Sophie Scholl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sophia Magdalena Scholl
DBP 1964 431 Hitlerattentat Sophie Scholl.jpg
Sophie Scholl a Német Posta 1964-ben kiadott bélyegén
Született 1921. május 9.
Elhunyt 1943. február 22. (21 évesen)
München

Sophia Magdalena Scholl (Forchtenberg, 1921. május 9.München, 1943. február 22.) német diák és forradalmár, a Fehér Rózsa elnevezésű erőszakmentes tiltakozó szervezet tagja volt a második világháború idején Németországban. Háborúellenes szórólapok terjesztése miatt bátyjával együtt nyaktiló általi halálra ítélték. Az 1970-es évek óta Schollt a Harmadik Birodalom elleni ellenállás egyik hőseként tisztelik.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sophie Scholl testvéreivel, Inge (1917–1998), Hans (1918–1943), Elisabeth (* 1920) és Werner (1922–1944) nőtt fel. Magdalena Müller nővér és Robert Scholl politikus voltak a szüleik. 1930-ig Forchtenbergben,1930 és1932 között Ludwigsburgban és 1932-től Ulm-ban éltek. Sophie Scholl,ugyanúgy mint két és fél évvel idősebb bátyja Hans Scholl, eleinte hitt a nemzetiszocialista közösségképben és belépett a Német Lányszövetségbe ( 'Bund Deutscher Mädel – BDM' ), ami a Hitlerjugend megfelelője volt lányok számára. Bátorságpróbákat szervezett, hogy magát és másokat is a legjobb eredményekre kényszerítse. Az 1936-ban megrendezett Birodalmi pártnapok után bátyjával együtt beléptek az '”1929 november 1. Német Ifjúsága Mozgalom”' szervezetébe ( Deutschen Jungenschaft vom 1.11.1929 - dj.1.11), ami a Nemzetiszocialista Német Munkáspárttól független csoportosulás volt és így 1933 után már illegális szervezetként működött. A két háború között működő ifjúsági csoportok szerepét a Hitlerjugend vette át így a mozgalmak vagy feloszlottak és a tagok beléptek az új szövetségbe vagy illegálisan, titokban működtek tovább. 1937 őszén a testvéreket egy órára le is tartóztatták, mert a legidősebb Hans folytatta az '”Ifjúsági Szövetség”' ( Bündische Jugend ) szervezetében a munkát. Ugyancsak 1937-ben ismerkedett meg Sophie Scholl Fritz Hartnagellel, egy helyi kisvállalkozó nála négy évvel idősebb fiával, egy táncos rendezvényen. A fiatalember katonatiszti kiképzése miatt csak levél útján tudták a kapcsolatukat ápolni. A második világháború kitörése előtt röviddel Németország északi részén együtt nyaraltak, amikor pedig a már kiképzőtisztként szolgáló Hartnagel Weimarban látta el feladatát, akkor néhány hétig együtt éltek. 1940-ben Sophie Scholl evangélikus óvónői tanulmányokba kezdett, amiket Emma Kretschmer vezetett. Mindezt abban a reményben tette, hogy a fiatalok számára kötelező munkaszolgálatot (Reichsarbeitsdienst – RAD) elkerülje, de ez tévedésnek bizonyult. A fél éves kötelező időt Krauchenwies-ben töltötte, ahol háborús kisegítő szolgálatra (Kriegshilfsdienst – KHD) kötelezték. Ez a nőknél általában irodai munkát jelentett a hadiipar és a közlekedés területén. Sophie Scholl 1941 tavaszán, a szolgálat alatt, olvasta Hippói Szent Ágoston egyházatya, filozófus műveit. Az olvasmány miatt kapott pár gúnyos megjegyzést a kolléganőitől. Ezek a szövegek megváltoztatták az életét. Tapasztalatai megerősítették a nemzetiszocialista rendszerrel szembeni ellenállását. A bátyján keresztül, aki a müncheni Lajos Miksa Egyetemen (Ludwig-Maximilians-Universität München – LMU) orvosnak tanult, sok egyetemistát megismert, akik a nemzetiszocialista uralommal szembeni ellenállását megerősítették. Noha a testvére, Hans, távol akarta tartani az ellenálló csoporttól, Sophie-nak sikerült csatlakoznia hozzájuk. Részt vett a Fehér rózsa diák ellenálló szervezet nyílt rendszerellenes kritikát tartalmazó röplapjainak készítésében és terjesztésében.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sophie Scholl című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]