Sisu K–44

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sisu K–44
Billenőplatós Sisu K–44SP
Billenőplatós Sisu K–44SP
Gyártási adatok
GyártóOy Suomen Autoteollisuus Ab
Gyártás helyeKaris, Finnország
Gyártás éve1959–1965[1]
Modellvariánsoka legfontosabbak: billenőplatós és faszállitásautó
A(z) K–44SU, K–44SV, K–44ST, K–44SP és K–44BP modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz7945–10 495 mm
→ táblázat
Szélesség2320 mm[2]
Magasság2 750 mm[2]
Tömeg5400–6750 kg
→ táblázat
Tengelytáv3600–5400 mm + 1150 mm→ táblázat
Üzemanyaggázolaj[3]
Üzemanyagtartály120 l (opcionálisan 200 l)[4]
Teljesítmény
MotorLeyland hathengeres soros dízelmotor[3]
Teljesítmény85,8–156,7 kW
→ táblázat
Max. nyomaték382–765 Nm
→ táblázat
Átlagfogyasztás214–228 g/kWh
→ táblázat

Kapcsolódó modellek
Sisu K–26, Sisu K–34, Sisu K–40
A Wikimédia Commons tartalmaz Sisu K–44 témájú médiaállományokat.

A Sisu K–44 háromtengelyes, 4×4+2 hajtásképletű tehergépkocsi, melyet a finn Suomen Autoteollisuus (SAT) nehézgépjármű-gyártó cég gyártott 1959-től 1965-ig. A járművet leggyakrabban faszállításra és földmunkákra alkalmazták. A K–44 kiváló kapaszkodóképességéről volt ismert. A megengedett legnagyobb terhelhetősége 7800 és 11 750 kg között volt, pótkocsival ezt 20 000 kg-ig lehetett növelni. A Leyland dízelmotorokkal ellátott K–44 teljesítménye 85,8–156,7 kW között mozgott. A K–44-t a K–145-ös modell követte.

Tervezés[szerkesztés]

Az 1960-as években Finnországban az egytengelyes nyergesvontatókat használták általánosan elterjedten farönkök szállítására. A meglévő 4×4-es hajtásképletű Sisu K−40 tehergépkocsik maximális tengelyterhelését gyakran túllépték a fakitermelés munkák során. A probléma megoldására egy további, nem hajtott harmadik tengelyt építette be, így a hátsó futómű ikertengelyes kialakítású lett.[5] Az új modell, az 1959-bevezetett Sisu K−44 volt, választható motorokkal mind a középes (Kontio),[6] mind a nehéz teherbírású (Jyry) változatok számára.[7] A K−44 első tengelye és az osztóműve a korábbi K−40-ből, míg az ikertengely első, hajtott tengelye a K−34-ből származott.[4] Ezt a futómű megoldást, az ún. 4×4+2, hajtásképletet csak ritkán alkalmazták Finnországon kívül. A Vanajan Autotehdas, a SAT fő belföldi versenytársa azonban már egy évvel korábban elkészített egy hasonló hajtáskonfigurációjú járművet.[7]

Jellemzők[szerkesztés]

A Sisu K–44 a kifejezetten nehéz terepen való használatra tervezték. A jármű változatos terepen is jó tapadóképességgel rendelkezett. Meredek lejtőn a tapadást segítette a hátsó ikertengelyes futóművön alkalmazott speciális megoldás, hogy a hátsó nem hajtott tengelyt fel lehetett emelni, így a hajtott tengelyre eső nagyobb terhelés nagyobb tapadást biztosított. μ=0,65-ös súrlódási együtthatón mellett 86%-os lejtővel is megbirkózott. Egy hasonló 6×4-es hajtásképletű modell 55%, egy 6×2-modell csak 29%-os lejtőmászó képességgel rendelkezett.[7]

A K−44 27%-kal volt drágább, mint az azonos kapacitású, de nem hajtott mellső tengellyel rendelkező 6×2-es Sisu K−34.[7]

A korai Kontio-Sisu K−44SU-ban a Leyland O.375 motort használták, amely az O.350 továbbfejlesztett változata volt. Utóbbi már jó hírnevet szerzett magának a Sisu járműveiben építve az 1950-es évek elején. Az O.375 jellemzői tovább növelték a Leyland motorgyártói tevékenységének elismertségét. Az 1962-ben bevezetett O.400-as motorral azonban már kevésbé voltak elégedettek az üzemeltetők. Jellemző hibája volt a vékony hengerperselyeken jelentkező repedések, és a persely elválása a blokktól. Habár ezt a hibát később kiküszöbölték, az O.400-as motorok miatt mind a Sisu, mind a Leyland hírneve csorbult.[8]

Az erős és megbízható Leyland O.680 motor alkalmazása a nehéz Jyry K–44 modellben a Sisu számára piacvezető pozíciót biztosított a finn nehéz közúti szállítmányozásban. 1963-ban a Jyry modellbe épített új O.680 Power Plus motorok miatt újabb problémák keletkeztek. Az első Power Plus motorokat a Sisunál alkalmazták, de a motorok a prototípusokra jellemző gyermekbetegségekkel rendelkeztek.[9]

Alkalmazása[szerkesztés]

Sisu K-44ST annak jellegzetes használat, favontatás terepen.

Habár a K−44-est eredetileg farönk szállító félpótkocsik vontatására tervezték, de a jó terhelhetősége miatt hamar elkezdték használni a hagyományos félpótkocsik vontatására is.[5]

Néhány leszerelhető platóval ellátott Jyry változatot szállítottak a finn hadsereg részére is.[10]

Műszaki adatok[szerkesztés]

Motor[szerkesztés]

A K-44 öt különböző motorral volt kapható, amelyek a Leyland Motors gyártott. A korábbi közepes teherbírású Kontio osztályú K–44SU-t 85,8 kW-os Leyland O.375 motor hajtotta.[6] Ezt váltotta fel 1962-ben, ami után a K-44 Kontio szállították egy erősebb 100,7 kW Leyland O.400 motorral, amely már 18%-kal nagyobb teljesítmény és 15%-kal nagyobb nyomaték, de a hengerűrtartalma csak 6%-kal nagyobb.[8]

A nehézsúlyú Jyry-osztályban a K-44ST ellátva Leyland 109,7 kW O.600 motorral van, míg a K-44SP jött a 123,1-kW Leyland O.680-val.[6] A később Jyry-modellek álltak rendelkezésre a 156,7 kW-os Leyland O.680 Power Plus motorral.[11]

Minden hajtómű hathengeres közvetlen befecskendezésű soros dízelmotorok a száraz hengerperselyekkel. A könnyűfémes dugattyúk három nyomásgyűrűvel és két olajgyűrűvel. A főtengely hordozzák hét főcsapágyakkal. A befecskendező szivattyú és a 24-voltos elektromos rendszert CAV-szállította. A hajtóműhajtott kompresszor alapfelszereltség van.[3]

Motoradatok K-44SU Kontio K-44SV Kontio K-44ST Jyry K-44SP Jyry K-44BP Jyry
Gyártó és modell Leyland O.375[7] Leyland O.400[12] Leyland O.600[3] Leyland O.680[3] Leyland O.680 Power Plus
Motor típuskód
(SAT nómenklatúra)
AMU[13] AMV[14] AMT[3] AMP[3] BMP[15]
Leírás hathengeres soros dízel[16] hathengeres soros dízel[12] hathengeres soros dízel[3] hathengeres soros dízel[3] hathengeres soros dízel[5]
Hengerűrtartalom 6160 cm³[16] 6540 cm³[12] 9800 cm³[3] 11 100 cm³[3] 11 100 cm³[5]
Max. teljesítmény 85,8 kW /2400 1/min[16] 100,7 kW /2400 1/min[12] 109,7 kW /2100 1/min[3] 123,1 kW /2100 1/min[3] 156,7 kW /2000 1/min[5]
Max. nyomaték 382 Nm /1100 1/min[16] 441 Nm /1600 1/min[12] 583 Nm /1100 1/min[3] 665 Nm /1100 1/min[3] 765 Nm /1200 1/min[5]
Kompresszióviszony 16:1[16] 16:1[12] 15,75:1[3] 15,75:1[3] 15,75:1[5]
Fajlagos fogyasztás 228 g/kWh[17] 228 g/kWh[14] 214 g/kWh[3] 214 g/kWh[3] 228 g/kWh[15]

Erőátvitel[szerkesztés]

A Sisu K−44SU alváza a motorral és erőátvitellel. 1 = motor (Leyland O.375); 2 = fősebességváltó; 3 = osztómű; 4 = tandem hajtott tengelye.

Tengelykapcsoló és sebességváltók[szerkesztés]

A 412 mm átmérőjú száraz, egytárcsás tengelykapcsolót gumielemekből álló torziós csillapítással látták el.[3] A korai Kontio modellek ötfokozatú fősebességváltóval,[18] a nehéz Jyry járművek hatfokozatú váltóval voltak felszerelve, utóbbinál a hatodik fokozat gyorsító áttételt biztosít. A sebességváltó nem szinkronizált, a fogaskerék fogainak élletörése azonban segítette a könnyebb kapcsolást. A segédhajtómű további funkciókat biztosító berendezésekhez biztosított mechanikai kihajtást, mint például a járműhöz opcionálisan kínált platóemelő mechanizmus.[3]

A hajtómű a középsúlyú Kontio modellt megváltozott 1962-ben, amikor a 85,8-kW-os Leyland O.375 motort helyére a 100,7-kW-os O.400 erőforrás jött. Annak ellenére erősebb, az új motor elérte a maximális teljesítménye sokkal magasabb fordulatszámon, és a maximális nyomaték 1600 1/min-el volt, az előző 1100 1/min helyett. Az új motor nagyon különböző nyomatékgörbével és azért az új áttételi arányok szükséglet; a Kontio megkapott a hatsebességes váltót, amelyben az alsó sebességek nagyobb áttételi szám, mint a korábban használt ötsebességes váltóban. Az áttételi szám a legnagyobb sebességgel megközelítőleg azonos a régi ötsebességes és az új hatsebességes váltóval.[18]

Az osztómű, amelyben a nyomatékelosztó, a fő sebességváltó és a tandem tengely között található. Ez megosztja a nyomatékot a fősebességváltóról az első tengelye és a hajtott hátsó tengelye között. Az osztómű tartalmaz egy kétlépcsős reduktort[3] és a hosszanti differenciáltat.[4] Két változata osztómű kapható volt, mely kissé eltérő alacsony áttételi számmal. Az "AVV" egy lassú aránya 2.48:1 magában foglalja, míg az "AVD" áttételi számmal 2.47:1 van. Amikor a feltérképezési felszerelés használata, az első tengelyre van kapcsolva.[3] Az "AVD" egy bolygókerekes hajtóművel, amely osztja a nyomatékot az aránnyal 23:77 az első tengely és a hajtott hátsó tengely között.[19]

Tandemtengely[szerkesztés]

Sisu K-44 tandemtengelye.

A tandem legelső tengelye hajtott. Ha teljes terhelése, a hajtott tengelyen mintegy 62%-át a tandem tengely tömege. A hátsó, nem-hajtott tengely kapcsolódik a hajtott tengelybe egy egyszerű mechanizmus, amelyben[4] a 3,5 hüvelyk széles és 1 500 mm hosszú[2] laprugók és a billenő karját. Amikor a nyomaték átvitele a hátsó tengely nagyobb lesz, a mechanizmus automatikusan eltolja a terhelést el a nem hajtott tengelyről a hajtott tengelyre, és javul a tapadást amikor a legnagyobb szükség van. Több terhelés lehet átutalni a hajtott tengelyre manuálisan egy elektrohidraulikus rendszerrel. Az üzemanyag-fogyasztás és a gumi kopását csökkentésére, a nem-hajtott hátsó tengelyt lehet emelni teljesen a földről míg terheletlen vezetés. Csak a két tengellyel vezetés csökkenti is a K-44 fordulási sugarat.[4]

A kerékmérete 7,5-20", és minden kerék tartja a helyén tíz anyával.[20] Mindkét tengely a tandemban ellátva vannak. A duplakerekek hagyományos, eltekintve a K-44ST, amelyben a nem-hajtott leghátsó tengely csak egyszeri kerekekkel felszerelt.[7]

A tandem normális tengelytávja 1 150 mm;[2] az alternatív 1 200 mm-es és 1 270 mm-es tengelytávok is megjelennek a gyártó adatlapjain.[21]

A korai K-44-sek tandem hajtott tengelyek azonos a közép-súly Kontio- és a nehéz Jyry-változatokban. A tengely, SAT-tervezte típus ATK, alapozza a gyártó elején 1950-es években bemutatták típus ATD-tengelyt, ami a korábbi Sisu-modellekben használták. Az ATK bizonyult tartós a Kontio-modellekben, de a Jyry nagyobb hatalma már túl sok volt érte, és ez okból SAT kifejlesztett a korai 1960-as években erőteljesebb hajtott tengelyt, típus BTK-t, a nehezebb változatoknak.[22]

A tengelyház a kialakult acélból készült hegesztett konstrukció.[4] A műnél a hipoid-fogaskerekekkel.[2]

Első tengely[szerkesztés]

A K-44-ben a kettős áttételű hajtott mellsőtengely van a reteszelhető differenciállal.[4] A kormánycsuklók kúpgörgős csapágyakkal támogatja, és a féltengelyek homokinetikus ízületekkel. A kerékagy a bolygókerekes hajtóművel,[3] amely lehetővé teszi a magasabb hasmagasságot, mert így a differenciál lehetett volna kisebb megmérni. Az első felfüggesztés a 3,5 hüvelyk széles és 1 500 mm hosszú laprugókkal és teleszkópos lengéscsillapítókkal.[2] A kerék mérete 8,0-20", és mindenkettő kerék a tíz anyával helyén tartja.[20]

Fékek[szerkesztés]

A korábbi modellek fel van szerelve hidraulikusan működtetett és pneumatikus segített dobfékekkel.[2] A későbbi K-44-k az S-kulcsos fékekkel, melyek az SAT saját tervezés vannak. SAT hirdetett, hogy a fékek voltak különösen robusztus és stabil miatt az öntött acél cipőjet és a vastag rögzítés csapoka.[4] A kézifék mechanikusan működik ellen fékdob, amely fel van szerelve közvetlenül az átvitelre.[2]

A kéziműködtetésű pneumatikus pótkocsi fékrendszer és a kipufogógáz fék választható kiegészítő voltak.[2]

Vezetőfülke és egyéb berendezések[szerkesztés]

Jyry-Sisu K-44BP az úgynevezett trópusi radiátorral, egy jobb motor hűtése érdekében.

A szabványos vezetőfülkében a vezető és két utas számára volt ülés. Mint lehetőség, rendelkezésre állt a kiterjesztett fülke egy ággyal. A fülke felületei kárpitozott és szigetelt. A fűtési rendszer magában levegő fúvókák, különösen a szélvédő páramentesítésére. A műszerfal tartalmaz egy sebességmérő a kilométerszámlálóval, valamint egy árammérő, és mérők a víz hőmérsékletére, olajnyomásra, üzemanyag szintre és a légnyomás külön mind a fékezéskörökre. Van is egy külön riasztó fény, ami indít, hogy túl alacsony a légnyomás, vagy túl hosszú a fékműködtető löketje.[20]

A légfékek működnek a motorhajtott kompresszorral, ami szintén adagol a hidraulikus fékkör szervót. A kompresszor rendszer tartalmaz továbbá egy szűrőt, egy 40 literes nyomását tartályt a vízelvezető szeleppel, fagyásgátló rendszert, valamint egy szelepet és egy tömlőt a gumi felfújásához.[2]

A fordulatszámmérő és a tachográf opcionálisan voltak. A hidraulikus szervokormányrendszer opcionálisan kapható volt a féreg típusú kormányműre.[20]

A 12-voltos elektromos rendszer tartalmaz két 135-Ah akkumulátor. A kézi működtetésű megszakító benne van a fülkében.[20]

a 120-literes üzemanyagtartály a fülke alatt helyezkedik, a jármű bal oldalon. A 200-literes tartály opcionálisan rendelkezésre állt.[20]

Szintén opcionálisan egy első csörlő a 8-10 tonna kapacitással, ami működik a reduktorból egy többcsuklós tengely és egy csigakerék át. A csörlő iránya megfordítható a reduktorból.[20]

Méretek és tömegek[szerkesztés]

Az össztömegék az alábbi táblázatban a kortárs finn jogszabályok megfelelnek, és nem feltétlenül ugyanazok vannak, mint a gyártó saját szerkezeti értékeket.

Az össztömeg nőtt még mindig 1967-ben, amikor a K−44 termelése már befejeződött. Bizonyos kijelölt célból, például a közúti építkezéseken, a maximális 21 500-kg össztömege lehet megengedett a nehéz Jyry K−44-nek a különleges engedéllyel.[23]

Alvázverzió per tengelytáv 3600 mm + 1150 mm 4000 mm + 1150 mm 4150 mm + 1150 mm 4500 mm + 1150 mm 5400 mm + 1150 mm
Méretek
Hossz (K−44SU[24]/SV) 6760 mm 7160 mm 7660 mm
Hossz (K−44ST)[2] 7945 mm 8445 mm 8995 mm 10 495 mm
Hossz (K−44SP[2]/BP) 7945 mm  645 mm 8995 mm 10 495 mm
Kontio tömege
Saját tömeg (K−44SU[13]/SV) 5400 kg 5620 kg 5680 kg
Össztömeg (K−44SU[13]/SV) 13 600 kg 14 200 kg 14 200 kg
Jyry tömege
Saját tömeg (K−44ST)[20] 6200 kg 6175 kg 6175 kg 6200 kg
Össztömeg (K−44ST)[20] 14 000 kg 14 800 kg 14 800 kg 14 800 kg
Saját tömeg (K−44SP[20]/BP) 6440 kg 6400 kg 6650 kg 6750 kg
Össztömeg (K−44SP[20]/BP) 17 400 kg 16 000 kg 18 400 kg 18 400 kg

Az összetömege Sisu K−44SP egy kéttengelyes Sisu FA−22 vagy FA−32 pótkocsival adták 30 000 kg 1962-ben. A maximális hasznos teher volt majd akár 20 000 kg.[21]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Sisu K-44
A Wikimédia Commons tartalmaz Sisu K–44 témájú médiaállományokat.
  • Sisu, 2. kiadás, Ajoneuvot Suomessa (finn nyelven), Tampere: Apali Oy. ISBN 978-952-5877-05-2. Hozzáférés ideje: 2013. június 16. 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1981) „Sisu tuotteiden syntymävuodet”. Sisuviesti (2./1981), 23. o, Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 16.)  
  2. a b c d e f g h i j k l Sisua.net – Sisu K-44ST ja K-44SP; Jyry-Sisu (4×4+2) 2. oldal. Oy Suomen Autoteollisuus Ab. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 16.)
  3. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x Sisua.net – Sisu K-44ST ja K-44SP; Jyry-Sisu (4×4+2) 1. oldal. Oy Suomen Autoteollisuus Ab. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 16.)
  4. a b c d e f g h (1962) „Jyry-Sisu -sarja”. Sisu-Uutiset (4./1962), 13–14. o, Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 16.)  
  5. a b c d e f g Mäkipirtti: Sisu K-40 4×4. 54–55. o.
  6. a b c Mäkipirtti: Sisu K-44 4×4+2. 44. o.
  7. a b c d e f Mäkipirtti: Sisu Jyry 4×4+2. 64–69. o.
  8. a b Mäkipirtti: K-sarjan Kontiot. 36. o.
  9. Mäkipirtti: Jyryn moottorit. 51. o.
  10. (1962) „Vaihtolava-autoja eri tarkoituksiin.”. Sisu-Uutiset (12./1965), 14. o, Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 19.)  
  11. Mäkipirtti: Sisu K-42 6×6. 71. o.
  12. a b c d e f Mäkipirtti: Sisu UM-138 erikoisen matala. 71. o.
  13. a b c (1960) „Sisu K-44SU (4×4+2) nelipyörävetoinen kuorma-auton alusta teliakselistolla – etuakselisto ja telin etummainen akselisto vetävä / tekniset tiedot”. Ein Eredeti fénymásolt brosúra, 6. o, Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 19.)  
  14. a b (1963) „Sisu K-137SV ohjekirja”. Használati utasítás (116/1263), Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 19.)  
  15. a b (1966) „Sisu K-149BP ohjekirja”. Használati utasítás (140/1066), Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 19.)  
  16. a b c d e Mäkipirtti: Sisu K-34 6×2. 45. o.
  17. (1960) „Sisu K-26SU (4×4) Kontio-Sisu”. Eredeti fénymásolt brosúra, 4. o, Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 19.)  
  18. a b (1962) „Miksi Kontio-Sisussa on uusi vaihteisto?”. Sisu-Uutiset (12./1963), 10. o, Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 20.)  
  19. (1960) „Jakovaihteistot AVD 03 ja 04”. SAT service bulletin (1960-09-20), Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 23.)  
  20. a b c d e f g h i j k Sisua.net – Sisu K-44ST ja K-44SP; Jyry-Sisu (4×4+2) 3. oldal. Oy Suomen Autoteollisuus Ab. [2014. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
  21. a b (1962) „Taulukko 1. Tärkeimmät Kontio- ja Jyry-Sisu -autot v. 1962; Taulukko 2. Tärkeimmät Sisu-perävaunuyhdistelmät v. 1962.”. Sisu-Uutiset (4./1962), 14–15. o, Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 25.)  
  22. Mäkipirtti: K-sarjan Jyryt. 46–47. o.
  23. (1967) „Taulukko 1.”. Sisu-Uutiset (1–2./1967), 16. o, Kiadó: Oy Suomen Autoteollisuus Ab. (Hozzáférés: 2013. június 28.)  
  24. Sisua.net – Nelipyörävetoinen kuorma-auto K-44SU sivulta katsottuna.. Oy Suomen Autoteollisuus Ab. [2015. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
  • Autó Autóportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap