Sharpeville-i mészárlás
| Sharpeville-i mészárlás | |
 | |
| Festmény a sharpeville-i mészárlás áldozatairól | |
| Ország |  Dél-afrikai Köztársaság |
| Helyszín | Sharpeville, Dél-afrikai Köztársaság |
| Célpont | Tüntető feketék |
| Időpont | 1960. március 21. |
| Típus | lövöldözés |
| Áldozatok | 69 halott 180 sebesült |
| Elkövetők | Helyi rendőrség |
| Térkép | |
 Sharpeville
Pozíció a Dél-afrikai Köztársaság térképén
| |
 d. sz. 26° 41′ 19″, k. h. 27° 52′ 17″Koordináták: d. sz. 26° 41′ 19″, k. h. 27° 52′ 17″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sharpeville-i mészárlás témájú médiaállományokat. | |
A sharpeville-i mészárlás 1960. március 21-én történt a Dél-afrikai Köztársaságban, amikor a sharpeville-i rendőrök megöltek 69 tüntető feketét. Március 21. ma munkaszüneti nap az országban, amely tisztelgés az emberi jogok és a Sharpeville-ben meghalt demonstrálók előtt.
A tüntetés[szerkesztés]
Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) 1960. március 31-ére tüntetést hívott össze az ország belső utazási szabályai ellen. Ezeket az előírásokat a hatóságok a faji szegregáció elmélyítésére és a polgárjogi mozgalmak aktivistáinak zaklatására, letartóztatására használtak.[1] A konkurens szervezet, az Összafrikai Kongresszus (PAC) úgy döntött, hogy tíz nappal korábban elindítja saját akcióját.[2]
Március 21-én 5-10 ezer fősre becsült tömeg gyűlt össze a sharpeville-i rendőrség épületénél, arra biztatva a rendőröket, hogy vegyék őket őrizetbe, mert nincs náluk utazási okmányuk.[3] Délelőtt 10-kor a hangulat békés, fesztivál jellegű volt.[4] Ekkor kevesebb mint húsz rendőr volt az őrsön. Később a tömeg nagyjából 19 ezresre nőtt, és a hangulat kezdett ellenségessé, provokatívvá válni. Emiatt 140 fős erősítés érkezett páncélozott járműveken a rendőrségre. A rendőröknél tűzfegyverek – Sten félautomaták és Lee-Enfield puskák - voltak, a tüntetőknél kövek.[1]
Alig harmincméteres magasságban F–86 Sabre vadászgépek és oktatórepülők húztak el, hogy szétszóródásra késztessék a tömeget. Válaszul a tüntetők köveket dobáltak, és a rendőrségi barikádot fenyegették. A rendőrök könnygázt vetettek be, és gumibotot használtak. Délután egykor a rendőrök megpróbálták letartóztatni az egyik főkolompost, dulakodás alakult ki, és az emberek előrelódultak. A lövöldözés röviddel ezt követően kezdődött.[1]
A hivatalos adatok szerint 69 ember meghalt, közöttük nyolc nő és tíz gyerek, 180 megsebesült, közöttük 31 nő és 19 gyerek. Sokukat menekülés közben a hátukon ért találat. A rendőrségi jelentés azt állította, hogy a fiatal és gyakorlatlan rendőrök pánikba estek, és spontán lövöldözés kezdődött, amely nagyjából negyven másodpercig tartott. Az valószínűnek tűnik, hogy a rendőrök idegesek voltak, mert két hónappal korábban, egy hasonló incidensben, Cato Manorban kilenc kollégájukat ölték meg a tüntetők. A helyszínen lévő rendőrök közül szinte senki nem kapott korábban kiképzést tömegrendezvények kezelésére.[5]
Következmények[szerkesztés]
A dél-afrikai fekete lakosságot feldühítette a mészárlás híre, és a következő héten demonstrációk, tiltakozó menetek, sztrájkok és zendülések követték egymást országszerte. 1960. március 30-án a kormány szükségállapotot vezetett be, és a hatóságok több mint 18 ezer embert vettek őrizetbe, közöttük prominens apartheidellenes aktivistákat. Számos országban szimpátiatüntetéseket rendeztek, és több állam az ENSZ-hez fordult. Sharpeville fordulópont volt a Dél-afrikai Köztársaság történetében: az állam elszigeteltsége jelentősen megnőtt a véres atrocitás után. A nagy polgárjogi szervezeteket betiltották, és az események hatására a passzív ellenállástól a fegyveres ellenállás felé fordultak a feketék szervezetei: megalakult a Pogo, a PAC, illetve a Sizwe, az ANC fegyveres szárnya.[6]
Emlékezete[szerkesztés]
1994 óta március 21. az emberi jogok napja a Dél-afrikai Köztársaságban.[7] 1996 decemberében Nelson Mandela elnök Sharpeville-t választotta helyszínül az új alkotmányról rendelkező törvény aláírására. Az UNESCO március 21-ét a faji megkülönböztetés megszüntetésének nemzetközi napjává tette.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sharpeville massacre című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c „The Sharpeville Massacre”, Time Magazine, 1960. április 4.. [2013. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2006. december 15.)
- ↑ Boddy-Evans, Alistair: Sharpeville Massacre, The Origin of South Africa's Human Rights Day. about.com. [2006. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 15.)
- ↑ Remember Sharpeville at South African History|date=December 2011
- ↑ McKay, John P.; Hill, Bennett D.; Buckler, John; Ebrey, Patricia Buckley; Beck, Roger B.; Crowston, Clare Haru; Wiesner-Hanks, Merry E. A History of World Societies: From 1775 to Present . Eighth edition. Volume C – From 1775 to the Present. (2009). Bedford/St. Martin's Archiválva 2011. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben: Boston/New York
- ↑ Reeves, Rt. Reverend Ambrose: The Sharpeville Massacre - A watershed in South Africa. sahistory.org.za. [2013. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 15.)
- ↑ "Outside South Africa there were widespread reactions to Sharpeville in many countries which in many cases led to positive action against South Africa".—Reeves Rt-Rev A.The Sharpeville Massacre--a Watershed in South Africa Archiválva 2012. július 19-i dátummal az Archive.is-en
- ↑ Public Holidays Act, Act No 36 of 1994. Info.gov.za, 2012. szeptember 18. [2006. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 17.)