Somogy megye

Somogy megye
Somogy megye címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megyeszékhely	Kaposvár
Települések száma	245
megyei jogú városok	1
egyéb városok	15
ISO 3166-2	HU-SO
Népesség
Teljes népesség	320 578 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	53,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6035,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Somogy megye elhelyezkedése Magyarországon
Somogy megye weboldala

Somogy megye Magyarország egyik megyéje a Dunántúlon. Székhelye Kaposvár, második legnagyobb városa pedig a Balaton fővárosának is tartott Siófok.

Földrajz

Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.

Lásd még: Somogy megye védett természeti értékeinek listája

Somogy megye jellemző földrajzi pontjai

• Szélső települések égtájak szerint:
  • a megye legészakibb települése Balatonvilágos (Siófoki kistérség),
  • a megye legdélibb települése Szentborbás (Barcsi kistérség),
  • a megye legkeletibb települése Balatonvilágos (Siófoki kistérség),
  • a megye legnyugatibb települése Őrtilos (Csurgói kistérség).
• Tengerszint feletti magasság:
  • a megye legmagasabb pontja a Szólád, Kötcse és Kereki közötti Almán-tető

Közigazgatási beosztás 1950-1990 között

Somogy megye kialakítása 1950-ben
(1 Somogy megyétől Zalához, 2 Somogy megyétől Fejérhez, 3 Somogy megyétől Baranyához, 4 Veszprém megyétől Somogyhoz, 5 Tolna megyétől Somogyhoz, 6 Veszprém megye, 7 Fejér megye, 8 Vas megye, 9 Zala megye 1950-től, 10 mai megyehatár, 11 megszűnt 1949-es megyehatár, 12 később megszűnt 1950-es megyehatár)

Járások 1950–1983 között

Somogy megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt kilenc járás (Barcsi, Csurgói, Igali, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatádi, Szigetvári és Tabi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Baranya megyéhez a Szigetvári járást, így 1950. február 1-jétől nyolc járás volt Somogy megye területén.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén megszűnt az Igali járás, új Siófoki járás alakult, továbbá a Lengyeltóti járás helyét székhelyének áthelyezésével a Fonyódi járás vette át. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Somogy megyében nyolc járás volt (Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Siófoki és Tabi).

Ezt követően 1983-ig a nyolcból négy járás szűnt meg: a Tabi 1968-ban (egy községét a Fonyódi járáshoz csatolták, a többit a Siófokihoz), a Csurgói 1970-ben (beolvadt a Nagyatádi járásba), a Fonyódi 1974-ben (felosztották a Marcali és a Siófoki járás között), végül a Barcsi 1978-ban (teljes területével az egyidejűleg várossá nyilvánított Barcs városkörnyékévé alakult). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki).

Városok 1950–1983 között

Somogy megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Kaposvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve a megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Egészen 1968-ig Kaposvár maradt a megye egyetlen városa. Ezután viszont 1983-ig további négy település kapta meg a városi rangot: Siófok (1968), Nagyatád (1971), Marcali (1977) és Barcs (1978).

Városkörnyékek 1971‑1983 között

Somogy megyében 1983-ig négy város körül alakult városkörnyék: Kaposvár (1973), Marcali és Siófok (1977), végül Barcs (1978) körül. Míg az előbbi három járásszékhely maradt városkörnyékközpontként is, addig a Barcsi járás Barcs várossá nyilvánításával egyidejűleg megszűnt és teljes területével átalakult a Barcsi városkörnyékké.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984 elején mind a négy járás (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki) megszűnt, a négy meglévő városkörnyék (Barcsi, Kaposvári, Marcali és Siófoki) mellé ötödikként csatlakozott a Nagyatádi, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (Boglárlelle, Csurgó és Tab), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott: Boglárlelle 1986-ban, Csurgó és Tab pedig 1989-ben. Végül a megye kilencedik városa Fonyód lett, szintén 1989-ben, ez azonban már nem lett városkörnyék-központ.

Önkormányzat és közigazgatás

A Megyeháza épülete Kaposvárott

Kistérségek

Somogy megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.):

Kistérség	Székhely	Terület (km²)	Lélekszám	Település
Balatonföldvári kistérség	Balatonföldvár	254,63	11 803	13
Barcsi kistérség	Barcs	696,47	25 427	26
Csurgói kistérség	Csurgó	496,20	17 970	18
Fonyódi kistérség	Fonyód	372,84	23 785	11
Kadarkúti kistérség	Kadarkút	531,96	21 021	23
Kaposvári kistérség	Kaposvár	1041,14	101 309	54
Lengyeltóti kistérség	Lengyeltóti	272,62	11 483	10
Marcali kistérség	Marcali	922,50	36 358	38
Nagyatádi kistérség	Nagyatád	647,07	27 434	18
Siófoki kistérség	Siófok	373,19	38 042	10
Tabi kistérség	Tab	427,24	13 864	24

Gazdaság

A megye mezőgazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton déli partja közelében található a kb. 3500 hektár területű dél-balatoni borvidék. Közel 4000 szőlősgazda 16 hegyközség területén termeli a szőlőt ezen a vidéken, ahol már a római korban is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt.

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. MOL Földgázszállító Zrt. (20)
2. Törley Pezsgőpincészet Kft. (176)
3. Agro-Centrál Bt. (486)

Turizmus

A siófoki hajókikötő

A megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a megyeszerte megtalálható gyógyfürdők jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a megye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék.

Épített örökség: a kulturális turizmus lehetőségei

Nevezetességek Dél-Dunántúl turisztikai régióban:

Kaposvár

Egyetemi város, püspökségi központ, Somogy megye székhelye. Figyelemre méltó létesítménye a Pannon Lovasakadémia. A Csiky Gergely Színház a Dunántúl egyik kivételes szépségű szecessziós épülete. Kaposvár belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert 220-nál is több eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A kaposszentjakabi városrészben állnak az 1061-ben alapított apátság romjai.

Szenna

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménynek, a népi építészetet bemutató falumúzeumnak köszönhetően 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott település. A Zselici Természetvédelmi Terület része.

Kaposmérő

A Kaposmérő és Bárdudvarnok közt található völgy a lovasíjászat központja, ahol ahol a 9. századi harcmodort idézik fel korhű jelmezekben. Évente két alkalommal itt gyűlnek össze a világ lovasíjászai. A helyszínen 160 éves kazah jurtát állítottak ki. Az íjkészítés mellett lovasíjász bemutatókra, rendhagyó történelemórákra is sor kerül a völgyben.

Andocs

A 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő Ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is láthatóak a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét a Szűz Mária szobrot, Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető.

Somogyvámos

A Krisna-völgy a Balatontól 30 km-re, Kaposvár irányában fekvő biofarm, vallási központ és idegenforgalmi látványosság mintegy 260 ha területen. Dísztavak, ligetek, arborétumok - több száz növény- és állatfajjal, biokertészet, méhészet és templom tekinthető meg. A Völgyben százötven Krisna-hívő szerzetes lakik, ők ökogazdálkodás révén, védikus életmóddal, önfenntartásra törekedve élnek itt.

A falu határában a szántóföld közepén áll a híres Árpád-kori romtemplom, a Pusztatemplom.

Nikla

Irodalmi jelentőségű hely, mely Berzsenyi Dániel, a "niklai remete" emlékét őrzi. A Berzsenyi-kúria ma múzeum, a költő életét, munkásságát mutatja be. Az udvarban még áll az a gesztenyefa, melyet maga Berzsenyi Dániel ültetett. Berzsenyi sírhelye ugyancsak Niklán tekinthető meg.

Gölle

Ugyancsak irodalmi emlékhely, itt született 1900. január 25-én Fekete István író, akinek 2004. augusztus 14-én hamvait is itt temették újra felesége kezdeményezésére, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…” Szülőháza ma emlékmúzeum.

Zselic (Somogy megyei települései) népi emlékei:

• Bőszénfa, Simonfa, (központja Kaposvár).

Nevezetességek Balaton régióban:

Somogyvár

Fő látnivalója a bencés monostor. A történelmi hagyomány szerint Géza fejedelem halálakor Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A Kupa-várhegyen végzett ásatások, amelyek során a vár teljes belső területét feltárták, azonban egyértelműen bizonyították, hogy a Kupa-várhegy nem lehetett Koppány székhelye. A feltárás során kiderült, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. 1991-ben nyitották meg a látogatók előtt.

Berzsenyi Dániel szobra niklai emlékmúzeuma kertjében

További műemlékek:

• Nagyberki – Vigyázó kastély
• Mosdós – kórház

Múzeumok:

• Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
• Zichy Mihály Emlékmúzeum, Zala
• Somogyfajszi Őskohó Múzeum
• Kunffy Lajos Emlékmúzeum, Somogytúr
• József Attila Emlékmúzeum, Balatonszárszó
• Latinovits Zoltán Emlékkiállítás, Balatonszemes

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus

Gyógyfürdők a megyében:

• Nagyatádi Termál Gyógyfürdő - Nagyatád: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 1997-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vízű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.

• Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő - Kaposvár: „Virágfürdő” fantázianéven szerepel. 1960-ban találták meg vízét és 1969-ben nyitották meg a létesítményt. Alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz táplálja medencéit magas bróm, jód illetve fluorid-ion tartalommal, főleg mozgásszervi panaszokat, reumatikus betegségeket trombózis utáni állapotot, izomhúzódásokat, izomgyengeséget, csonttöréseket, porcsérüléseket kezelnek vele. Alkalmas baleseti sérülések utókezeléshez és nőgyógyászati bántalmak ápolásához is. [1]

• Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ - Barcs: 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos víze 1317 m mélységből jut a felszínre, főleg mozgásszervi panaszok és gyulladások kezelésére alkalmas. [2]

• Igali Gyógyfürdő - Siófok- Igal: A fürdő 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíze jódos víz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele. [3]

• Csokonyavisontai Gyógy- és Strandfürdő - Csokonyavisonta: alkáli-hidrogén-karbonátos, magas jodid, fluorid és metakovasav tartalmú víze 1943-ban olajkutatás során jutott a felszínre. A gyógyvizet savtúltengés, emésztési zavarok, funkcionális epebántalmak, székrekedés, elfajulásos gerincbántalmak, nőgyógyászati idült panaszok, vesebetegségek és mozgásszervi problémák kezelésére ajánlják. [4]

Lásd még:

• Somogy megye turisztikai látnivalóinak listája
• Dél-Dunántúl turisztikai régió, Balaton turisztikai régió

Települései

Megyei jogú városok

• Kaposvár (67 979 fő (2011. jan 1.) +/-) (megyeszékhely)

Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)

Siófok (24 347 fő (2011. jan 1.) +/-)		Csurgó (5228 fő (2010. jan 1.) +/-)		Lengyeltóti (3295 fő (2010. jan 1.) +/-)
Marcali (11 664 fő (2010. jan 1.) +/-)		Fonyód (4886 fő (2010. jan 1.) +/-)		Kadarkút (2595 fő (2010. jan 1.) +/-)
Barcs (11 584 fő (2010. jan 1.) +/-)		Balatonlelle (4921 fő (2010. jan 1.) +/-)		Zamárdi (2366 fő (2010. jan 1.) +/-)
Nagyatád (11 050 fő (2010. jan 1.) +/-)		Tab (4396 fő (2010. jan 1.) +/-)		Balatonföldvár (2073 fő (2010. jan 1.) +/-)
Balatonboglár (5920 fő (2010. jan 1.) +/-)		Nagybajom (3465 fő (2011. jan 1.) +/-)		Igal (1290 fő (2010. jan 1.) +/-)

Községek, nagyközségek

Alsóbogát Andocs Ádánd Babócsa Bakháza Balatonberény Balatonendréd Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonőszöd Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonújlak Baté Bábonymegyer Bálványos Bárdudvarnok Bedegkér Beleg Berzence Bélavár Bodrog Bolhás Bolhó Bonnya Böhönye Bőszénfa Buzsák Büssü Csákány Cserénfa Csokonyavisonta Csoma Csombárd Csököly Csömend

Csurgónagymarton Darány Drávagárdony Drávatamási Ecseny Edde Felsőmocsolád Fiad Fonó Főnyed Gadács Gadány Gamás Gálosfa Gige Gölle Görgeteg Gyékényes Gyugy Hajmás Hács Háromfa Hedrehely Hencse Heresznye Hetes Hollád Homokszentgyörgy Hosszúvíz Iharos Iharosberény Inke Istvándi Jákó Juta Kapoly Kaposfő Kaposgyarmat Kaposhomok

Kaposkeresztúr Kaposmérő Kaposszerdahely Kaposújlak Karád Kastélyosdombó Kaszó Kazsok Kálmáncsa Kánya Kára Kelevíz Kercseliget Kereki Kéthely Kisasszond Kisbajom Kisbárapáti Kisberény Kisgyalán Kiskorpád Komlósd Kötcse Kőkút Kőröshegy Kutas Lad Lakócsa Lábod Látrány Libickozma Lulla Magyaratád Magyaregres Mernye Mesztegnyő Mezőcsokonya Mike

Miklósi Mosdós Nagyberény Nagyberki Nagycsepely Nagykorpád Nagyszakácsi Nágocs Nemesdéd Nemeskisfalud Nemesvid Nikla Nyim Orci Ordacsehi Osztopán Öreglak Ötvöskónyi Őrtilos Pamuk Patalom Patca Patosfa Pálmajor Péterhida Pogányszentpéter Polány Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Potony Pusztakovácsi Pusztaszemes Ráksi Rinyabesenyő Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép

Ságvár Sántos Sávoly Segesd Sérsekszőlős Simonfa Siójut Som Somodor Somogyacsa Somogyaracs Somogyaszaló Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyszil Somogyszob Somogytúr Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyzsitfa Szabadi Szabás Szántód Szegerdő Szenna Szenta

Szentbalázs Szentborbás Szentgáloskér Szenyér Szilvásszentmárton Szorosad Szólád Szőkedencs Szőlősgyörök Szulok Tapsony Tarany Taszár Táska Teleki Tengőd Tikos Torvaj Tótújfalu Törökkoppány Újvárfalva Varászló Várda Vése Visnye Visz Vízvár Vörs Zala Zákány Zákányfalu Zics Zimány Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál

Források

• Dél-Dunántúl turisztikai régió hivatalos portál
• Falvak.hu - Szenna
• Krisna-völgy

Külső hivatkozások

• A Somogy Megyei Önkormányzat honlapja
• Somogy megyei információs portál
• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
• http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es KSH adatai)
• Szentiványi Árpád: Somogyország - fényképek - Hetedhéthatár
• Somogy.lap.hu - linkgyűjtemény