Szidón
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Szidón (صيدا, Ṣaydā, Saida) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Libanon |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség |
|
| – elővárosokkal | kb. 200 000 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,0 km² |
| Időzóna | kelet-európai idő |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 33° 33′ 38″, k. h. 35° 22′ 33″Koordináták: é. sz. 33° 33′ 38″, k. h. 35° 22′ 33″ | |
| Szidón weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szidón témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szidón vagy Szaída (arab: صيدا, صيدون, Ṣzaydā, föníciai: צדן, óhéber írással: צִידוֹן, Ṣzīḏōn, ógörög: Σιδών) kikötőváros Libanonban, a Földközi-tenger partján. A libanoni Dél kormányzóság székhelye, Dél-Libanon kereskedelmi és pénzügyi központja.
Itt található a szaúd-arábiai olajmezőkről induló kőolajvezeték vége és egy olajfinomító. A város környékén zöldséget, citrusféléket termesztenek és exportálnak, valamint jelentős a halászat is.
Földrajz[szerkesztés]
A város az ország harmadik legnagyobb települése, lakossága mintegy 160 000 fő.[1]
Népesség[szerkesztés]
Vallás[szerkesztés]
A legnagyobb vallási felekezetek a szunnita (80%) és síita iszlám (11%), továbbá a melkita katolikusok (3,7%) és a maroniták (3,3%).
Történet[szerkesztés]
Szidón története a Kr. e. 4. évezredig nyúlik vissza. Az ókori gazdag föníciai kereskedőváros többek közt elefántcsont faragványairól, arany és ezüst ékszereiről, gyönyörű üvegtárgyairól volt híres.[2]
A Bibliában[szerkesztés]
A Biblia alapján Kánaán idősebb fia alapította.[3] Később Ezékiel próféta Szidón ellen is jövendölt.[4] A kereszténység gyorsan elterjedt az I. században. Pál apostol, mielőtt Rómába ment, meglátogatta az itteni testvéreket.[5]
Látnivalók[szerkesztés]
- A keresztes kori erőd
- A medina (a középkori város)
- Murex-domb
- A piac (souk)
- Középkori mecsetek
- A szappanmúzeum
- Az Eshmoun-templom – föníciai romok
Panoráma[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2014. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ The New Lion Encyclopedia of the Bible, 1998.
- ↑ I. Móz. 10,15
- ↑ Ez. 28, 20-23
- ↑ Ap. Csel. 27,3
Források[szerkesztés]
- Reader's Digest: Világjárók lexikona
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sidone című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
