Skarlátbatla
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Eudocimus ruber (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Skarlátbatla témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Skarlátbatla témájú médiaállományokat. |
A skarlátbatla vagy skarlát íbisz (Eudocimus ruber) a madarak osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe és az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
Dél-Amerika északi része, Venezuelától Délkelet-Brazíliáig. Folyótorkolatok, lapályok, mangrove mocsaraknál él.
Trinidad és Tobago nemzeti madara[1], a vöröstorkú erdeityúkkal együtt (Ortalis ruficauda) az ország címerében is szerepel.
[szerkesztés] Megjelenése
Magassága 56-61 centiméter, testtömege 650 gramm. A gázlómadarak között ritka a feltűnő színű madár, ez a faj viszont skarlátvörös színben tündököl, mely teljesen elüt környezetétől. Színét a tollazatába beépülő, alacsonyabb rendű vízi élőlényekből álló táplálékában levő karotinoidoktól kapja. Állatkertekben nem megfelelő táplálás esetén a színe megfakul. Csőre hosszú és görbe, ami megkönnyíti a táplálkozását. Lábujjai között vékony úszóhártya feszül. Szeme és a farokvége fekete. A nemek hasonlóak.
[szerkesztés] Életmódja
Nagyobb csapatokban vadászik, amelyek száma több száz is lehet. Rákokat, puhatestűeket, kis halakat és rovarokat fogyaszt, a sekélyebb vízekben. Lefelé hajló csőrével turkál az iszapban rákok és férgek után.
[szerkesztés] Szaporodása
Nagy telepekben, fészkét gallyakból a fák csúcsára készíti. A fészekalj 1-3 tojásból áll, a költésidő 21-23 nap. A fiatal madarak barnás tollruhát hordanak és vörös tollruhájuk csak második életévükre fejlődik ki teljesen, és három évesen számítanak felnőtt madárnak. A kifejlett madarak akár 20 évig is élhetnek.
[szerkesztés] Egyéb
Színpompás külseje miatt kedvelt állatkerti faj. Mivel jelenleg nem számít közvetlenül veszélyeztetett fajnak, így tenyészprogrammja sincs és anélkül a madarat csak megvásárolni tudják az egyes állatkertek. Szaporodási rátája viszont nem túl nagy, ezért a skarlát íbisz igen drága fajnak számít. Emiatt nem a legelterjedtebb fajok egyike, Magyarországon is csak a Budapesti Állatkertben él egy kis csapata.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Forrás
-
- Mek.oszk.hu
- Magyar neve: A Bizottság 407/2009/EK rendelete (2009. május 14.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról

