Shoalhaven-folyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Shoalhaven-folyó a Southern Tablelands fennsík vidékén ered és Nowra mellett ömlik az óceánba, Új-Dél-Wales déli partjainál, Ausztrália keleti partvidékén.

A Shoalhaven-folyó, a Batemans Bay-től nyugatra

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felfedező és tengerész George Bass fedezte fel a folyó torkolatát még 1979-es bálnavadász útja során, mely úton Új-Dél-Wales partjainál is elhaladtak. Ő adta a folyónak a Shoals Haven, vagyis a zátonyok kikötője nevet, annak a folyónak, amelyet ma Crookhaven-folyóként ismerünk, abból az okból, mert a folyó torkolatánál iszapos, sáros zátonyokat talált.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Shoalhaven-folyó a Nagy-vízválasztó hegység keleti részén ered, mintegy 350 kilométernyire délre Sydney-től..[1] Egy rövid csatorna húzódik a Shoalhaven-folyó és a Crookhaven-folyó közt, melyet fegyencekkel építtetett 1882 júniusában a fegyencek felügyelője Hamilton Hume, Alexander Berry felügyelete alatt, hogy megkönnyítse a hajóközlekedést egy eredeti európai település kialakítása céljából. ]].[2] A csatorna kiépítése hozta létre a Comerong-szigetet. A csatornát kézi eszközökkel ásták ki és ez volt Ausztrália legelső hajózható csatornája. Ez maradt Új-Dél-Wales állam egyik hajózható csatornája a kettőből, a másik az Alexander-csatorna.

Vízhasznosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tallowa-gát az egyetlen komolyabb gát a Shoalhaven-folyón, amely a Shoalhaven Scheme részét képezi. Ez némileg elvonja a vizet a folyó alsóbb szakaszairól, viszont létrehozta a Yarunga-tó vízfelületét, valamint ez a létesítmény is Sydney vízellátását hivatott biztosítani. Időnként bizonyos mennyiségű vizet kiszivattyúznak a tóból, hogy a Burragorang-tó vízellátását biztosítsák. Bizonyos javaslatok szerint szükséges volna egy nagyobb befogadóképességű víztározó létrehozására a Shoalhaven-folyó felsőbb szakaszán.

A Shoalhaven-folyó

Környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Shoalhaven-folyó a Kangaroo-folyó egyik fő mellékfolyója, amely arról híres, hogy az Ausztrál-öböl egyik horgászterülete. Sajnálatos módon a Tallowa-gát az egyik potenciális akadálya annak, hogy az itt őshonos halfajták természetes módon tudjanak vándorolni ívóhelyükre, amely a halállomány mintegy 80%-át érinti. A kialakult helyzetet a Yarunga-tóban létrehozott halkeltetővel próbálják helyrehozni. A halak vándorlásának biztosítására 2009-ben kialakítottak egy külön csatornát a gát közelében a halak számára.[3][4] A Yarunga-tó az utóbbi időben elszenvedte az egzotikus ponty elterjedését, amely hatalmas károkat okoz a helyi halállománynak.

Átkelőhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyami átkelőhelyek a következőek a folyásirány szerinti sorrendben:

  • Warri Bridge híd Braidwood mellett, melyet 1874. szeptember 23-án adtak át a forgalomnak ,[5]
  • Stewart Crossing gázló, a Stuart's Crossing úton
  • Oallen Crossing, ami egy egyszerű fahíd az Oallen Ford útnál, Neringa területén
  • Nowra Bridge, amely összeköttetést biztosít Nowra és Bomaderry között.
  • Comerong Island Ferry, amely a járművek és a gyalogosok számára biztosít átkelési lehetőséget Comerong-sziget irányába.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shoalhaven River című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(angolul)

  1. NSW Department of Natural Resources: Estuaries in NSW. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
  2. Australian Dictionary of Biography. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
  3. Sydney Catchment Authority (23 August 2009). "NSW’s first fish lift to save the endangered Grayling". Press release. Elérés: 22 April 2012.
  4. New South Wales Department of Primary Industry, Improving Fish Passage in the Shoalhaven, <http://www.dpi.nsw.gov.au/__data/assets/pdf_file/0006/267882/Improving-fish-passage-in-the-shoalhaven-tallowa-dam.pdf>
  5. THE OPENING OF THE WARRI BRIDGE.”, 1874. szeptember 28., 3. oldal