Walter Scott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sir Walter Scott szócikkből átirányítva)
Walter Scott
Sir Walter Scott - Raeburn.jpg
Henry Raeburn (1756–1823) festménye
Élete
Született 1771. augusztus 15.
skót Edinburgh
Elhunyt 1832. szeptember 21. (61 évesen)
skót Abbotsford
Nemzetiség skót
Pályafutása
Jellemző műfajok történelmi regény
Irodalmi irányzat romantika
Fontosabb művei Ivanhoe
Waverley
Rob Roy
Puritánok utódai
Sir Walter Scott Signature.jpg
Walter Scott aláírása

Walter Scott (Edinburgh, 1771. augusztus 15. – Abbotsford, 1832. szeptember 21.) skót költő, regényíró, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban a regénytechnika megújításában és a realista táj- és környezetábrázolásban alkotott maradandót.

Alig van olyan műve, amit ne zenésítettek volna meg operaként.

»Az önző csak magának élt, de végül átok ült reá. A mélybe kétszer szállt alá, nyom nélkül fedte el a rög, lelkéért senki nem könyörög.«

„A múlt század elején nem volt nála kapósabb író. Senkinek sem volt több olvasója és senkit sem fizettek jobban.”Voinovich Géza
„Shakespeare után ő az az angol író, aki legnagyobb hatással volt az egyetemes irodalomra.”Szerb Antal

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Scott skót nemesi családból származott, apja ügyvéd volt, s ő is annak készült. Gyermekkori betegsége következtében az egyik lába lebénult. Az Edinburgh-i Egyetemen jogot tanult, majd apja nyomdokaiba lépve ügyvédnek állt.

Irodalmi pályáját a balladaköltészet tanulmányozásával kezdte, majd fordításokkal folytatta. 1799-ben megjelent népballada-gyűjteménye. Később regényeivel igen sokat keresett és felújította a régi feudális nemesség életmódját. 1818-ban bárói rangot kapott s különböző előlegeket vett fel további regények megírására. Társkiadóként részt vett saját művei kiadásában.

1825-ben súlyos anyagi veszteségek érték, s ezután már csak azért dolgozott, hogy hitelezőit kielégítse. Ez idő tájt derült fény arra is, hogy pályája elején számos történelmi regényt írt álnéven. 1827-ben megjelentette Napóleon életrajzát kilenc kötetben. 1832-ben utat tett a Földközi-tengeren. Nápolyban rosszul lett, majd hazatérve otthonában meghalt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi regényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akkor fordul el a verses elbeszéléstől, mikor feltűnik vetélytársa, Byron. Új műfajt alkot a történelmi regény megteremtésével, világhírét is ennek köszönheti. Regényei középpontjában nem a történelem, hanem a regényes szerelem áll. Mindez azonban határozott, hiteles történelmi háttér megrajzolásával, korfestéssel jár. Tipikus eszköze a sajátságosan romantikus elem: a csoda (wonder), az a csoda, amit a hősök annak hisznek. Scott meglehetősen régészi beállítottságú volt, szenvedélyesen gyűjtötte a különböző középkori tárgyakat, tanulmányozta a szokásokat. Az emberek lelki életének leírásával azonban még nem foglalkozott.

angol és európai középkori regényei:

  • Ivanhoe (1820)
  • A kolostor (1820)
  • Kenilworth (1821)
  • Quentin Durward (1823)
  • Keresztes vitézek történetei – A jegyesek, A talizmán (1825)

skót történelmi művei:

  • Marmion (1808) – elbeszélő költemény
  • A tó hölgye (1810) – elbeszélő költemény
  • Waverley (1814) – regény
  • Rob Roy (1818) – regény
  • Puritánok utódai - regény
  • Midlothian Szíve (1818) – regény
  • A lammermoori nász (1819) – regény
  • Puritánok utódai
  • Nigel jussa
  • Redgauntlet (1824) – regény
  • A fekete törpe – regény

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Scott témájú médiaállományokat.