Simon Antal (gyógypedagógus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simon Antal
Született1772. szeptember 7.
Ikrény
Elhunyt1808. augusztus 30. (35 évesen)
Vác
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagyógypedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Simon Antal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Simon Antal (Ikrény 1772. szeptember 7.Vác, 1808. augusztus 30.) piarista tanár, gyógypedagógus, a siketek első magyar intézetének (Vác, 1802) első igazgatója.

Életútja[szerkesztés]

Győrben érettségizett, 1790-ben Trencsénben belépett a piarista rendbe, 1792 körül ünnepélyes fogadalmat tett. 1796-ban elhagyta a rendet. Tanított Nyitrán (1792), Kecskeméten (1793), majd Nagykárolyban bölcsészeti, Győrött teológiai tanulmányokat folytatott. Pappá szentelése után (1798) Fertőszéplakon káplán (1799-1801). Egy évig pályázattal Bécsben tanult a siketek intézetében, utána nyerte el a váci igazgatói széket, egyben tanár és hitoktató is.

Munkássága egyetemes neveléstörténeti jelentőségű: kidolgozta az elemi iskolák számára az olvasást és írást együttesen tanító eljárást. Előtte az olvasást tanították meg először, s majd csak azt követte az írás tanítása, sokkal hosszadalmasabb volt.

Egyike a váci múmiáknak (a váci Fehérek templomában természetes úton mumifikálódott holttesteknek).[1]

Főbb munkája[szerkesztés]

  • Igaz mester a'ki tanítván'ait igen rövid idő alatt, minden unalom nélkül eg's'erre írni és olvasni is megtanítja. Budán, 1808 (hasonmásban: 1971)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar katolikus lexikon
  • Szatmári A.-né: Újabb adatok Simon Antalról - Az Igaz Mester korszerű átírásban. Budapest, 1972
  • Gordosné Szabó Anna: Simon Antal munkásságának gyógypedagógia történeti jelentősége. in: Simon Antal emlékünnepély és I. Országos Szakmai Konferencia. Vác, 1972. 21-29.
  • Vértes O. A.: Simon Antal. Igaz mestere a magyar fonetika történetében. Uo. 30-39.