, Nyugat- és Közép-Európán át a Skandináv-félsziget déli partvidékéig és Ázsiának Törökországot, Iránt magába foglaló területén költ. Elsõsorban sík vidéki faj, kisebb számban azonban domb- és hegyvidékeink szélsõ nyitott lejtõin, mintegy 400 m-es tengerszint feletti magasságig megtalálható.

Alfajai

• Emberiza calandra burturlini
• Emberiza calandra calandra
• Emberiza calandra clanceyi
• Emberiza calandra thanneri

Megjelenése

Testhossza 19 centiméter, szárnyfesztávolsága 26-32 centiméter, farka hossza 7 centiméter, testtömege 35-63 gramm, a hím nagyobb, mint a tojó. Háti oldalán az alapszíne földszínű barna, feketésbarna szárfoltokkal. Szemsávja és a halántékán keresztül húzódó alig látszó csík piszkosfehér; pofája és füle tájékán barnás alapszínen hosszanti sötétebb vonalak vannak, melyeket alulról ugyancsak sötéten vonalazott szennyesfehér sáv határol. Evező- és kormánytollai sötétbarnák, a tollak külső zászlóján keskeny világos szegéllyel. Szeme sötétbarna, csőre szarubarna, lába világos barnás hússzínű.

Életmódja

Nyáron részben rovarevõk, máskor különféle gyomok, gabonafélék (búza, zab), és más gazdasági növények (köles, fénymag, mák) magvaival táplálkozik, valamint zöld növényi részeket (tyúkhúr, fiatal gabona) is elfogyaszt.

Szaporodása

Emberiza calandra

Fészkét talajmélyedésbe a sűrű fű közé, olykor bokrok alá jól elrejtve építi a tojó. Ritkán elõfordulhat a földtõl 30–40 cm-es magasságban rakott fészek is. A fészek fűből és gyökérszálakból készíti, állati szõrökkel és tollakkal béleli. Fészekalja 4-5, néha azonban csak 2-3 tojásból áll, második költésekor kevesebb tojást rak. E faj esetében is ismert a többnejűség. A költése átlagban 12 napig tart, mely a tojóra hárul. Fiókáit rovarokkal, tücskökkel, pókokkal táplálja. A fiókák 10-12 nap múlva hagyják el a fészket.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ingadozó számban, de általánosan elterjedt, rendszeres fészkelő.

Védettsége

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 28.)
• ↑ Jboyd.net: Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. január 27.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja
• Brehm Az állatok világa

További információk

• Berze-nagy.sulinet.hu
• Videó a fajról
• A madár hangja