Silent Hill 4: The Room

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Silent Hill 4: The Room
Fejlesztő Konami
Kiadó Konami
Rendező Suguru Murakoshi
Producer Jamaoka Akira
Művész Masashi Tsuboyama
Író Suguru Murakoshi
Zeneszerző Jamaoka Akira
Sorozat Silent Hill
Platformok PS2, Microsoft Windows, Xbox
Kiadási dátum PS2
Japán 2004. június 17.
USA 2004. szeptember 7.
EU 2004. szeptember 17.
Microsoft Windows / Xbox
USA 2004. szeptember 7.
EU 2004. szeptember 17.
Műfaj túlélőhorror
Játékmódok egyjátékos
Korhatár Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
Adathordozó Optikai adattárolók

A Silent Hill 4: The Room (A szoba) a 4. része a Silent Hill túlélőhorror sorozatnak.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Henry Townshend Dél-Ashfieldben él, egy kisvárosban, ami kb. egy napra van Silent Hilltől. Egy napon bezárva találja magát a saját apartman szobájában. Nem képes elmenekülni sem az ablakokon át, melyek teljesen leragadtak, sem pedig a kivezető ajtón, amit valaki belülről leláncolt. Hiába kiabál vagy ordít, senki sem hallja meg a hangját, még akkor se, amikor közvetlenül az ajtója előtt állnak, és ő csapdossa azt. A telefon pedig nem működik. Arról nem is beszélve, hogy Henry-t folyamatos, ismétlődő rémálmok gyötrik. Így kezdődik a játék is.

5 nap után a csapdába esett Henry észreveszi azt, hogy a fürdőszobájában valami kiütötte a fal egy részét, és egy méretes, mély lyukat alkotott benne, ami inkább egy járatnak tűnik. Miután a falból kitépi az útjában álló vascsövet, magával visz a hűtőjéből egy borosüveget és egy kakaós tejet is. Ezek után bemászik a lyukba, ami azonban a Silent Hill féle őrületekbe vezet, és mindazt megtapasztalja, amit a rémálmában látott…

A játékról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozat ezen darabja megújult irányítást kapott, és kidolgozottabb támadási rendszert (a játékos képes erőt gyűjteni és az ellenségre koncentrálni, ezáltal felerősíteni a támadást egy jóval durvábbra, ami akár megszakíthatatlan is lehet), módosítást a tárgyak használati listájának előhívásához (ami immár valós időben történik)és a térképhez (magától rajzolódik, ahogy haladunk előre, nem kell külön térképet találni). Ráadásképpen pedig Henry otthonában FPS nézetben vagyunk (csakis ott), ami a személyes, otthonos érzést próbálja előteremteni.

Már többé nincsenek biztonságos helyek a másik világban, az ellenségek képesek területről területre követni a főszereplőt. Arról nem is beszélve, hogy az itt-ott felbukkanó kísértetek (akik hűen a nevükhöz, általában bizonyos területeket kísértenek) megölhetetlenek (A Silent Hill 2. részében is volt elpuszíthatatlan ellenség, a Piramisfej, azonban a vele történő találkozások jóval ritkábbak voltak, mint az SH4 kísérteteivel).

A másik nagy újítás a szoba. A kezdetekben ez jelenti a menedéket, és Henry automatikusan gyógyul, amikor ideér. A későbbiekben viszont egyesek inkább messziről elkerülik a szobát, semmint hogy visszatérjenek oda…

A játék története leginkább a Silent Hill 2. részéhez kapcsolódik (A Silent Hill 1. részének az igazi folytatása a 3. rész volt), azon belül is egy ott megemlített sorozatgyilkoshoz. Azonban az első és harmadik részben megismert szektának is jelentős szerepe jut a 4. részben történtekhez.

A Silent Hill 4 valójában nem Silent Hill játéknak lett tervezve. Valójában a készítők egy egészen új ötlettel akartak előállni, aminek nincs köze Silent Hillhez. De amikor kezdetleges státuszba került a játék, a Konami úgy döntött, hogy jelenleg túl kockázatos lenne egy egészen új játéksorozatot kiadni, ezért inkább átalakították a játék egyes részeit, hogy annak kapcsolatai megfeleljenek a Silent Hillben látottaknak, és tudottaknak. A történetet is a többi Silent Hill játék alapján írták újra.

Ellentétben más főszereplőkkel az SH részekben, Henry egy csendes és visszahúzódó alak, akinek abszolút nincs sötét múltja, és semmilyen kapcsolat sem köti a Silent Hillben történő eseményekhez.

Folytatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez az első olyan Silent Hill játék, aminek van alcíme is (A Szoba/The Room). Bár a Silent Hill 2-ből később kiadták a Rendezői Változatot, aminek Európában Inner Fears/Belső Félelmek, míg Amerikában Restless Dreams/Nyughatatlan álmok volt az alcíme. De ez csak később történt meg, nem a kiadást követően.
  • Erős utalások vannak James Sunderlandre, a 2. rész főszereplőjére. A 4. részben szerepel James apja, Frank, aki az apartman épületének házmestere. Később kiderül, hogy James eltűnt valahol Silent Hillben pár évvel ezelőtt a feleségével, és Frank azóta se látta.
  • A főszereplő családneve, Townshend, szerepel egy település neveként is H.P. Lovecraft műveinek egyikében (The Whisperer). Townhsend Vermontban található.

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti album 2 lemezes a Silent Hill 4: The Room-nál, amit Akira Yamaoka készített. Először Japánban jelent meg 2004. június 17-én, az LC1292-3-as katalógus számmal.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]