Sonora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sonora
Sonora zászlaja
Sonora címere
zászlaja címere
Térkép
Sonora elhelyezkedése Mexikón belül
Politika
Ország Mexikó Mexikó
ISO 3166-2 MX-SON
Székhely Hermosillo
Kormányzó Guillermo Padrés Elías (2009-től)
Községek 72
Természetföldrajz
Terület 179 503 km²
Népesség (2010-ben)
 - Népesség 2 662 480
Időzóna UTC–6
 - NYISZ UTC–5
Egyéb
Honlap www.sonora.gob.mx

Sonora Mexikó egyik szövetségi állama, az ország északnyugati részén, a Kaliforniai-öböltől keletre fekszik. Nyugati szomszédjától, Alsó-Kalifornia államtól a Colorado folyó választja el, keleten Chihuahua állammal, délkeleten Sinaloával határos. Lakóinak száma (2010) kb. 2,7 millió, területe 179 503 km² (ezzel az ország második legnagyobb területű állama)[1]. Fővárosa Hermosillo, legfontosabb kikötője Guaymas.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Naplemente a Sonora-sivatagban

Területének nagy része, főként a nyugati vidékek, sivatagos síkságokból és alacsonyabb hegyekből áll: ide is átnyúlik Észak-Amerika egyik legszárazabb vidéke: a Sonora-sivatag. Az állam keleti felén magasabb hegységek (Nyugati-Sierra Madre) húzódnak, itt már erdős területeket is találhatunk. Száraz éghajlata ellenére van néhány jelentős folyója, legnagyobb közülük a messze északról érkező Colorado folyó, de említést érdemel még a Concepción, a San Ignacio, a Sonora és a Yaquí. Több jelentős víztározót és erőművet is építettek rájuk (pl. Álvaro Obregón-víztározó a Yaquín), és öntözésre is használják vizüket.

Éghajlati szempontból több zónára osztható: mintegy 90%-át sivatagos, száraz területek foglalják el, mérsékeltebbek és nedvesebbek a keleti, magasabban fekvő vidékek. Itt (Yécorában) az éves átlaghőmérséklet 12,7 °C, míg a másik végletben, a Navojoa községbeli Tesiában 26,0 °C. A leghidegebb értékek átlaga Yécorában 5,6 °C, a legmelegebbeké 35,2 °C - ez utóbbit Hermosillo községben, Orégano településen mérték[2].

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam területének mintegy 70%-ában sivatagi élővilág honos, míg mindössze 6-8%-át foglalják el az erdők és a mezőgazdasági területek külön-külön. A biológusok 17-féle növénytársulást különböztetnek meg itt, melyből 8 sivatagi társulás (ebből 7 a Sonora-sivatagban, 1 a Chihuahua-sivatag Sonorába átnyúló részén fordul elő). Ezeket többnyire 4 m-nél alacsonyabb bozótok, kaktuszok, a partvidékeken sókedvelő növények és mangrovék alkotják.[2]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Sonora államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat[3]:

Év Lakosság
1990 1 823 606
1995 2 085 536
2000 2 216 969
2005 2 394 861
2010 2 662 480

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elvesztett Mexikói–amerikai háború utáni Gadsden-vétellel a szomszédos Gadsden-terület (1853), a gyéren lakott Sonora különösen, de Mexikó általánosságban a pánlatinizmus kísérleti mezejévé vált. Hogy a „latin-fajt” az észak-amerikaiak előretörése ellen megerősítsék, a francia telepesek 1853-ban Észak-Mexikóban független köztársaságot kiáltottak ki, a vezetőjük gróf Gaston de Raousset-Boulbon volt. 1854-ben a mexikóiak a köztársaságot José María Yáñez tábornok vezetésével Guaymasnál leverték.

1854-ben és 1857-ben kudarcot vallottak a hasonló vállalkozások, a Kaliforniából illetve Alsó-Kaliforniából indított, a kalandor William Walker által vezetett USA-ellenakciók.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI - statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 4.)
  2. ^ a b E-local kormányzati oldal - Sonora földrajza (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 4.)
  3. SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 1.)