Solar Probe +
 |
Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrrepülésről szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2011. december 9. |
 |
| Solar Probe + | |
 |
|
| A Solar Probe + | |
|
|
|
| Ország |  Egyesült Államok |
| Űrügynökség |  NASA |
| Küldetés típusa | Napszonda |
| Küldetés | |
| Célégitest | Nap |
| Indítás dátuma | 2018 augusztusa (tervezett) |
| Küldetés vége | 2022 (tervezett) |
| Hivatalos weboldal | |
A Solar Probe Plus (vagy Solar Probe +, azaz Napszonda Plusz) tervezett amerikai napszonda, melyet 2018 vége előtt a Nap légkörének tanulmányozására terveznek indítani. A Nap közelébe a Vénusz segítségével, hintamanőverekkel tervezik eljuttatni, hét megközelítés során egyre közelebb kerülve az égitesthez. A program megvalósítása 2008-ban „A” előkészítő fázisban volt.
A legnagyobb megközelítés alkalmával mintegy 7 millió km-re lesz a Nap felszínétől (ez a Nap sugarának kb. 9-szerese). A szonda 11 cm vastag és 2,4 m átmérőjű szén-kompozit hővédő pajzsának ki kell bírnia a 2000 °C fokos hőmérsékletet és a Nap közelségéből adódó rendkívül erős sugárzást. A szondát érő sugárzás itt kb. 500-szor erősebb, mint ami a Föld körül keringő szondákat éri.
A szonda tömege 612 kg.
A szonda energiaellátását folyadékhűtésű napelemmel oldják meg, amit a hővédő pajzs mögé lehet mozgatni, ha a sugárzás túl erős lenne. A perihéliumban a Nap átmérője 23-szorosa a Földről látszónak.
A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja két kérdés a Nappal kapcsolatban, amikre eddig nem találtak választ: a napkorona túl magas hőmérséklete és a napszél felgyorsulása.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Feladatok
[szerkesztés] Rejtély 1.: a napkorona hőmérséklete
A Nap felszínén a hőmérséklet körülbelül 6000 °C fok. Azt lehetne várni, hogy a Naptól távolodva a hőmérséklet csökken, a valóságban azonban emelkedik. A Nap külső légkörének, a napkoronának nagyjából 1 millió C fok a hőmérséklete. Erre a magas hőmérsékletre a tudósok 60 éve keresik a magyarázatot, azóta, hogy első alkalommal azt sikerült megmérni.
[szerkesztés] Rejtély 2.: a napszél sebessége
A Nap millió km/h sebességgel lök ki magából elektromosan töltött részecskéket, ez a napszél, ami a bolygókra, aszteroidákra és üstökösökre az egész Naprendszerben hatást gyakorol. Érdekes azonban, hogy a Nap közelében nem lehet érzékelni a napszél keletkezését, holott a bolygók között már viharos sebességgel áramlik. A forrás és a megfigyelt helyek között valahol valami felgyorsítja a napszelet, amitől az óriási sebességét nyeri. A kérdés az, hogy mi ez a hatás, ami a napszél sebességét adja?
[szerkesztés] Műszerek
A rakomány nagyrészt műszerekből fog állni: magnetométer, plazmahullám-érzékelő, por-érzékelő, elektron- és ion-analizátorok.
A szonda egyedi műszere a „Hemispheric Imager”, ami lényegében egy olyan távcső, amivel 3D-s, vagyis térbeli képeket lehet készíteni a napkoronáról. Ezt a technikát napkorona-tomográfiának nevezik, és az a különlegesség teszi lehetővé az alkalmazását, hogy a szonda részben magában a napkoronában fog haladni és mozgása közben képeket tud készíteni a napkoronában lévő kitörésekről és áramló felhőkről.
[szerkesztés] Napciklus, napvihar
2018-as valószínű felbocsátása után a szonda a fő küldetését a 25. napciklus elején kezdi meg és az előrejelzett 2022-es maximuma körül fejezi be. Ez lehetővé teszi a szonda számára, hogy a napkoronából és a napszélből a napciklus különböző fázisaiban vegyen mintát. Ugyancsak várható, hogy a küldetés vége felé számos napvihart fog megtapasztalni. Bár ez igencsak veszélyes, előre tervezett veszélyről van szó: a tudósok azt szeretnék kideríteni, hogy a legveszélyesebb részecskék hogyan jönnek létre a napkoronában; a szonda épp ezek miatt lesz ott.
Jó esetben a Solar Probe Plus képes lesz megfigyelni a keletkezés folyamatát, aminek ismeretében pontosabban előre jelezhetők lesznek a pusztító napviharok, amik elsősorban az űrhajósok egészségét és a műholdak épségét rongálják, de a Földön lévő energiaellátási- és kommunikációs vonalakat is tönkretehetik.
[szerkesztés] A Vénusz szerepe
A napkorona többszöri megközelítését a Vénusz mellett végrehajtott hintamanőverek teszik lehetővé, amik segítségével módosítják a szonda pályáját, egyre közelebb vezérelve a Naphoz, illetve magához a koronához. A szonda hat év alatt hét alkalommal fog elrepülni a Vénusz közelében.
Járulékos haszonként a műszerekkel jól felszerelt szonda az elhaladások során ismereteket fog gyűjteni a Vénuszról is.
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Solar Probe Plus
- Solar Probe Plus a NASA honlapján
- Solar Probe+ to Plunge Directly into Sun's Atmosphere (2010-09-02) (2010-09-03)
[szerkesztés] Lábjegyzetek
|
|||||||
