Soproni Petőfi Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petőfi Színház
TelepülésSopron
Megnyitás1909
Építési stílusszecessziós építészet
Építész(ek)Medgyaszay István
Hasznosítása
Felhasználási területszínházépület
Elhelyezkedése
Petőfi Színház (Sopron belvárosa)
Petőfi Színház
Petőfi Színház
Pozíció Sopron belvárosa térképén
é. sz. 47° 41′ 03″, k. h. 16° 35′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 03″, k. h. 16° 35′ 17″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Soproni Petőfi Színház Sopron belvárosában található, a Petőfi téren. Az eredetileg 1840-ben emelt épület jelenlegi formáját Medgyaszay István 1909-es átépítésének köszönheti. Az intézmény igazgató-főrendezője 2012 augusztusától 2022-ig Pataki András volt.

Építése[szerkesztés]

A színház az 1909-es átépítés előtt

Az ország első kőszínháza Sopronban nyílt 1769-ben, a jelenlegitől nem messze, egy szárazmalom átépítésével. 1840-ben a bécsi Franz Lössl tervei szerint új, erre a funkcióra tervezett épületet emeltek a jelenlegi helyen.[1] A viszonylag kis méretű, téglalap alaprajzú épület öttengelyes homlokzatát négy oszlop tartotta erkéllyel díszítette a tervező.

A 20. század elején már komoly problémát jelentett az épület tűzveszélyessége, illetve a fűtetlen előcsarnok és a ruhatár. Ezért Sopron városa 1908-ban felkérte a Fellner és Helmer építészirodát egy új épület tervezésére, ám mivel a bécsi műhely csak 1910-re vállalta volna a befejezést, inkább új tervezőt kerestek. A város 1909. március 31-én 200 000 koronát szavazott meg az átépítésre.[2] Medgyaszay Istvánt a nemrég befejezett és pozitív fogadtatásra talált veszprémi színház miatt keresték meg. Az építész 1909 áprilisában járt először a városban, felmérve az épület állapotát és a lehetőségeket; akkor úgy becsülte, az év karácsonyára már elkészülhet az átépítés. Ajánlatát április 14-én nyújtotta be, és májusra már a kivitelezési tervek is elkészültek. A bontás júniusban kezdődött; csak a színház főfalai maradtak meg, minden egyéb épületelem: a tető, a lépcsők, a páholyok és az erkélyek újonnan, vasbetonból készültek. Az épület az ígért hat hónap alatt elkészült, karácsonykor meg is nyitották.

Medgyaszay megtartotta a régi befoglaló tömeget és az alaprajzot is, a tömb egyedül a főhomlokzat elé épített új előterek és lépcsőházak révén bővült, hosszanti irányban 4-5 méterrel. A főhomlokzat mintegy a régi homlokzat ellenképe; a klasszicista timpanon helyett Medgyaszay sgraffitóval és széles párkánnyal zárta le, de átvette és újra felépítette a négyoszlopos erkélyt. A cél itt is a Veszprémben is alkalmazott újszerű technológia, a vasbeton lehetőségeinek megmutatása: a homlokzaton elhelyezett négy oszlop tetején kiszélesedő fejezet helyett keskeny vasbeton elem tartja az erkélylemezt, amelynek korlátja az építészre jellemző, vasbetonból formált népművészeti motívumokat mutat. A főhomlokzat sgraffitóját először a soproni művész, idősebb Storno Ferenc tervezte meg, ám ez nem nyerte el Medgyaszay tetszését, így végül maga készítette el a vázlatokat, amelyek alapján Beszédes Ottó és Zsille Kálmán végezték a kivitelezést.

Az oldalhomlokzatokon és a hátsó homlokzaton az ablakok a Medgyaszayra jellemző filigrán vasbeton osztást viselik. Az oldalhomlokzatokra az építész erkélyeket tervezett; ezek egyrészt ideiglenes menekülőútvonalként szolgáltak, másrészt változatosságot vittek az elnyújtott falszakaszokba.

A 17,5 × 17,5 méteres nézőteret háromemeletes páholysor, első emeleti erkély és karzat tagolja, eredetileg 900 férőhellyel.[3] A tetőt nyolc centiméter vastag vasbeton födém képezi, amely alá ötcentis rabic dongamennyezetet húztak. A páholyokat a szokásos rabicfalak helyett plüssfüggönyök választották el, színüket a belső tér átgondolt koncepciója határozta meg, amely a szokásos fehér-arany-bordó helyett a homokszín és a rozsdabarna felfelé világosodó kombinációjára épült. A mennyezetről a Veszprémben is alkalmazott üvegcsillárok tökéletesített változatai lógtak, a Medgyaszay által 1909-ben szabadalmaztatott foglalat nélküli izzókkal. A belsőt Zsolnay-kerámiával díszítették. Ugyancsak a tervező szabadalmát képezték a kijárati ajtózárak, amelyek csukott állapotban biztonságosak voltak betörés és léghuzat ellen, veszély esetén azonban a középen elhelyezett gomb megnyomásával azonnal feltárultak.[4] Az építést jobbára soproni iparosok végezték, a teljes költség 250 000 koronára rúgott.

Rekonstrukciók[szerkesztés]

A rossz állapotba került színházépületet 1969-1975 között Kotsis Iván (KÖZTI) vezetésével felújították és átépítették.[5] Bár Kotsis saját leírása szerint tiszteletben tartották az eredeti koncepciókat, és funkcionálisan valóban pozitív változások történtek, a Medgyaszay-féle eredeti homlokzat és belső tér komoly károkat szenvedett. A homlokzaton átrendezték az ablakbeosztást mind az oldalsó rizalitokon, mind az erkély felett, részben eltüntetve az eredeti vasbeton kiosztást. A már korábban súlyosan károsodott sgraffito maradványait eltüntették, helyére a „Petőfi Színház” felirat került. Kotsis bővítette a párkány vonalát is, megváltoztatva a homlokzat arányait. Az oldalhomlokzat erkélyeit elbontották. A belsőből eltűntek az eredeti berendezés darabjai; az új belsőépítészeti terveket Bánk András készítette.

1992-ben újabb rekonstrukcióra került sor, ekkor a feladattal megbízott Kőnig Tamás és Wagner Péter a Medgyaszay-féle állapot minél teljesebb rekonstrukcióját tűzték ki célul, bár a színház ekkor nem volt műemlék.[6] A tervezés 1992. május-júniusban, a kivitelezés tízmillió forintos költséggel június-december között zajlott – nagyjából annyi idő alatt, mint az építés. A főhomlokzatot részben rekonstruálták. Az eredeti mintájára Rády Andrea és Nagy Attila újra elkészítették a sgraffitót, és a középrizalit ablakai is visszakapták a vasbeton osztásokat.[7] A két szélső rizalitban azonban a Kotsis-féle ablakosztás maradt meg. A belsőben is igyekeztek visszaállítani az eredeti állapotot, a színházterem eredeti színeit; a csillárokat ugyancsak Medgyaszay tervei alapján gyártotta újra Gaál Endre iparművész. Kipótolták a kerámiadíszítés elpusztult darabjait is.

A rendszerváltoztatás után Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991-ben határozott arról, hogy a településen megalapítja a Soproni Petőfi Színházat, amelynek Mikó István lett a vezetője. Rögtön 1992 nyarán a Medgyaszay István által tervezett színház dokumentációi alapján megkezdődött a teátrum felújítás a szecesszió szín- és formajegyeit előtérbe helyezve. A színházépület megnyitójaként, első évadának ünnepélyes premierjeként 1992. december 3-án, Dürrenmatt Meteor című komédiáját mutatták be. Mikó István 2002-es lemondása után Valló Péter (2002-2003), Szilágyi Tibor (2003-2007) és Darvasi Ilona (2007-2012) vezette a teátrumot.

Az önkormányzat 2012 májusában Pataki Andrást nevezte ki a színház igazgatójának azzal a céllal és elvárással, hogy Sopronban élő és alkotó társulattal folytassák a munkát. Ekkor jött létre a teátrum tánctagozata, a Sopron Balett is, Demcsák Ottó vezetésével.

Pataki András igazgatása alatt a színház társulata rangos szakmai meghívásokat kapott az előadásaival. Többször részt vettek a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján, eljutottak az Arany Oroszlán Nemzetközi Színházi Fesztiválra, a Közép-Európai Színházi Fesztiválra, valamint a Vidéki Színházak Fesztiválját és a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjét összefogó Thália Fesztiválra.

A színház igazgatói[szerkesztés]

Társulat (2023/2024)[szerkesztés]

Művészeti vezetés[szerkesztés]

Színészek[szerkesztés]

Örökös tagok[szerkesztés]

Bemutatók[szerkesztés]

Évad Szerző Mű Rendező
2023/2024[19] William Shakespeare Rómeó és Júlia Eperjes Károly
Kiss József Az angyalok nem sírnak Kiss József
Jean Anouilh A pacsirta (Jeanne d'Arc) Kéri Kitty
Vajda Katalin Legyetek jók, ha tudtok Nagy Viktor
Szigeti József - Horváth Z. Gergely A vén bakancsos és fia, a huszár Eperjes Károly
Zerkovitz Béla - Szilágyi László Csókos asszony Kiss József
2024/2025[20] Federico Fellini Országúton Kiss József
Molnár Ferenc Játék a kastélyban Mikó István
Galt MacDermot – Jerome Ragni – James Rado Hair Tompagábor Kornél
Maros András – Szálinger Balázs Phil Collins Hargitai Iván
Neil Simon Furcsa pár Olt Tamás
Pass Andrea Eltűnő ingerek Kéri Kitty

Képgaléria[szerkesztés]

  • A színház főhomlokzata
    A színház főhomlokzata
  • A színház hátsó homlokzata
    A színház hátsó homlokzata
  • Oldalhomlokzat
    Oldalhomlokzat
  • A Sopron Balett alakuló főpróbája a Petőfi Színházban - 2014
    A Sopron Balett alakuló főpróbája a Petőfi Színházban - 2014

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Potzner Ferenc (szerk.): Medgyaszay István. Holnap Kiadó, Budapest, 2004.
  2. ↑ Dávid Ferenc: A soproni színház 1838-1909-1963-1992. Az OMvH Magyar Építészeti Múzeumának kiállítási katalógusa. Budapest, 1993.
  3. ↑ Medgyaszay István: A soproni városi színház átépítéséről. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítője, 1910/20.
  4. ↑ Rerrich Béla: A soproni színház. Építő Ipar 1909/1.
  5. ↑ A soproni Petőfi Színház átépítése. Tervező építész: id. Dr. Kotsis Iván (KÖZTI). MÉ 1976/5. 9-13. o.
  6. ↑ A soproni Petőfi Színház rekonstrukciója. Építész: Kőnig Tamás és Wagner Péter. Magyar Építőművészet, 1993/2. 26-27.
  7. ↑ Dávid Ferenc: Medgyaszay színházának helyreállítása. Magyar Építőművészet, 1993/2. 28-30.
  8. ↑ Lemondott a soproni színház igazgatója (MTI/index.hu, 2012-03-22. Hozzáférés: 2022-10-11)
  9. ↑ KISALFOLD - Búcsúzik Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója. KISALFOLD - Búcsúzik Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, 2022. július 4. (Hozzáférés: 2022. július 21.)
  10. ↑ Enyugat.hu. „Áll a bál Sopronban: azonnali hatállyal lemondott a város kulturális multicégének ügyvezetője”, 2022. október 11. (Hozzáférés: 2022. október 11.) (magyar nyelvű) 
  11. ↑ Társulat - Soproni Petőfi Színház - Sopron, Petőfi Színház, társulat (magyar nyelven). Soproni Petőfi Színház. (Hozzáférés: 2023. február 25.)
  12. ↑ „A legfontosabb cél, hogy mielőbb évadot hirdessünk!” - Hírek - Soproni Petőfi Színház - Sopron, Petőfi Színház, hírek (magyar nyelven). Soproni Petőfi Színház. (Hozzáférés: 2023. június 5.)
  13. ↑ Eperjes Károly drámai kijelentése: már nem olyan vagyok, mint korábban, és ezen változtatni kell. ATV. (Hozzáférés: 2023. február 25.)
  14. ↑ a b Kisalföld, 2011. október 17. (66. évfolyam, 243. szám, 7. oldal) Húsz éve alapították a színtársulatot
  15. ↑ a b Kisalföld, 2015. március 16. (70. évfolyam, 63. szám) Állami elismerést kaptak
  16. ↑ Kisalföld, 2010. május 13. (65. évfolyam, 110. szám) Ildikó, a lázadó díva
  17. ↑ Bécsi Napló, 2007-01-01 (28. évfolyam, 1. szám) 15 éves a Soproni Petőfi Színház
  18. ↑ Népszava, 2012. március 16. (139. évfolyam, 64. sz.) Háromszor is igen
  19. ↑ Előadások - Soproni Petőfi Színház - Sopron, Petőfi Színház, színházi előadás, előadások (magyar nyelven). Soproni Petőfi Színház. (Hozzáférés: 2024. április 12.)
  20. ↑ Kihirdette 2024/25-ös évadát a Soproni Petőfi Színház (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2024. április 19.)

Források[szerkesztés]

  • A Soproni Petőfi Színház hivatalos oldala
  • Dávid Ferenc: Medgyaszay színházának helyreállítása. Magyar Építőművészet 1993/2. 28-30.
  • Kotsis Iván: A soproni Petőfi Színház átépítése. Magyar Építőművészet 1976/5. 9-13. o.
  • Potzner Ferenc (szerk.): Medgyaszay István. Holnap Kiadó, Budapest, 2004.
  • A soproni Petőfi Színház rekonstrukciója. Építész: Kőnig Tamás és Wagner Péter. Magyar Építőművészet, 1993/2. 26-27.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Soproni_Petőfi_Színház&oldid=27071701”