Berat megye
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
1 – Berat kerület
2 – Kuçova kerület
3 – Skrapar kerület
Berat megye (albánul Qarku i Beratit) Albánia tizenkét megyéjének egyike. A Berat, Kuçova és Skrapar kerületekből álló közigazgatási egység székhelye Berat.
Tartalomjegyzék |
Történelem [szerkesztés]
Antipatrea ókori görög polisz volt Epiruszban. Ez ma Berat.
A Római Birodalom bukása után Berat város és környéke a Bizánci Birodalom ingatag határvidékéhez tartozott, ismételten szenvedett a szlávok és más népek inváziójától. A bizánci időszakban Pulcheriopolis volt a város neve.
A bolgárok a 9. században, Simeon cár idején foglalták el a várost. Ők a Beligrad (Fehérvár) nevet adták neki.
A 13. században Berat ismét a Bizánci Birodalom része volt. 1345-ben a város szerbek kezébe került.
A Török Birodalom 1450-ben foglalta el Beratot és 1912-ig tartotta. A török uralom idején a város neve törökül kezdetben Arnavut Belgradı volt, majd Berat.
A török kor kezdetén Berat súlyos hanyatlást élt át. A 16. század végére csak 710 ház állt itt. A XVII. században azonban újraéledt, a török Balkán nagy kézműipari központja lett, különösen fafaragói voltak híresek.
A 19. században Berat fontos szerepet játszott az albán nemzeti ébredésben. A 19. század végi albán nacionalista szövetség, a Prizreni Liga fő bázisa a város volt. 1944 novemberében itt alakult meg Albánia ideiglenes kormány a kommunisták vezetésével. Ezzel kezdődött Enver Hodzsa diktatúrája.
Kerületek [szerkesztés]
Berat kerület (Rrethi i Beratit) [szerkesztés]
A kerület népessége 130 000 fő (2005, becslés), területe 915 km², székhelye, gazdasági és kulturális központja az ország egyik legszebb városa, a történeti levegőjű Berat. Egyéb városai Poliçan és Ura Vajgurore. A Myzeqe síkjától délre, a dél-albániai hegyvidék előterében, az Osum alsó folyása mentén fekszik. Keleti részén emelkedik az ország egyik legismertebb hegye, a Tomorr. Noha az Osum völgyében az elmúlt századokban fontos karavánút húzódott, a kerületen ma észak–déli irányú jelentős főút nem halad át, egyedül Berat városa van összeköttetésben Közép-Albániával. Agrárterület, sok helyütt modernizált mezőgazdasági üzemekben folyik a termelés, különösen jelentős a szőlőtermesztés.
Kuçova kerület (Rrethi i Kuçovës) [szerkesztés]
A kerület népessége 35 000 fő (2005, becslés), területe 112 km², székhelye Kuçova. Egyéb városai Kozara és Perond. A Myzeqe síkjának délkeleti peremén terül el, nyugatról az Osum, északról a Devoll folyása határolja. Az albán kőolajfeldolgozás fellegvára, maga Kuçova városa is szovjet segítséggel épült fel az 1950-es években, a szocialista várostervezés albániai példája. Mára az olajkitermelés volumene visszaesett, a korábbi ipari tevékenység jóformán megszűnt, erősen szennyezett környezetet hagyva maga után.
Skrapar kerület (Rrethi i Skraparit) [szerkesztés]
A kerület népessége 30 000 fő (2005, becslés), területe 775 km², székhelye Çorovoda. A dél-albániai hegyvidék északnyugati peremén, az Osum felső folyása mentén fekszik. Alacsony népsűrűségű, viszonylag elzárt terület, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak. A skrapari raki a legízletesebbek közé tartozik az országban.
|
|||||||||
