Simonyi Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simonyi Zsigmond
SzületettSteiner Zsigmond
1853. január 1.
Veszprém
Elhunyt1919. november 22. (66 évesen)
magyar 1919-1946 Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Zsigmond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Simonyi Zsigmond, születési nevén Steiner Zsigmond[2] (Veszprém, 1853. január 1.Budapest, 1919. november 22.)[3] eszperantista, nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Simonyi Jenő földrajzi szakíró, tanár bátyja.

Élete[szerkesztés]

Emléktábla Veszprémben, Simonyi Zsigmond szülőházán

Steiner Simon kereskedő és Menzel Netti fiaként született. Budapesten, Lipcsében, Berlinben, majd Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-ben Budapesten magántanár, 1878-tól helyettes tanár, majd 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára. A Tanácsköztársaság után politikai nézetei miatt üldözték, ez lelkileg teljesen összeroppantotta. 1895-től a Magyar Nyelvőr, majd 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Balassa József segítségével német–magyar szótárt szerkesztett.

Négy évtizeden át nyelvészek új nemzedékét nevelte fel, és egyben tudósként is maradandót alkotott. Jelentősek a határozókról, kötőszókról, jelzőkről írt tanulmányai. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdéseivel. 1903-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott. Mind tanárként, mind tudósként jelentőset alkotott. 1918-ban a Nemzetközi Nyelv Propaganda Bizottságának elnökhelyettesévé választották. Az 1919-es év elején az eszperantó nyelv egyetemi oktatásának bevezetésén dolgozott, melynek eredményeként 1919 júliusában megalakult a Nemzetközi Nyelvi Intézet, Budapesten.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Becher Paulina volt, Becher Jakab tanító és Weiszmayer Sarolta lánya, akit 1882. június 11-én Budapesten vett nőül.[4]

Fia Simonyi Károly Gábor (1883–1927) mérnök.[5]

Művei[6][szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM69944, Simonyi Zsigmond, 2018. szeptember 13.
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/ évszáma: 42365/1874. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1874. év 4. oldal 4. sor
  3. Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 177/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  4. Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 239/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  5. Simonyi Zsigmond mérnökfia sokesztendős orosz hadifogság után... (1927. szeptember 18.) Pesti Napló, 78. évfolyam, 211. szám, Online elérés
  6. A Vár Ucca 17 című folyóirat és könyvkiadó (8200 Veszprém, Vár utca 17.) honlapja Simonyi Zsigmondról
  7. https://www.magyarmenedek.com/products/16527/Tuzetes_magyar_nyelvtan_-_torteneti_alapon_-_Simonyi_Zsigmond.htm
  8. Más szerzőkkel együtt: Pintér Jenő, Kardos Albert, Endrődi Sándor, Ferenczi Zoltán. (Budapest, Athenaeum Ny., 1913)

Források[szerkesztés]